Ez�rt meg kell fizetni�k! - adta ki a jelsz�t Carter 1980. janu�r 20-�n, azzal a tudattal, hogy az �ltala meghirdetett bojkotthoz legal�bb az USA NATO-sz�vets�gesei csatlakoznak, azonban csak a N�met Sz�vets�gi K�zt�rsas�g mutatkozott szolid�risnak. V�g�l 30 orsz�g az el�zetes nevez�s ellen�re nem j�tt el (k�z�l�k Jap�n, Kanada, K�na, az NSZK �s az Egyes�lt �llamok sz�m�tott jelent�s vesztes�gnek), m�g 33 orsz�g m�r mag�t a megh�v�levelet is v�lasz n�lk�l hagyta. A megnyit��nneps�gen megjelent 81 nemzet k�z�l 16-an - tiltakoz�sul az Afganiszt�n ellen ir�nyul� agresszi� ellen - nem saj�t, hanem a Nemzetk�zi Olimpiai Bizotts�g �tkarik�s z�szlaja alatt vonultak be a Lenin-stadionba. Mag�t az esem�nyt azonban kev�sb� zavarta mindez. Az olimpiai politikai felhangokt�l mentes, sz�nvonalas versenyt hozott; a kit�n�en szervezett show nem fajult "kommunista felvonul�ss�". (�rdekes, hogy az amerikai sportol�k tiltakoztak a bojkott ellen. Azt hangoztatt�k, hogy ezzel a l�p�ssel nem a Szovjetuni�t, hanem �ket s�rtik meg.)

A vet�lyt�rsak t�volmarad�s�val egy�rtelm�en �rv�nyes�lt a szovjet �s a kelet-n�met f�l�ny. Torn�ban a szovjet Alekszander Gyityatyin nyolc �rmet szerzett (k�zte 3 aranyat), ennyit m�g soha senkinek nem siker�lt egy olimpi�n. A n�kn�l a rom�n Nadia Comaneci (k�p�nk�n kett� arany�remmel gazdagodott, �gy �sszesen m�r 5. bajnoki c�m�t szerezte meg. Az olimpia egyik t�rt�nelmi h�s�nek a kubai Teofilo Stevenson sz�m�tott, aki a j�t�kok �k�lv�v�-t�rt�net�ben el�sz�r szerzett h�rom arany�rmet ugyanabban a s�lycsoportban.

Atl�tik�ban a legfontosabb 100, illetve 200 m�teres s�kfut�st a sk�t Allan Wells, valamint az olasz Pietro Mennea nyerte, de az olimpia legnagyobb p�rharc�t a Steven Ovett, Sebastian Coe csata jelentette. A 800 m�teren vil�gcs�cstart� Coe eltaktik�zta mag�t - Ovett nyert; 1500 m�teren a vil�gcs�cstart� Ovett omlott �ssze - Coe gy�z�tt. Micsoda dr�ma! A csod�t azonban ism�t egy eti�p fut� jelentette. Abebe Bikila l�tv�nyos felt�n�s�hez hasonl� volt honfit�rsa, Miruts Yifter megjelen�se. A 162 centim�ter magas �s mind�ssze 56 kg tests�ly� fut�r�l, senki sem tudta h�ny �ves, m�g � maga sem. R�n�z�sre 40 felett lehetett... Nos, ez az "�regember" 5000 m�teren �s 10 ezer m�teren is bajnoks�got nyert!

�sz�sban nagy meglepet�sre egyetlen f�rfi vil�gcs�cs sz�letett: az 1500 m�teres gyors�sz�sban Vlagyimir Szalnyikov 14:58,27 perces id�vel (t�bb mint n�gy m�sodperccel!) megd�nt�tte az amerikai Goodell vil�gcs�cs�t. Az �sz�versenyek legeredm�nyesebb versenyz�je k�t kelet-n�met �sz�n�, Rica Reinisch �s Barbara Krauss lett. Mindketten h�rom-h�rom arany�rmet nyertek h�t-, illetve gyors�sz�sban.

Nagyon kev�s olyan �k�lv�v� �l(t), akit a legnagyobb �k�lv�v�kkal (Muhammad Ali, Joe Frazier) azonos szinten emlegettek volna. Nos, a kubai Teofil Stevenson ezek k�z� tartozott: � volt a vil�gon az els� olyan �k�lv�v�, aki h�rom egym�st k�vet� olimpi�n is gy�zni tudott ugyanabban a s�lycsoportban, jelen esetben a szuperneh�zs�ly�ak k�z�tt. Stevenson 1952-ben sz�letett Delicias-ban. �desapja a Virgin-szigetekr�l emigr�lt Kub�ba �s a helyi cukorgy�rban kapott munk�t.
Stevenson nev�t h�sz�vesen ismerte meg a vil�g, amikor szinte ismeretlen�l meg�rkezett M�nchenbe s els� m�rk�z�s�n ki�t�tte lengyel ellenfel�t. K�vetkez� vet�lyt�rsa, az amerikai Duane Bobick �gy nyilatkozott r�la egy telev�zi�s interj�ban: "Ismerem �t, magas �s er�s, de tudom, hogy a jobb keze gyeng�je. Tavaly legy�ztem �t a P�n-Amerikai J�t�kok el�d�nt�j�ben."
Bobick csak azt nem tudta, hogy Stevenson az eltelt egy �vet arra haszn�lta fel, hogy jobbj�t t�k�letesebb� tegye. Kettej�k k�zdelme a 3. menet elej�ig tartott, amikor a kubai fi� ki�t�tte ellenfel�t. Senki nem �ll�thatta meg, �gy sim�n nyerte meg az olimpiai arany�rmet. N�gy �vvel k�s�bb Montrealban h�rom m�rk�z�s�n csup�n 7 perc 22 m�sodpercet t�lt�tt a ringben; utols� ellenfele a rom�n Simion meg sem izzadhatott, m�r rep�lt is a t�r�lk�z�. Moszkv�ban m�r nem volt minden ilyen egy�rtelm�, k�sz�nhet�en a magyar L�vai Istv�nnak, aki nagyon kem�nyen megszorongatta Stevensont. Az olimpiat�rt�neti forr�sok meg is eml�tik, hogy L�vai volt az egyetlen �kl�z�, aki tartani tudta a kubai vas�kl�t.

Az 1984-es j�t�kokon m�r nem tudott elindulni a szovjet (�s persze kubai) bojkott miatt, �gy negyedik arany�rm�t nem szerezhette meg. Teljes�tm�ny�re ugyan felfigyeltek a menedzserek, de Stevenson nem �llt k�t�lnek, s nem szerz�d�tt profinak. Mint mondta: "Mit jelent p�r milli� doll�r a nyolcmilli� kubai szeretet�hez k�pest?"
Persze, nem panaszkodhatott, hiszen Fidel Castro szem�lyes bar�tjak�nt k�t k�tszintes h�za (egy Havann�ban, egy pedig Delicias-ban) �s k�t g�pkocsija is volt. 1986-ban 34 esztend�sen m�g vil�gbajnoki c�met szerzett, de k�t �v m�lva, 1988 j�lius�ban szem�lyes probl�m�ira hivatkozva visszavonult, s a kubai sportminiszt�rium tan�csad�jak�nt dolgozott tov�bb. �rvei nyom�sak voltak: �desapja meghalt, feles�ge elhagyta, � pedig r�szese volt egy s�lyos k�zleked�si balesetnek, amelyben egy motorker�kp�ros az �let�t vesztette.
1989-ben ezt nyilatkozta a Washington Post munkat�rs�nak: "Rengeteg vil�gbajnokot ismerek, akik milli�kat kerestek, �m a nev�ket sem tudj�k le�rni. �k nem lehetnek soha hasznos tagjai a t�rsadalomnak. �s ami m�g rosszabb, elvesztegett�k a fiatals�gukat."


Magyarorsz�gnak a szocialista blokkban j�tszott k�zponti szerep�t mi sem bizony�totta jobban, mint az a t�ny, hogy minden id�k legnagyobb magyar k�ld�tts�ge jelent meg a moszkvai olimpi�n. 261 hazai sportol� (180 f�rfi, 81 n�) �llt rajthoz �s v�g�l 7 arany-, 10 ez�st- �s 15 bronz�remmel Magyarorsz�g az �remt�bl�zat 6. hely�n v�gzett.

Legels� arany�rm�nket Varga K�roly szerezte a sportpusk�sok 60 l�v�ses fekv� sz�m�ban. Ezt k�vette k�t k�t�ttfog�s� birk�z�arany: el�sz�r N�v�nyi Norbert gy�z�tt a 90 kg-osok k�z�tt (a fin�l�ban a rom�n Dinut verte), s szerezte birk�z�-p�lyafut�sa egyetlen vil�gverseny-gy�zelm�t, majd Kocsis Ferenc k�vetkezett a 74 kg-osok mez�ny�ben (a fin�l�ban a szovjet Bikov ellen nyert).
K�t nappal k�s�bb Magyar Zolt�n k�vetkezett, aki megv�dte montreali els�s�g�t l�leng�sben, s m�sodik olimpiai bajnoki c�m�vel b�cs�zott az akt�v sportol�st�l. Wlad�r S�ndor �sz�gy�zelm�t az tette m�g szebb�, hogy a 200 m�teres h�t�sz�s d�nt�j�ben egy m�sik magyar, Verraszt� Zolt�n el�tt csapott els�k�nt a c�lba. A 17 �ves gimnazista fi� - Sz�chy Tam�s tan�tv�nya - els� komoly verseny�t nyerte meg, ezt k�s�bb megtoldotta m�g k�t Eb-arannyal (1981, Split - 100 �s 200 m h�t), �s egy vil�gbajnoki c�mmel (1982, Quayaquil - 200 m h�t). 1985-ben visszavonult, az�ta �llatorvosi hivat�s�nak �l.
Hatodik arany�rm�nk Baczak� P�ter nev�hez f�z�d�tt, aki montreali 3. hely�t Moszkv�ban arany�remre v�ltotta a s�lyemel�s f�lneh�zs�ly�nak �sszetett verseny�ben. Utols�, arany�rm�nket a Folt�n L�szl� �s Vaskuti Istv�n kenu kettes nyerte a sport�g 500 m�teres viadal�n.

Az olimpia �remt�bl�zat�n a Szovjetuni� v�gzett az �len (80 arany, 69 ez�st, 46 bronz), megel�zve az NDK-t (47 arany, 37 ez�st, 42 bronz) �s a Bulg�ri�t (8 arany, 16 ez�st, 17 bronz).

F�bik Tibor - Pinc�si L�szl�, Sporth�rek 2000. m�jus 30.

vissza | fel | home