|
| ||||||||||
|
A kínaiak pazar létesítményekkel várják a sportolókat 2008-ban
A pekingiek álomvilága ---------------------------------------------------------------------- forrás: Szűcs Miklós, VD, Nemzeti Sport 2001.07.25 ---------------------------------------------------------------------- Már lassan két hete, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság moszkvai ülésén eldőlt: 2008-ban Peking rendezheti a XXIX. nyári olimpiai játékokat, legyőzvén a még pályázó Ottawát, Párizst, Isztambult és Oszakát. A döntést követően sokan úgy vélték - ebben természetesen a legyőzöttek jártak az élen -, hogy ez a NOB leköszönő, 81 esztendős elnökének, Juan Antonio Samaranchnak egyik utolsó akarata volt, a tagok nem mertek szembeszállni a spanyol "diktátorral", ám ha így is volt, azzal azért ők is egyetértettek, hogy a kínaiak valóban káprázatos pályázattal álltak elő. "Új Peking - nagy olimpia" - szólt a szlogenjük, s a tervek alapján mindkét ígéret megvalósíthatónak tűnik. Az érzékenyebb terület, a mondat első fele, az "Új Peking". Sokan támadják a NOB döntését, mondván, hogy olyan ország kapta a rendezési jogot, ahol az emberi jogokat sárba tapossák, ahol a belső politikai berendezkedés nem alkalmas arra, hogy egy ilyen nagyságrendű, a világ valamennyi országát mozgósító eseménynek otthont adjon. Az éles kirohanásokat Francois Carrard, a NOB főigazgatója azzal próbálta csitítani, hogy meghirdette a nyitott ajtók politikáját: "A tagok dönthettek volna úgy, hogy a problémákat figyelembe vév, esélyt sem adnak Pekingnek, ám inkább kinyitottuk az ajtót, s ezzel a nagy lehetőséggel alkalmat adtunk a változásokra." Hogy ezek a változások bekövetkeznek-e, azt ugyan sokan fenntartással várják, még akkor is, ha fogadkozásokban nem volt hiány: a szervezőbizottság Moszkvában járt tagjai több alkalommal is megnyugtatták a sajtót, hogy az olimpiáig hátralévő hét évben sok minden megváltozik Kínában. Ami viszont a szlogen "nagy olimpia" részét illeti, ezt teljes egészében megvalósíthatónak tartották még a legyőzött ellenfelek is. A jelek szerint az utóbbi időben egyébként is átalakult, 12.5 millió lakosú kínai fővárosra a következő esztendőkben soha nem látott fejlődés vár, hiszen a lehetséges befektetők - elsősorban amerikaiakról van szó - ugrásra készen várták a NOB döntését, hogy meghódítsák ezt az 1.3 milliárd lélekszámú, gyakorlatilag "szűz" piacot. Nem csoda hát, hogy a szervezők dollármilliárdokkal dobálóztak, s olyan pazar látványterveket raktak le az asztalra, amelyekre egyszerűen nem lehetett nemet mondani. A 2008. július 25. és augusztus 10. közöttre tervezett nyári játékok 28 sportágának eseményeit 37 helyszínen rendeznék meg, ezekből 15 már készen van, a további huszonkét létesítményt pedig 2006-ig felépítik. Amennyiben az elképzeléseket sikerül megvalósítani - és miért ne sikerülne? -, úgy valóban pazar díszletet teremt majd Peking a sportolók versengésének, s valóra válhat Vang Vejnek, a szervezőbizottság vezetőjének a kijelentése, miszerint "minden idők legjobb, legnagyszerűbb olimpiáját" rendezik meg 2008-ban Pekingben. Ha így lesz, akkor minden bizonnyal a mostani vesztesek is
elismerik majd: igaza volt Samaranchnak... Tíz sportágban indulnak a magyarok Még néhány hét, és megkezdődik a nyári Universiade, amelynek - nem véletlenül - Peking ad otthont. Az eredeti elképzelések szerint ugyanis a NOB csak szeptemberben döntött volna a 2008-as nyári játékok színhelyéről, ezért a kínaiak úgy gondolták, hogy egy jól sikerült Universiade-rendezéssel megtámogathatják az olimpiai pályázatukat. Igen ám, csakhogy közben a NOB Samaranch miatt változtatott az időponton, hogy az 1980 óta az elnöki tisztet betöltő spanyol napra pontosan 21 esztendővel a moszkvai beiktatása után, július 16-án adhassa át helyét az utódjának, aki - mint már azóta tudjuk - a belga Jacques Rogge lett. "Már csak néhány kérdőjel van a pekingi Universiadén szereplő magyar csapatban, hatvankilenc versenyző indulása látszik biztosnak" - közölte Som Ferenc, a Pekingbe utazó magyar csapat vezetője, akitől azt is megtudtuk, hogy az augusztus 22. és szeptember 1. között rendezendő főiskolai és egyetemi sportfesztiválon a magyarok tíz sportágban állnak rajthoz. A versenyzők többsége, amint ez a rövid névsorolvasásból is kiderül, olimpiai kerettag. Néhányan a szakszövetségek költségén, illetve szponzori hozzájárulással utaznak. A magyarok a következő sportágakban szerepelnek: asztalitenisz (3 induló), atlétika (10, közte Annus Adrián, Máté Gábor, Divós Katalin), cselgáncs (4, közte Kosztolánczi György, Vészi Klára), műugrás (3, közte Lengyel Imre, Hajnal András), ritmikus gimnasztika (1, Kiss Katalin), tenisz (3, közte Hámori Bence), torna (5, közte Gál Róbert, Király Roland, Jordanov Krisztián), úszás (5, közte Kerékjártó Tamás, Lakos Gyöngyvér), vívás (20), vízilabda (13, közte Kovács Zoltán, Pelle Balázs, Varga II Zsolt, Madaras Norbert és Bárány Attila). Érdekesség, hogy az egyes sportágak vezetői között három olimpiai bajnok is lesz: Bodnár András, Darnyi Tamás és Szabó Bence. A fogadalomtételre augusztus 14-én, a Hélia Szállóban kerül sor. |
Schmitt Pál, MOB, ISM |
|||||||||
|