Az elk�pzel�s eredetis�g�t mindazon�ltal nem lehet elvitatni. A rokonszenves korm�nyz� azzal id�zte el� a der�k kanadai sportvezet� s nemk�l�nben az eg�sz nemzetk�zi olimpiai csal�d megh�kken�s�t, hogy New York �llam nev�ben meg�llapod�st �rt al� a kanadai Quebec tartom�ny els� ember�vel, Bernard Landryval egy k�z�s t�li olimpia megrendez�s�r�l. Az amerikai helysz�n a konkr�t �vsz�mot egyel�re mell�z� tervezet szerint Lake Placid lenne, m�g kanadai oldalon Montreal �s k�rny�ke a "kiszemelt". A k�t olimpiai ikerv�ros k�z�tt 225 kilom�ter a t�vols�g. Nem kev�s, de ez lenne a legkisebb gond ... n Ahhoz, hogy a probl�m�kat felsorakoztassuk, ir�nymutat�nak �rdemes az Olimpiai Charta el��r�sait b�ng�szni. n A tavalyi "fel�j�t�s" ut�n az �tkarik�s t�rv�nyk�nyv 36. szab�lya foglalkozik a j�t�kok t�m�j�val. Ennek els� paragrafusa kimondja, hogy az olimpi�t rendez� v�ros kijel�l�se a NOB kiz�r�lagos kiv�lts�ga. Ezt k�vet�en az al�bbiakat olvashatjuk: "Olyan v�ros kandid�lhat a rendez�sre, amelyet az illet�kes nemzeti olimpiai bizotts�g javasol. A NOB csakis azt a jelentkez�st fogadja el, amelyet a nemzeti olimpiai bizotts�g t�mogat." n New York �llam, illetve a quebeci tartom�nyi korm�ny ilyenform�n teh�t nem illet�kes - sem egy�tt, sem k�l�n-k�l�n - az olimpiai helysz�n megjel�l�s�re (legfeljebb aj�nl�s�ra). Quebec minisztereln�ke �ppen �gy "elfelejtett" el�zetesen konzult�lni a kor�bban eml�tett kanadai olimpiai bizotts�gi eln�kkel, mint Pataki �r Marty Mankamyer asszonnyal, az amerikai olimpiai bizotts�g (USOC) akkori eln�kn�j�vel. N�lk�l�k pedig egy l�p�st sem �rdemes tenni. A fenti id�zetb�l az is egy�rtelm�, hogy a rendez�sre (egy) v�ros kandid�lhat, j�llehet ehhez elengedhetetlen kell�k a jelentkez� telep�l�s orsz�ga korm�ny�nak �r�sos garanci�ja is arr�l, hogy a NOB el��r�sait marad�ktalanul elfogadja �s betartja (beutaz�s, biztons�g ... ). A NOB csak k�l�nlegesen indokolt esetben j�rulhat hozz� ahhoz, hogy bizonyos olimpiai versenyeket a kijel�lt v�roson k�v�li helysz�nen bonyol�tsanak le. Eset�nkben nem egy, hanem k�t v�ros szerepel, amelyek - felt�telezhet�en �s nyilv�nval�an - k�zel egyenl� ar�nyban �hajtan�nak osztozni a versenysz�mok rendez�s�n. R�ad�sul k�l�nb�z� orsz�gokhoz tartoz� v�rosokr�l van sz�. A modern olimpiai j�t�kok t�rt�net�ben, jegyezz�k az�rt meg, akadtak k�nyszermegold�sok, p�ld�ul 1956-ban (Melbourne), amikor az ausztr�l t�rv�nyek tilt�sa miatt a lovasversenyeket nemhogy m�s v�rosban, m�s orsz�gban, hanem egy m�sik, t�voli kontinensen bonyol�tott�k le, a sv�dorsz�gi Stockholmban, de eml�thetn�nk - orsz�gon bel�li p�ldak�nt - a moszkvai j�t�kok (1980) vitorl�sversenyeit, vagy ak�r Atlant��t is 1996-b�l. n A teljess�g kedv��rt azt is indokolt megeml�teni, hogy akadt m�r eset, amikor a t�li olimpiai j�t�kok rendez�s�t nem egyetlen v�ros akarta elv�llani. Ilyen volt a 2006-os j�t�kokra jelentkez� osztr�k Klagenfurt, amely egyes sz�moknak Szlov�ni�ban, m�soknak pedig Olaszorsz�gban szeretett volna otthont adni. A Nemzetk�zi Olimpiai Bizotts�g azonban nem fogadta el a koncepci�t. A Charta egy�bk�nt figyelemre m�lt� megk�l�nb�ztet�st tesz a ny�ri �s a t�li j�t�kok k�z�tt. Az ut�bbi r�szletez�sn�l engedm�nyekre utal: "Ha a f�ldrajzi vagy a terepviszonyok miatt a rendez� v�ros orsz�ga sz�m�ra lehetetlen megrendezni bizonyos esem�nyeket, egyes versenysz�mokat, a NOB kiv�teles enged�ly�vel, egy szomsz�dos orsz�g helysz�n�n bonyol�thatj�k le." Erre, tegy�k hozz�, eddig nem volt p�lda ... n Vess�nk fel n�h�ny idev�g� gondolatot a m�ltb�l, a jelenb�l �s a v�rhat� j�v�b�l! Ami a m�ltat illeti: Quebecben az egyszer� polg�roknak nem juthat m�s az esz�kbe az olimpiai rendez�sr�l, mint a katasztrof�lis r�fizet�s, az ezzel j�r� extra ad�teher, amelyet 1976-ban a montreali ny�ri j�t�kok keser� �r�ks�gek�nt m�g m�sf�l �vtizedig cipeltek magukkal. Lake Placid eddig k�t t�li olimpi�nak adott otthont, 1932-ben �s 1980-ban. Harmadszor is? Amerikai v�ros, Salt Lake City rendezte meg a legut�bbi t�li j�t�kokat 2002-ben. A jelen: New York p�ly�zik a 2012-es ny�ri j�t�kokra. Az amerikai kontinensen eddig n�gy t�li olimpi�t rendeztek, Lake Placid �s Salt Lake City mellett Kanada, pontosabban Calgary 1988-ban fogadta a havas-jeges sportok legjobbjait. Most Vancouver p�ly�zik - j� es�llyel - a 2010-es j�t�kokra. Ak�r Vancouver, ak�r New York nyer - az ugyan �ratlan, de k�vetend� kontinent�lis sorrendis�g szab�lya alapj�n -, bel�that� id�n bel�l aligha k�pzelhet� el ennek az egy�bk�nt is szokatlan, nehezen kezelhet� �tletnek a megval�s�t�sa. n Ha viszont nincs realit�sa, Pataki �r vajon mi�rt dobta be a k�ztudatba? n A 2001 szeptemberi terrort�mad�s ut�n a korm�nyz� �ppen �gy igyekezett, s igyekszik ma is minden lehet�s�get megragadni, ak�rcsak anno Rudy Giuliani polg�rmester, hogy bizony�tsa: New Yorkot, az �llamot sem lehet megf�leml�teni - mer�szen tervezi a j�v�j�t. Az �tlagos amerikait ezen fel�l, b�s�ges tapasztalataink alapj�n sz�lva, nem igaz�n foglalkoztatja egy-egy hangzatos elk�pzel�s m�g�tt a realit�s, j�indulat�an hisz�keny, naivit�sa esetenk�nt szinte gyermeteg. Pataki �r persze egy�ltal�n nem hisz�keny, s nem is naiv �tlagos amerikai, sokkal ink�bb jellemezhet� csavaros �szj�r�s� magyark�nt. K�nnyen lehet, a politikus �ppen ez�rt is �rz�keli oly pontosan, hogy azok, akiket korm�nyoz, mit hallanak sz�vesen. Mert amit mondott, tagadhatatlanul hat�sosnak t�nt, j� volt hallani. A New York-Quebec k�z�s olimpia teh�t k�r�lbel�l ennyi - ut�pisztikus �br�nd, nem t�bb ...

vissza | fel | home