A nevez�si hat�rid� lej�rt�ig 119 orsz�g jelezte indul�si sz�nd�k�t a kanadai szervez�bizotts�gn�l, a megnyit��nneps�gen azonban csup�n 94, a z�r��nneps�gen pedig mind�ssze 84 orsz�g k�pvisel�i jelentek meg. Az olimpia els� bojkottj�t �lte meg.

T�rt�nt ugyanis, hogy �j-Z�land r�gbicsapata p�nzd�jas bemutat�versenyekre D�l-Afrik�ba utazott, �m ez ellenkezett az olimpiai amat�rizmus szellem�vel. Az afrikaiak panasszal fordultak a Nemzetk�zi Olimpiai Bizotts�ghoz (NOB), majd bejelentett�k: amennyiben az �j-z�landiak maradhatnak, a fekete kontinensr�l �rkezett csapatok azonnal hazautaznak. Persze az afrikaiak semmit sem b�ztak a v�letlenre: tudt�k, hogy n�gy �vvel kor�bban, hasonl� szitu�ci�ban a NOB megadta mag�t (akkor a vegyes faji �sszet�tel� Rhod�zia ellen tiltakoztak, v�g�l a brit birodalomb�l kil�p� gyarmatnak t�voznia kellett M�nchenb�l). Most azonban a NOB hajthatatlan maradt, az afrikaiak pedig hazautaztak. Volt egy m�sik �rdekes eset is, amely kisebbfajta diplom�ciai bonyodalmat okozott: a kanadai korm�ny a K�nai N�pk�zt�rsas�gra val� politikai tekintettel Tajvan csapat�t elutaz�sra k�nyszer�ttette.

1976-os olimpia a bojkotton k�v�l a doppingr�l sz�lt, els� �zben gyan�s�tottak meg sportol�kat azzal, hogy anabolikus szeteroidokkal �lnek. F�leg az NDK-b�l �rkezett �sz�n�k ker�ltek a figyelem k�z�ppontj�ba (mint k�s�bb kider�lt, nem v�letlen�l!), hiszen a n�gyszeres olimpiai arany�rmes Kornelia Ender vezet�s�vel a 11 n�i egy�ni �sz�sz�mb�l tizet a kelet-n�metek nyertek - k�z�l�k nyolcat vil�gcs�ccsal. Botr�ny zavarta meg az �ttusaversenyeket is, ahol a szovjet Onyiscsenko, M�nchen ez�st�rmese egy prepar�lt t�rrel v�vott, s a tal�latjelz�t az ujjaival tudta manipul�lni.

Ennek ellen�re a j�t�kokon t�rt�ntek pozit�v dolgok is. 32 �j vil�gcs�cs sz�letett, k�z�l�k a legeml�kezetesebb Edwin Moses (k�p�nk�n) sikere volt. Moses 1955. augusztus 31-�n, az Ohio �llambeli Dayton v�ros�ban sz�letett. A hihetetlen�l intelligens fi� az atlantai Moorhouse College-on tanult, ott szerzett diplom�t. Fizikusk�nt �s m�rn�kk�nt v�gzett, �m a tanul�s mellett a sportot csak hobbiszinten �zte, �gy, hogy saj�t mag�t edzette. Els� komolyabb verseny�n az 1976-os olimpia el�tt egy h�nappal indult, s teljes�tm�ny�vel azonnal beker�lt az amerikai v�logatottba. Hihetetlen, de els� nemzetk�zi versenye az olimpia volt, ahol 400 m�ter g�ton vil�gcs�ccsal (47.64) gy�z�tt. 1977. szeptember 2-t�l kezdve majdnem 10 �ven kereszt�l nem akadt vet�lyt�rsa, aki legy�zze �t. (A sorozat 1987. j�nius 4-�n, Madridban szakadt meg, ahol Danny Harris nyert.) Ezalatt az id� alatt 122 gy�zelmet aratott zsin�rban (107-et 400 g�ton), nyert k�t olimpi�t, k�t vil�gbajnoks�got �s n�gyszer d�nt�tte meg a vil�grekordot. Az 1980-as olimpi�n az Egyes�lt �llamok bojkottja miatt nem nyerhetett (pedig a nyit�ny el�tt h�rom h�ttel futott vil�gcs�csot), �m 1984-ben ism�t az � nyak�ba akasztott�k az arany�rmet. 1988-ban m�r nem siker�lt a tripl�z�s, csup�n bronz�rmes lett.

"K�ts�gtelen, hogy senki sem eml�kezne r�m, ha nem tanultam volna fizik�t. Ez tette ki �letem nagy r�sz�t. A tudom�nnyal mindent el�rhetsz" Moses tudom�nyos m�dszerekkel k�sz�lt minden egyes verseny�re, sz�molt, tervezett. � volt a vil�gon az els� fut� aki a 40 m�teren a g�tak k�z�tti 40 m�tert 13 l�p�ssel tette meg. 1983-ban (�ppen a sz�let�snapj�n) futott 47.02 m�sodperces vil�gcs�cs�t sok�ig csak megk�zel�teni tudt�k (pl. a zambiai Matete), m�g a barcelonai olimpia d�nt�j�ben Kevin Young meg nem d�nt�tte (46.78 mp).
Akadt m�g h�rom dupl�z� atl�ta is a finn Lasse Viren (5000 �s 10 000 m�teren), a kubai Alberto Juantorena (400 �s 800 m�teren), valamint a szovjet Tatjana Kazankina (800 �s 1500 m�teren) szem�ly�ben. Torn�ban �j csillag sz�letett. a mind�ssze 14 esztend�s rom�n Nadia Comaneci a legmagasabb, 10-es pontsz�mot kapta felem�skorl�t gyakorlat�ra, emellett m�g gerend�n �s egy�ni �sszetettben is gy�z�tt.

Az arany�rmek sz�m�t tekintve az 1924-es p�rizsi olimpia �ta nem szerepeltek olyan szer�nyen a magyar sportol�k, mint 1976-ban Montre�lban. A XXI. ny�ri olimpiai j�t�kokon 177 magyar sportol� (124 f�rfi �s 53 n�) �llt rajthoz, akik 22 �rmet szereztek.

Az els� arany�rm�nket Magyar Zolt�n nyerte, aki torn�ban a l�leng�sben diadalmaskodott. A Ferencv�ros 35-sz�r�s magyar bajnok torn�sza a Magyar-v�ndor, az ors� �s a sz�kken�-v�ndor eredeti saj�t elem�vel kimagaslott a mez�nyb�l. P�lyafut�sa alatt vil�gversenyen nem tudt�k megverni l�leng�sben. A k�vetkez� arany�rmet Tordasi Ildik� szerezte n�i t�rv�v�sban - igaz a nevez�si list�n m�g Schwarzenberger Ildik� n�ven szerepelt. A d�nt�ben k�t �r�n kereszt�l k�zd�tt az olasz Collin�val. 4-4-es �ll�sn�l megs�r�lt, miut�n az olasz t�re felszak�totta sisakj�t �s az arc�t. A d�nt� tal�latot azonban m�g s�r�lten is � vitte be. Harmadik arany�rm�nket N�meth Mikl�s szerezte gerelyhaj�t�sban. A sportol� csal�dban feln�tt fi� (�desapja, N�meth Imre az 1948-as londoni olimpi�n kalap�csvet�sben nyert olimpiai bajnoks�got, �desanyja, Kondorosi Erzs�bet diszkoszvet�sben nyert magyar bajnoks�got) els� dob�s�ra hatalmas vil�gcs�csot dobott: a gerely 94,58 m�terre sz�llt. Versenyz�i p�lyafut�s�t befejezve az olasz v�logatott dob�edz�jek�nt dolgozott, majd �j t�pus� gerelyeket tervezett, amelyekkel �ri�si vil�gcs�csokat dobtak. K�s�bb ezeket a sporteszk�z�ket betiltott�k...

Negyedik arany�rm�nk a v�zilada-v�logatotthoz f�z�d�tt. A Csap� G�bor, Cserveny�k Tibor, Farag� Tam�s, Gerend�s Gy�rgy, Horkai Gy�rgy, Ken�z Gy�rgy, Konr�d Ferenc dr., Moln�r Endre, S�rosi L�szl�, Sud�r Attila dr., Sz�v�s Istv�n dr. �sszet�tel� csapat �ri�si f�l�nnyel nyerte a j�t�kokat, s�t a g�lkir�lyi c�met is magyar p�l�s, Farag� szerzete meg 22 tal�lattal.

Az �remt�bl�zat �l�n a Szovjetuni� v�gzett (49 arany, 41 ez�st, 35 bronz), megel�zve az NDK-t (40 arany, 25 ez�st, 25 bronz) �s az Egyes�lt �llamokat (34 arany, 35 ez�st, 25 bronz).
Magyarorsz�g a 10. lett 4 arany-, 5 ez�st-, �s 13 bronz�rmet szerezve.

F�bik Tibor - Pinc�si L�szl�, Sporth�rek 2000. m�jus 30.

vissza | fel | home