A Darnyi-, Egerszegi-, Rózsa-féle nagy generáció(k) visszavonulása után Kovács Ágnes az elmúlt három és fél évben harmadszor menti meg egymaga a magyar úszósportot, hiszen 1998-ban Perthben, tavaly Sydneyben az olimpián, tegnap pedig Fukuokában diadalmaskodott a 200 méteres mellúszásban, így mostantól kétszeres világbajnok. Női és férfi vízilabda-válogatottunk egyelőre egyszeres, és az eddig történtek alapján inkább a lányok esélyesek a duplázásra.

Férfi pólósaink szerdáig négy meccsen át veretlenek maradtak, három győzelem után mégis az volt az általános vélemény: ez még nem az igazi. Tegnap viszont úgy készülődtünk, csak nyerjünk valahogy, akár 1-0-ra is, egy öngóllal. Pedig nem az igényszintünk változott, hanem az ellenfél és a tét. Az Európa-bajnok Jugoszlávián át ugyanis a vb-elődöntőbe vezethetett volna az út, de a feltételes mód sajnos nagyon indokolt.

A közönség a torna eddig legjobban várt összecsapását sem tüntette ki a figyelmével. Hiába, a törékeny, mosolygós japánok, akik éjszakára is a ház előtt hagyják lelakatolatlanul a kerékpárjukat - és reggel ott is találják azt -, nem vevők erre a játékra, amelyben hatalmas, marcona fickók csépelik egymást, és a csibész dicsérő jelzőnek számít.

Ez persze csak általában igaz, mert Jugoszlávia tegnap tiszta eszközökkel, végig a sport keretein belül maradva verte 8-7-re Magyarországot. A Sostar kapus vezérelte védelem szenzációsan zárt, nem véletlen, hogy már az olaszok ellen is minden emberhátrányt kibekkelt. Kásásék is kapták a fórokat, de az első ötnél nemhogy gólig nem jutottak, tiszta dobóhelyzetig sem. Ezért egyre bizonytalanabbul, lövőszándék nélkül járatták a labdát, kapásból sem tüzeltek, pedig ez tűnt az egyetlen esélynek. Ugyan 3-4-ig így sem volt reménytelen a helyzet, de egy percen belül három baki döntött. Jelenics úgy bevágta Várit a hóna alá, mint a lázmérőt, és akciógólt ért el centerből, majd rossz paszszunkat kihasználva Uskokovics fejezte be jól a kontrát, és az utolsó negyed máris 6-3-mal kezdődött. Aztán 7-3-mal folytatódott, és bár sikerült még 7-6-ra felzárkózni, a 8-7-es vereség aránya inkább számunkra hízelgő.

Konkrét játékhelyzetekkel, egyéni hibákkal, fegyelmezetlenséggel természetesen részekre bontható a mérkőzés, de a nagy egész azt sugallja: a jugoszláv válogatott mostanra jobb lett a magyarnál.

- Persze, hogy jobb, de szerintem azért, mert mi lettünk rosszabbak - válaszolt felvetésünkre dr. Kemény Dénes szövetségi kapitány. - Körülbelül a kétharmadát nyújtjuk a tavalyinak. Túlzás lenne kijelenteni, hogy megöregedett a csapat, de a játékosok csak teszik a dolgukat, semmi több. Egyesek most is egyenesen bambának tűntek. Akkor javulhatunk fel, ha figyelmesebben játszunk, de a vb-n ez eddig ötből ötször nem sikerült.

Hatodszorra viszont mindenképpen sikerülnie kellene, mert ha a fiúk ma, az utolsó középdöntő-mérkőzésükön nem szereznek pontot az olaszoktól - a döntetlen is elég, mert a görögök tegnap 8-7-re elkapták Silipóékat -, akkor olimpiai bajnok létükre az 5-8. helyért folytathatják.

- Nincs más választásunk, mint életünket és vérünket adva nyerni - szögezte le az elvárt eltökéltséggel Kiss Gergely. - Ha így lesz, minden hibánkkal együtt ott vagyunk az elődöntőben, és megmarad az esély a világbajnoki címre. Ha kikapunk, akkor viszont elkezdhetünk azon gondolkodni, mikor és mit rontottunk el.

Női pólósainkat nem kell hogy ilyen kételyek gyötörjék. Csoportelsőségük jutalmául a tegnapi negyeddöntőben megkapták az erre a szintre legfeljebb odatévedt kazahokat, és miután gyors 5-0-lal tisztázták az erőviszonyokat, 12-5-tel kerültek be a legjobb négy közé. Itt ma a kanadaiak ellen folytatják, akik tegnap aranygóllal kínlódták át magukat az oroszokon. Reméljük, ez az aranygól a végelszámolásnál legfeljebb bronzot ér majd, mert az első helyért pénteken a mieink játszhatnak. A vb-nyitányon már 5-4-re legyűrték az észak-amerikaiakat, a különbségnek most sem a nagysága, csak az iránya a fontos.

Dr. Faragó Tamás csapata még minden lehet, csak Fukuoka első magyar világbajnoka nem, mert e cím Kovács Ágnest illeti. A kívülállók 170 méteren át nem sokat adtak volna a kétszáz mell aranyáért, a verseny ugyanis addig látszólag aggasztóan alakult. Csakúgy, mint Sydneyben, megint akadt egy öngyilkosjelölt, aki sprintszámmá változtatta a kétszázat, ezért Ági 50-nél hetedik, 100-nál negyedik, 150-nél harmadik volt, mindvégig több mint egy másodperces hátránnyal a kínai Luo mögött. Az ember az eszével persze tudta, hogy ez a jó taktika, mert mindig bejött, amikor ellenben Kovács diktálta a tempót, akkor a tavalyi Eb-n megverte a román Caslaru, de a szem nem akarta elhinni, hogy ez a majdnem egy testhossz behozható.

Szerencsére azonban az volt. A szám vb-címvédője a hajrá hajrájában állt az élre, vezető pozíciója először a benyúlás pillanatában volt tisztán látható. Aztán rögtön utána a reakciókból is, mert Ági előbb szélesen mosolygott, aztán két keze közé kapta a fejét, és rázni kezdte, a második Qit és a harmadik Luót pedig eközben ette a sárga irigység.

Immár kétszeres világbajnokunk kérdéssel kezdte rögtönzött sajtótájékoztatóját. "Mekkora volt a hátrányom?" - érdeklődött, és amikor azt tanácsoltuk, ha nem sejti, videóról ne is nézze vissza, azzal folytatta:

- Láttam, hogy a román Caslaru mennyivel van előttem, de a kínaiakról nem tudtam. Talán nem is baj, mert így a megbeszéltek szerint mentem a saját tempómat. Nagyon nagy dolognak tartom, hogy az olimpia után csak januárban kezdtem a felkészülést, mégis nyertem. Csütörtökön még beugrom az ötven méterre levezetni, kiderül, mi sül ki belőle.

Kiss László szövetségi kapitány csatlakozott az előtte szólóhoz:

- Ugyanazt véghezvitte Ági, mint Sydneyben, megint 195 méternél vezetett először, a legjobbkor. Óriási sorozatot produkál kétszázon, ez a győzelme pedig azért is különösen értékes, mert Széchy Tamás például azt jósolta, egy érmet sem szerzünk a vb-n. Ahhoz képest van már egy aranyunk és egy bronzunk. És nem biztos, hogy itt a vége.

Egyelőre igen, mert mivel Gáspár Zsolt tegnap 18. lett száz pillangón, ma nincs döntősünk úszásban, de legalább figyelhetünk a többiekre. Van kire. Főleg az ausztrál Ian Thorpe-ra, aki tegnap a 200 méteres gyorsúszást nyerte, ráadásul megint olyan magától értetődő fölénnyel, amilyennel a harmincas években volt szokás. Hogy ismét világcsúcsot állított fel, annak a közlése az ő esetében szinte felesleges szószaporítás, hiszen Fukuokában harmadszor döntött rekordot. Most éppen 1:44.06-tal. A régi csúcstartó természetesen nem szomorkodik túlságosan, mert az is ő.

A szerdai úszóprogram fő attrakcióját mégis a négyszer kétszázas női gyorsváltó tartogatta, amelyben az ausztrálok végeztek az első helyen, az amerikaiak a másodikon. De csak átmenetileg, amíg ki nem zárták őket. Az "amikat" szokás szerint rossz váltásért, az "auszikat" meg azért, mert már beugrottak a medencébe örvendezni, amikor az utolsó helyezett hajráembere még versenyzett. Az igazi érdekességek innentől a parton történtek. Az amerikaiak zokogni kezdtek, a bronzérmessé előlépett németek örömmámorban úsztak, a pillanatokkal később diszkvalifikált ausztrálokat saját vezetőik kicibálták a színről, de ekkor már a britek üvöltöttek, mert rádöbbentek, hogy hirtelen világbajnokok lettek, végül a japán négyes kezdett hitetlenkedve hüppögni, hiszen az előtte kipotyogottak miatt feltört harmadiknak. A szám eredményhirdetése el is maradt, mert a kisemmizettek óvnak, a nemzetközi szövetség holnap dönt, lapzártakor ezért mindenki a szemét dörgöli.

Akárhogy is, nehéz lesz olyan megoldást találni, amely szerint az ausztrálok visszakapják az aranyukat, a japánok pedig megtarthatják a bronzukat, de ez sem kizárt. Csak ki kell zárni hozzá a briteket vagy a németeket.

MŰUGRÁS. Nők, toronyugrás: 1. Xu Mian (kínai).

ÚSZÁS. Férfiak, 200 m gyors: 1. Ian Thorpe (ausztrál) 1:44,06, világcsúcs. 50 m hát: 1. Randall Bal (amerikai) 25,34. Nők, 100 m gyors: 1. Inge de Bruijn (holland) 54,18. 200 m mell: 1. Kovács Ágnes 2:24,90.

VÍZILABDA. Férfiak. Középdöntő, A csoport: Jugoszlávia-Magyarország 8:7, Görögország-Olaszország 8:7, Kazahsztán-Szlovákia 10:7. Az állás: 1. Jugoszlávia 7 pont, 2. Magyarország 6, 3. Olaszország 5, 4. Görögország 4, 5. Kazahsztán 2, 6. Szlovákia 0. B csoport: Spanyolország-Hollandia 10:5, Oroszország-Horvátország 8:7, Egyesült Államok-Ausztrália 6:5. Az állás: 1. Spanyolország 8 (34:14), 2. Oroszország 8 (35:26), 3. Horvátország 4, 4. Egyesült Államok 2 (24:31), 5. Hollandia 2 (21:36), 6. Ausztrália 0. A 13-16. helyért: Brazília-Németország 5:5, Kanada-Japán 12:9.

Nők, negyeddöntő: Magyarország-Kazahsztán 12:5, Kanada-Oroszország 9:8, Egyesült Államok-Görögország 10:3, Olaszország-Ausztrália 4:1. A 9-12. helyért: Brazília-Japán 5:5, Hollandia-Új-Zéland 10:3. Az elődöntő párosítása: Magyarország-Kanada, Egyesült Államok-Olaszország.

Kovács Ági, megvédve 1998-ban szerzett címét, ismét világbajnok lett. Szalmás Péter felvétele

Ballai Attila, Népszava 2001.07.26.