Sporttörténelmet írtak az angol öttusázónők kedden a Margitszigeten. Fatasztikus futásuknak köszönhetően megszerezték a vb első aranyérmét, amely egyben hazájuk első váltóvilágbajnoki címe. A magyar válogatott -- Partics Katalin, Simóka Bea, Vörös Zsuzsanna -- nagyon jól kezdte a napot, három szám után az élen állt, ám a gyengén sikerült lovaglás miatt visszaesett, így meg kellett elégednie a hatodik hellyel.

Hány éves a kapitány?

Ugye, ismerik a találós kérdést, amelynek a lényege körülbelül az, hogy ha a hajó ötcsomós sebességgel halad, akkor hány éves a kapitány?

Az öttusa-világbajnokság nyitónapján, kedden, a nők váltóversenyének reggelén úgy lehetett volna feltenni a kérdést: ha a versenyzők lőállásba állnak, hány évet öregszik Kulcsár Antal szövetségi kapitány? Merthogy számára nem volt idegnyugtató a lövészet -- persze, kinek az? --, az biztos.

Nos, Simóka Bea remekelt, 88 körrel jó alaphangot adott a hatalmas sátorban kialakított lőtéren. Partics Katinál hatos és ötös is becsúszott (ekkoriban inkább nem pillantottunk Kulcsár arcára...), és a befejező emberben, Vörös Zsuzsannában is "benne maradt" néhány kör. A trió teljesítménye, a 976 pontot érő 256 kör persze nem rossz, a negyedik helyhez volt elég a tizenegy váltó küzdelmében. Vagyis számottevően nem szaporodtak a kapitány ősz hajszálai.

-- Jól kezdtünk, Bea nyolcvannyolcas eredménye öt körrel jobb, mint amit a júniusi, tamperei Európa-bajnokságon elért -- értékelt Kulcsár. -- Kati nehezen talált magára, de aztán sikerült megközelítenie a finnországi teljesítményét. Sajnos, Zsuzsa végig nem találta a gyakorlatát, nem tudta függetleníteni magát a környezettől. A nyolcvanhat körnél többet vártam tőle, és többet is tud.

A sátorból a "volt" fedett uszodába, vagyis a vívóterembe vonult a mezőny, és lányainkat követték a hűséges szurkolók -- ha nem is síppal, dobbal, nádihegedűvel, de harsonákkal, dobokkal és hatalmas nemzetiszínű lobogókkal. Zúgott a "Hajrá, magyarok!", lobogtak a zászlók, óriási volt a hangzavar. A nézők bebizonyították, hogy a vívás is lehet élvezetes sportág -- persze, a tájékoztatás, a közönség kiszolgálása is elsőrendű volt, a hatalmas kivetítőkön asszóról asszóra lehetett követni az állást. A lányok szárnyaltak a páston, öt győzelemmel -- és micsoda győzelmekkel! -- kezdtek: 6:3 az amerikaiak, 9:0 (!) a címvédő lengyelek, 7:2 az angolok, 5:4 Kína, majd 7:2 Ausztrália ellen. Minthogy a szurkolók minden egyes találat után valóságos fesztivált rendeztek (az imént felsorolt segédeszközökkel: harsonák, dobok, zászlók...), el lehetett képzelni, milyen légkör uralkodott a Hajósban.

Aztán következett egy rövidzárlat: 7:2-re kikaptunk az oroszoktól. Az olaszokat utána még le tudtuk győzni (5:4), ám három vereség zárta a sort: 5:4 a németektől, 6:3 a csehektől és a fehéroroszoktól

-- Fantasztikusan kezdtek a lányok, aztán beleszaladtak az oroszokba, kiestek a ritmusból. Utána inkább már csak szenvedtek a páston -- vélekedett Kulcsár Antal. Mindenesetre a "szenvedés" is elég volt a vívásban a harmadik helyhez (51 győzelem/832 pont) -- a legjobbak az oroszok voltak (57/916) --, és két szám után összetettben az élen álltunk.

Egyszóval, sikeresen teljesítették a lányok a két rizikós számot, fellélegezhettünk.

úszás a boldogságban

Ha közvélemény-kutatást tartottak volna a vb helyszínein, egyöntetű lett volna a vélemény, hogy az úszást várják a legnagyobb kedvvel a Margitszigeten -- függetlenül attól, hogy edző, versenyző vagy néző a megkérdezett. A versenyzők azért, mert két fedett téri szám után, amelyek igencsak megizzasztottak mindenkit, végre jó levegőre, a szabadba költözhettek. A nézők is boldogan használták fel a csodálatos időt (kivételesen nem esett az eső) egy kis medence széli napfürdőre. Edzőink pedig azért lehettek valamivel nyugodtabbak, mert az úszás hagyományosan magyar szám, a világversenyeken lányaink legyőzhetetlenek a hűs habokban.

és a sorozat most sem szakadt meg: a második futamban az ötös pályán szereplő Simóka, Partics, Vörös trió hatalmas előnnyel elsőként ért célba.

-- Megint megnyertük az úszást, és most, ellentétben az Európa-bajnoksággal, az időeredménnyel is elégedett vagyok. Mind a hárman jól úsztak -- lelkendezett a kapitány -- joggal.

Tampere kísértett

Három szám után az élen állt a magyar csapat. Mint legtitkosabb álmunkban -- vagy talán abban sem. és következett a lovaglás, amelyről szólva mindenképpen meg kell említeni a katonák áldozatos munkáját: anélkül nem lett volna versenyre alkalmas állapotban a napokon át eső áztatta pálya.

Szóval a pálya jó, a lovak jók -- nem is nagyon hibáztak a csapatok. Csupán egy-két akadályverést lehetett feljegyezni. Amikor az élen álló magyar lányok lovagoltak be, nagy taps fogadta őket -- majd, mintegy varázsütésre, néma csend lett, a nézők szinte a lélegzetüket is visszafojtották. Partics feltűnően lassú tempóban, bátortalanul haladt, talán túlságosan is a biztonságra törekedett, három akadályveréssel zárta a produkcióját Merengő nyergében. Vörös már tempósabban ment, de két akadály nála is leesett. Simóka oldotta meg legjobban a feladatot, noha ő csak egyszer hibázott, de összességében ez már sok volt. Nagyon sok.

Tampere kísértett... Az Eb-n is az élről lovagoltak a lányok, akik talán a nagy lehetőség miatt lebénultak, és végül negyedikek lettek. A lovaglás után most lecsúsztak még a dobogóról is. Kár, nagy kár.

-- Nagyon tiszta fejjel lovagoltunk mindannyian, tudtuk, mit kell tenni a pályán. Nem ez volt a gond. Nem tudom, mit gondoljak a sorsról, hogy már sokadszor a lovagláson úszik el az érmünk -- mondta szomorúan Vörös Zsuzsanna. -- Egy biztos: nagyon nehéz lesz a futás. Előttünk jó futók, mögöttünk jó futók.

Hát igen, lovaglásban a mieink csupán a kínaiakat tudták megelőzni, (akiknél az egyik csapattag leesett a lóról) -- így a negyedik helyen várták a futást.

Agarak diadala

Azt mindenki tudta, legalábbis aki figyelemmel kíséri az öttusát, hogy az angolok nagyon jó futók. Bizonyították ezt a tavalyi világbajnokságon is, amikor ezüstérmesek lettek. Arra azonban talán csak edzőjük, Németh István számított, hogy csodára is képesek. Mert ami a stadionban és környékén történt, az valóban csoda volt. Az edzőjük által "agaraknak" titulált versenyzők a hetedik helyről futottak az élre. Igaz, csupán az utolsó háromszáz méteren dőlt el az aranyérem sorsa, amikor Cook lehajrázta a sokáig biztos győztesnek látszó olasz Farest.

A közönség állva tapsolta végig a nem mindennapi produkciót, amelyet az óriáskivetítők segítségével végig követni tudott. A magyarok küzdelmét is hasonlóan lelkes buzdítás kísérte: bár a negyedik helyről rajtoló Simóka két helyet visszaesett -- a futás sohasem volt az erőssége --, a drukkerek végig kitartottak a magyar lányok mellett. A Bubik István vezette színészzenekar ütemes dobszólója adta a ritmust, erre kontrázott rá a nézők kórusa. A pontszerző, hatodik helyen befutó Partics Katalint is vastaps köszöntötte.

Nemcsak a szurkolás, hanem az eredményhirdetés is egyedülálló, "magyaros" volt. Az érmes váltók tagjait díszes kettesfogatokon hozták a dobogó elé, majd az érmeket Deutsch Tamás ifjúsági és sportminisztertől vehették át a legjobbak, akik különdíjként vb-emblémás Seiko-órát és a régi papírhúszast mintázó ezüstplakettet is kaptak.

Maradhatott volna belőlük itthon is...

19. női öttusa-világbajnokság, Budapest

Váltóverseny (11 csapat). Világbajnok: Nagy-Britannia (Stephanie Cook, Georgina Harland, Gwen Lewis) 4749 pont (lövészet: 253 kör/940 pont, vívás: 734 pont, úszás: 3:23.01 perc/1070 pont, lovaglás: 933 pont, futás: 15:12.22 perc/1072 pont), 2. Olaszország (Emanuella Gabella, Fabiana Fares, Federica Foghetti) 4745 (247/868, 860, 3:24.29/1058, 1001, 15:40.78/958), 3. Fehéroroszország (Galina Baslakova, Zsana Dolgacseva-Subenok, Anna Vnukova) 4602 (259/1012, 790, 3:24.13,/1059, 917, 16:14.39/824), 4. Csehország (Kalinovská, Vozenilková, Grolichová) 4524 (250/904, 734, 3:25.08/1050, 1034, 16:19.86/802), 5. Oroszország (Zaborova, Korotkova, Muratova) 4515 (247/868, 916, 3:19.50/1105, 986, 17:00.32/640), 6. Magyarország (Partics Katalin, Simóka Bea, Vörös Zsuzsanna) 4443 (256/976, 832, 3:14.68/1154, 809, 16:52.38/672).

Az öttusa vb-ről Csanálosi Beáta, Füredi Marianne, Malonyai Péter és Sinkovics Gábor tudósított, Nemzeti Sport 1999.július 14.