Az �kori olimpi�k 393-as megsz�n�s�t k�vet�en hossz� ideig semmi ehhez hasonl� kezdem�nyez�s nem t�rt�nt. B�r a XI-XII. sz�zadban a lovagi torn�k megteremtettek egyfajta testkult�r�t �s versenyszellemet, �m az igazi fellend�l�s csup�n a XV. sz�zadi renesz�nszban mutatkozott meg. A korszak alapmintak�nt az antik szok�sokat helyezte el�t�rbe, �gy az irodalom, a k�pz�m�v�szet �s a zene mellett fontos szerephez jutottak a g�r�g mint�ra berendezett iskol�k Mantov�ban. Itt a n�vend�kek labd�ztak, ugrottak futottak, lovagoltak, birk�ztak, valamint kir�ndultak. Az els� olimpiainak elnevezett testgyakorl� bemutat�ra 1516-ban , Badenben ker�lt sor; Angli�ban 1604-ben ind�tott�k �tj�ra az "English Olympic Games" elnevez�s� versenysorozatot. Ut�bbi k�zel sz�z �ven kereszt�l meghat�rozta a szigetorsz�g kultur�lis �let�t, megsz�n�s�vel egyre ink�bb feler�s�dtek azok a hangok, amelyek az �kori j�t�kok fel�j�t�s�t szorgalmazt�k.

De ehhez meg kellet ismerni az eredeti helysz�neket. El�sz�r 1766-ban Richard Chandler oxfordi r�g�sz utazott Olympi�ba, ahol r�bukkant Zeusz templom�ra. A komoly kutat�sok a n�met Ernst Curtius vezet�s�vel kezd�dtek el. A d�nt� l�p�st azonban nem �k, hanem egy francia katona-t�rt�n�sz-irodalm�r, Pierre de Coubertin b�r� tette meg: 1892. november 25-�n P�rizsban az olimpiai j�t�kok fel�j�t�sa �rdek�ben sorsd�nt� el�ad�st tartott, amelyben szinte "megtervezte" a sport b�keteremt� arc�t. Alig f�l �vel k�s�bb a Francia Atl�tikai Sportt�rsas�gok Uni�ja a sport szempontj�b�l jelent�s hat�rozatot fogadott el, mely szerint "a kongresszusnak �s az egyes orsz�goknak erk�lcsi �rdeke, hogy az olimpiai j�t�kok modern form�ban ugyan, de a r�gi keretek megtart�s�val nemzetk�zi alapon �letre keljenek." Ezzel megalakul a Nemzetk�zi Olimpiai Bizotts�g (NOB), els� eln�ke a g�r�g Demetriosz Vikalasz, titk�ra pedig Pierre de Coubertin lett.

Az els� �jkori olimpia rendez�si jog�t Ath�n kapta meg. A g�r�g korm�ny azonban nem �r�lt a lehet�s�gnek, de ezzel nem volt egyed�l. Kem�ny Ferenc, a NOB alap�t� tagja puhat�z� l�p�seket tett annak �rdek�ben, hogy az olimpi�t Magyarorsz�g rendezhesse, �m itt is elutas�t� v�laszt kapott. Az olimpiai j�t�kokat a g�r�g�k nemzeti �nnep�n, 1896. �prilis 5-�n I. Gy�rgy g�r�g kir�ly nyitotta meg; a helysz�nen k�zel 60 ezren tekintett�k meg a sportt�rt�neti pillanatot. A t�znapos viadalon 13 nemzet mintegy 300 versenyz�je m�rte �ssze erej�t 9 sport�g (atl�tika, �sz�s, v�v�s, ker�kp�r, torna, tenisz, l�v�szet, s�lyemel�s, birk�z�s) 43 kateg�ri�j�ban.

Sz� szerint is vehetj�k, hogy az �jkori olimpi�k t�rt�net�ben Magyarorsz�g m�r az els� l�p�sekn�l k�pviseltette mag�t. Az 1896-os ath�ni j�t�kokon ugyanis az els� versenysz�m a 100 m�teres s�kfut�s els� el�futama volt, amelyben Szokolyi Alajos indult az 1-es rajtsz�mmal. A d�nt�ben harmadik lett, azaz elm�letileg � az els� olimpiai �rmes�nk, �m Ath�nban a harmadik helyezettek nem kaptak �rmet... S Szokolyi balszerencs�je ebben m�g nem mer�lt ki. A sokoldal� atl�ta legjobb sz�ma a 110 m�teres g�tfut�s volt, s ha az el�d�nt�ben, vezet� helyen nem esik el az utols� g�tban, akkor tal�n nem Haj�s Alfr�d, hanem � lenne az els� olimpiai bajnokunk.

A g�t, amelyikben elesett, r�ad�sul nem is az � p�ly�j�n volt. A mellette fut� versenyz� r�gta be el�, persze nem sz�nd�kosan, s Szokolyi a k�t g�tat m�r nem tudta �tugrani. Elesett, de felpattant, s holtversenyben a 2-3. helyen be�rt a c�lba. A szab�lyok szerint a d�nt�ben a k�t futam gy�ztese �s a k�t m�sodik helyezett indulhatott volna, �m Szokolyi futam�ban nem tudt�k eld�nteni, hogy ki a m�sodik. �gy elv�gva a gordiuszi csom�t, a versenyb�r�s�g �gy hat�rozott, hogy a d�nt�ben csak a k�t futamgy�ztes indulhat. (T�rt�nt persze az�ta cifr�bb eset is, 1908-ban a 400 m�teres d�nt�ben csup�n egy versenyz� futott, de err�l majd a maga hely�n.)

Els� arany�rm�nkre teh�t m�g egy kicsit, n�gy napot v�rnunk kellett, de 1896. �prilis 11-�n a 18 �ves Haj�s Alfr�d nem is egy, hanem k�t arany�rmet nyert! Ahogy az Akropolisz c�m� lap elnevezte, a "magyar delfin" a 100, majd nem sokkal k�s�bb az 1200 m�teres gyors�sz�st is megnyerte a Zea-�b�lben rendezett versenyen, k�zel 40 ezer n�z� el�tt. A magyar t�borban csak az okozott bossz�s�got, hogy az eredm�nyhirdet�sn�l a zenekar el�sz�r az osztr�k himnuszt kezdte j�tszani... "A legnagyobb k�zdelmet nem az ellenfeleimmel, hanem a tengeren feltornyosul� n�gy m�teres hull�mokkal �s a rettent�en hideg, 10-12 Celsius fokos v�zzel kellett megv�vnom" - eml�kezett vissza k�s�bb Haj�s, aki Gy�rgy g�r�g kir�ly "Hol tanult meg ilyen j�l �szni?" k�rd�s�re nagy zavar�ban a k�vetkez�, am�gy k�ts�gbevonhatatlan v�laszt adta: "A v�zben, Fels�g!"
Akinek a kir�ly az olimpi�n els�k�nt gratul�lhatott, James B. Connolly amerikai egyetemista volt a Harvardr�l. � az �jkori olimpi�k els� bajnoka, aki a h�rmasugr�st 13,71 m�teres eredm�nnyel nyerte. A kis l�tsz�m�, nyolcf�s magyar olimpiai csapat m�g nem eml�tett �rmei is az atl�tikai versenyeken sz�lettek, D�ni N�ndor 800 m�teren m�sodik, Kellner Gyula maratoni fut�sban harmadik lett. A maratoni a hagyom�nyok miatt "szent" volt a g�r�g�k sz�m�ra, s a verseny felvezet�se ennek megfelel�en elk�peszt� m�reteket �lt�tt. A 70 ezer f�s olimpiai stadiont egy milliomos, George Averoff �p�ttette 900 ezer drachm�b�l, s most is kitett mag��rt. A leend� gy�ztesnek- felt�tel, hogy g�r�g legyen-, felaj�nlotta l�nya kez�t 1 milli� drachma hozom�nnyal! T�bbek k�z�tt egy borb�ly �letre sz�l� ingyen borotv�lkoz�st, egy csokol�d�gy�ros t�z m�zsa �dess�get �g�rt, egy szab� pedig v�llalta, hogy a bajnokot �lete v�g�ig ell�tja ruh�val. A mez�ny Maratonb�l indult s amikor a gy�ztes be�rt az Olimpiai stadionba, az ottani hangulat le�r�s�ra nincs sz�. Merthogy g�r�g gy�z�tt, Szpiridon Luisz, aki a terepet ismerve rutinosan kiv�rta, hogy a gyilkos temp�t dikt�l� amerikai, francia �s ausztr�l ellenfele kid�lt el�le a sorb�l. Luisz m�g mint egyszer� lev�lhord� indult, a saj�t temp�j�t futotta, id�nk�nt pihent egy kicsit �s k�zben elfogyasztott egy-egy poh�r bort (!), milliomosk�nt �rkezett a c�lba. B�r n�s volt, �gy Averoff l�ny�ra �s mesebeli hozom�ny�ra nem tarthatott ig�nyt, m�r a stadionban elhalmozt�k �kszerekkel, aj�nd�kokkal, p�nzzel, s�t kapott juhny�jat, teh�ncsord�t is.

�m am�g Louis a mennybe, a harmadikk�nt c�lba �rkez� honfit�rsa, Belokas "pokolra" jutott. Kider�lt, hogy a t�v egy r�sz�t kocsin tette meg, �gy ut�lag kiz�rt�k. - Ez volt az �jkori olimpi�k els� �v�sa, mit�bb let�pt�k r�la a k�k-feh�r sz�n� g�r�g nemzeti mezt. �gy lett ut�lag harmadik a negyedik helyr�l el�re l�p� Kellner, akit Gy�rgy kir�ly egy arany�r�val engesztelt ki.
A g�r�g�knek az�rt is rettent�en fontos volt, hogy gy�zzenek a maratonfut�sban, mert addig egyetlen arany�rmet sem szereztek. (K�s�bb m�g nyertek kilencet.) Az k�l�n�sen bosszantotta a hazaiakat, hogy a szint�n g�r�g sz�mnak tartott diszkoszvet�sben be kellett �rni�k a m�sodik �s harmadik hellyel. Az amerikai Garrett,- f��ll�s� s�lydob�, -n�h�ny nappal az olimpia el�tt, m�r Ath�nban, egy edz�sen l�tott el�sz�r diszkoszt. �m gyorsan elsaj�t�totta a technik�t, s a versenyen az utols� dob�s�val megszerezte az arany�rmet. J� napja volt, mert a s�lydob�sban is gy�z�tt.

�rdekess�g, hogy az atl�tika, s�lyemel�s, birk�z�s, v�v�s, c�ll�v�szet, torna �s �sz�s mellett a ker�kp�r �s a tenisz is beker�lt az olimpiai programba. Az evez�s is be volt tervezve, de ezt a kedvez�tlen id�j�r�s meghi�s�totta. A tenisztorna szt�rja az angol Boland lett: - egy�niben �s egy n�mettel �ssze�llva p�rosban is nyert. A n�met �r turistak�nt �rkezett Ath�nba, s csak a helysz�nen tudta meg, hogy a v�rosban valamilyen sportversenyt rendeznek... Vill�mgyorsan benevezett �s szerzett egy �t�t. S ezzel a nehez�n m�r t�l is volt.

Az 1896. �prilis 6-15-ig zajl� els� �jkori olimpi�n 9 sport�g 43 versenysz�m�ban az amerikaiak (11 arany, 7 ez�st, 2 bronz) �s a g�r�g�k (10-17-9) szerepeltek a legjobban. Ath�nban csup�n 13 orsz�g alig 300 sportol�ja tal�lkozott, de a g�r�g�k vend�gszeretete �s lelkesed�se, a j�t�kok hangulata megk�rd�jelezhetetlen�l �tj�ra ind�totta az �jkori olimpi�kat. Az �jkori olimpi�k els� bajnoka a Harvard egyetem tanul�ja, az amerikai James Brendan Connolly lett, miut�n 13,71 m�teres teljes�tm�nnyel megnyerte a h�rmasugr�st. A Michael Brèel, francia akad�mikus javaslat�ra programba vett maratoni fut�st a g�r�g Szpiridon Luisz nyerte. Gy�zelme egyben tradicion�lis sikerk�nt is elk�nyvelhet�, hiszen az ismeretlen g�r�g h�s eml�k�re megrendezett viadalt (Kr. e. 490-ben, a marathoni gy�zelem ut�n egy katona futva tette meg az utat a csatat�rt �s Ath�n k�z�tt, k�z�lve a h�rt, majd a f�radts�gt�l meghalt) g�r�g atl�ta nyerte. A verseny magyar szerepl�je, Kellner Gyula a negyedik helyen futott c�lba, �m szemtan�k szerint a 3. helyezett g�r�g fut�, Velokasz a t�v egy r�sz�t szek�ren tette meg, emiatt kiz�rt�k. Kellneren k�v�l Szokolyi Alajos (10 m-es s�kfut�s) bronzot, D�ni N�ndor (800 m-es s�kfut�s) ez�st�t, m�g Haj�s Alfr�d k�r arany�rmet nyert (r�szletesen l�sd a keretes �r�st). Az olimpiai �remt�bl�zaton az Egyes�lt �llamok v�gzet az �len 11 arany�remmel, megel�zve a 10 arany�rmet gy�jt�tt G�r�gorsz�got (�sszesen 50 �rmet nyertek a hazai versenyz�k) �s a 7 els�s�get szerz� N�metorsz�got.

Az els� magyar arany�rem:

HAJ�S ALFR�D

Els� magyar olimpiai bajnokunk - Guttmann Arnold n�ven - 1878. febru�r 1-�n sz�letett. Sz�letett sportzseni volt, aki �sz�sban k�t olimpiai arany�rmet nyert, m�g a BTC labdar�g�-csapat�val k�tszeres magyar bajnok lett (1901, 1902), s�t egy alkalommal a v�logatottban is bemutatkozhatott. �p�t�szm�rn�kk�nt Alp�r Ign�c, majd Lechner �d�n irod�j�ban dolgozott, � tervezte a debreceni Aranybika sz�ll�t, az �jpesti Stadiont �s a margitszigeti Nemzeti Sportuszod�t. 1924-ben szellemi olimpiai ez�st�rmet nyert.
Az els� olimpiai arany�rmet a 100 m�teres gyors�sz�sban 1896. �prilis 11-�n szerezte. A viadal �rdekess�ge, hogy m�g nem uszod�ban, hanem ny�lt tengeren rendezt�k, s a versenyz�ket kis g�z�s�kkel sz�ll�tott�k az �b�l k�zep�n fekv�, kezdetleges rajthoz. A versenyen v�gig Haj�s vezetett, v�g�l biztosan, els�k�nt �rt c�lba. A d�j�tad�skor a versenyb�r�s�g haj�j�n maga a g�r�g tr�n�r�k�s vonta fel a f��rbocra a z�szl�t. A zenekar az osztr�k himnuszt kezdte el j�tszani (Magyarorsz�g ekkor m�g az Osztr�k-Magyar Monarchi�ba tartozott), �m a jelen l�v� magyarok hangosan belekezdtek a magyar Himnuszba. �s a zenekar elhallgatott...
J� �r�val k�s�bb indult az 1200 m�teres verseny mez�nye. Haj�s faggy�val kente be test�t, v�dekezve a 10 fokos v�z dermeszt� hidege ellen. Gy�zelme ut�n a g�r�g �js�gok magyar delfinnek nevezt�k el a k�tszeres bajnokot.
77 �vesen, 1955. november 12-�n hunyt el.


�remt�bl�zat

Egyes�lt �llamok 11 arany, 6 ez�st, 2 bronz
G�r�gorsz�g 10 arany, 19 ez�st, 18 bronz
N�metorsz�g 7 arany, 5 ez�st, 3 bronz
Franciaorsz�g 5 arany, 4 ez�st, 2 bronz
Nagy-Britannia 3 arany, 3 ez�st, 1 bronz


Carl Schuhmann (GER) (torna/birk�z�s) 4 arany
Hermann Weingartner (GER) (torna) 3 arany, 2 ez�st, 1 bronz
Alfred Flatow (GER) (torna) 3 arany, 1 ez�st
Paul Masson (FRA) (ker�kp�r) 3 arany
Fritz Hoffman (GER) (atl�tika/torna) 2 arany, 1 ez�st, 2 bronz

F�bik Tibor - Pinc�si L�szl�, Sporth�rek 2000. m�jus 30.

vissza | fel | home