"A v�zip�l� olimpi�szt nem nek�nk tal�lt�k ki!" - mondogatt�k keser�en a magyar v�logatott tagjai 1912-ben, miut�n k�t veres�ggel t�rtek meg a stockholmi j�t�kokr�l. Nem l�thattak a j�v�be. Amely t�bbsz�r�sen r�c�folt �ll�t�sukra, elv�gre a magyar f�rfiv�logatott a k�s�bbiek sor�n hatszor �llhatott az olimpiai dobog� legmagasabb fok�ra (a 12 Eur�pa-bajnoki c�mr�l nem is besz�lve) - toronymagasan vezetve ezzel a sport�g �r�kranglist�j�t.

1912-ben azonban m�g az osztr�kokt�l �s a belg�kt�l elszenvedett veres�g miatt sir�nkoztak legjobbjaink, akik el�sz�r vettek r�szt az "olimpi�szon". Meglehet, szerencs�tlen sorozatukban szerepet j�tszott a sz�mmisztika is, hiszen a sport�g 13 �vvel azel�tt honosodott meg Magyarorsz�gon. A kezdetek Dr. F�z�ressy �rp�dnak h�vt�k azt az �riembert, aki a Magyar �sz� Egyes�let egyik vezet�jek�nt k�lf�ldi utaz�sai sor�n felfedezte a v�zilabd�z�st.

Akkoriban haz�nkban j�rt egy angol atl�taedz�, bizonyos Harry Perry, akit megk�rt arra, hogy ha hazat�r, k�ldje el neki a sport�g szab�lyk�nyv�t. Miut�n meg�rkezett a v�rva v�rt "irodalom", F�z�ressy sapk�kat �s h�l�s kapukat csin�ltatott, �gy a M�E �sz�i vad labd�z�ssal z�rt�k napi tr�ningjeiket. Az els� hivatalos m�rk�z�st 1899. j�lius 30-�n, Si�fokon v�vta az egyes�let k�t csapatra osztott tagjainak r�szv�tel�vel - a Si� foly� viz�ben. A derbi testv�ries d�ntetlennel (1-1) z�rult.


K�t �vvel k�s�bb - miut�n egy m�sik "nedves" klub, a Balatoni �sz�k Egyes�lete is megalakult - ki�rt�k az els� nem hivatalos bajnoks�got, amelyet az "�saty�knak" sz�m�t� MUE-p�l�sok nyertek meg. Ugyanebben az �vben felvett�k a k�lvil�ggal is a kapcsolatot: 1901. december 14-�n �tr�ndultak B�csbe, hogy megm�rk�zzenek a Wiener Athletik Sport Clubbal. M�retes pofonba szaladtak bele, hiszen 14-0-ra p�holt�k el �ket az osztr�kok, m�gis, a heves g�lz�por k�zepette rendk�v�l sok technikai megold�st lestek el a szomsz�dokt�l.

S hogy a magyar p�l�s igencsak tanul�kony fajta, az a k�vetkez� esztend�ben kider�lt: a m�sodik b�csi kir�ndul�son ugyanis WASC-cal megegyez� j�t�kerej� Schwimm Club Austria g�rd�j�t 5-3 ar�nyban legy�zte a MUE g�rd�ja. �s az �zlet beindult. Olyannyira, hogy 1904-ben n�gy csapat r�szv�tel�vel ki�rt�k az els� hivatalos bajnoks�got, amelyen a Balatoni �sz�k Egyes�lete diadalmaskodott. Ugyan az �n�ll� �sz�sz�vets�g megalakul�s�t (1907) r�vid hanyatl�s k�vette - a BUE aranycsapata sz�tsz�ledt - 1910-t�l a Ferencv�ros sz�nre l�p�s�vel �j lend�letet kapott a sport�g.

A Fradi honi tarol�sa mellett nemzetk�zileg is sz�mottev� eredm�nyeket �rt el, ennek folyom�nyak�nt a sport�g vezet�se �gy d�nt�tt, hogy megkock�ztatja az olimpiai szerepl�st.

Nos - mint azt a bevezet�ben eml�tett�k - keserves csal�d�s jutott a mieinknek oszt�lyr�sz�l. M�s k�rd�s, hogy r�gvest az els� j�t�kokon el�j�tt a szokv�nyos - �s tal�n nem egyed�l�ll�an magyar - betegs�g. Az "Ujs�g" c�m� lap tud�s�t�ja, Herendi Artur j�lius 13-ai tud�s�t�s�t azzal kezdte, hogy "most pedig gy�szdalt kell zengenem a magyar v�zip�l�csapatr�l. A t�v�r� m�r h�r�l adta, hogy 4-3 ar�nyban vesztett�nk az osztr�kok ellen, akiket pedig odahaza m�lt� ellenfel�nknek sem tartottunk."


Id�ig rendben volna. Hanem a magyar�zat. "Amit a m�rk�z�s sv�d b�r�ja ma elk�vetett, az a leghidegv�r�bb gentlemant is kihozta a sodr�b�l. A leggonoszabb rosszakarattal a magyarok ellen b�r�skodott" - �rta Herendi, miut�n szabadkozott egy sort, hogy mindezt nem az elfogults�g mondatja vele. Szerinte az egyik legfelt�n�bb �t�let az volt, mid�n az osztr�k kapu el�tt labd�t kap� H�gnert "�gy orron �t�tt�k, hogy pillanatokra elvesz�tette az eszm�let�t", �m az osztr�kok kaptak szabaddob�st, amelyb�l t�mad�st ind�tottak �s harmadj�ra is kiegyenl�tettek, k�s�bb pedig a gy�zelmet is megszerezt�k.

Ezt�n kikaptunk a belg�kt�l is 5-6) - aminek egy nagy haszna volt: az itthoni sportvezet�k bel�tt�k, sem a p�l�sok, sem az �sz�k nem �rhetnek el j� eredm�nyeket, ha h�szm�teres medenc�kben k�sz�lnek a nagy megm�rettet�sekre. Az els� uszoda �jpesten �p�lt - s v�lt b�lcs�j�v� a k�s�bbi nagy UTE-korszaknak.


1913. j�lius 20-a igencsak jeles d�tum, hiszen ezen a napon v�vtak el�sz�r v�logatott m�rk�z�st haz�nkban: az osztr�kokkal m�rk�zt�nk �s nyert�nk 2-1-re, apr�bb sz�ps�ghiba, hogy a tal�lkoz� nem a h�rmas s�psz�val �rt v�get, mivel a vend�gek a maguk �ltal aj�nlott n�met j�t�kvezet� egyik �t�let�t s�relmezve levonultak a p�ly�r�l.


Egy �vre r� �jb�l hatalmas sikernek tapsolhatott a magyar p�l�t�rsadalom: a Fradi a sport�g �shaz�j�ban, Angli�ban t�r�zott s aratott megannyi meglep�, �mde meg�rdemelt gy�zelmet. �gy t�nt, a fejl�d�s t�retlen - csakhogy ekkor kit�rt az els� vil�gh�bor�, amely �ppoly brut�lis k�rokat okozott a v�zip�l�nak, mint b�rmely m�s ter�leten. A fantasztikus Fradi kezd�hetes�b�l ketten elestek, ketten megrokkantak, h�rman orosz fogs�gba ker�ltek.

A t�bbi csapat sem j�rt jobban. Rengeteg sebb�l v�rzett a sport�g, �m akadt valaki, aki a vil�gh�bor� lez�rult�val k�rlelhetetlen makacss�ggal l�tott a sport�g �jj�szervez�s�hez. �mb�tor f�ltucat goly�t kapott a fronton, egyik l�ba sohasem j�tt rendbe teljesen, nem zavarta, hogy t�bb� nem lehet teljes �rt�k� j�t�kosa az MTK-nak. � volt Komj�di B�la.

F�radhatatlanul j�rta az uszod�kat, j�l temp�z� gyerekek keresve. �ssze is szedett egy csom� lurk�t, �ket pall�rozta az MTK-ban. M�gnem n�h�ny, a klub futballmeccseire sz�l� szabadjegy miatt kit�rt balh� ok�n - a t�bbi szakoszt�llyal szemben Komj�di �sz�it nem engedt�k be a trib�nre - a mester kil�pett a klubb�l, �s a III. Ker. TVE-ben folytatta munk�j�t.


A h�bor� ut�ni esztend�k a Fradi �s a Ker�let rivaliz�l�s�t hozt�k - mik�zben Komj�di el�rte, hogy Sz�vets�gi D�j n�ven a m�sodik csapatoknak is �rjanak ki egy k�zdelemsorozatot, ami voltak�ppen egy klasszikus ut�np�tl�s-bajnoks�gnak felelt meg. A mindink�bb izmosod� magyar p�l� erej�t j�l mutatta, hogy a v�logatott '21-ben imm�ron teljes �rt�k� sikert aratott az osztr�kok ellen (7-4), egy �vre r� pedig az osztr�k bajnoks�gba benevezett Ker�let �ri�si f�l�nnyel nyerte az ottani sorozatot. A Fradi rendk�v�l sikeres n�metorsz�gi kir�ndul�sa is azt jelezte: nagy dolgok vannak k�sz�l�ben.

De hogy ekkor�k, arra senki sem gondolt.


Az 1924-es, p�rizsi olimpi�n egy�ttes�nk els� m�rk�z�s�t a verhetetlennek hitt Nagy-Britanni�val v�vta. A tal�lkoz� �gy kezd�d�tt, ahogy mindenki v�rta: a h�romszoros olimpiai bajnok gyorsan elh�zott 3-0-ra. Nem volt k�l�n�sebb gondjuk, mivel a magyarok egy meglehet�sen klasszikus taktik�val j�tszottak: a r��sz�st k�vet�en a h�rom csat�r el�rement, mik�zben a britekn�l k�t v�d� is a t�mad�kkal tartott, azaz kett�s f�rban adogathattak a kapunk el�tt. Kellett egy kis id�, am�g Komj�di B�la rendezte a sorokat, a m�sodik f�lid� elej�n azonban m�g �gy is az ellenf�ln�l volt az el�ny (1-4).

�m ezut�n k�vetkezett a csoda: a ritmust mind jobban meg�rz� magyar egy�ttes egyre jobban felj�tt, s v�g�l n�gy m�sodperccel a z�r�s el�tt egyenl�tett (4-4). Hamarj�ban senki sem tudta, mi a teend� d�ntetlenn�l, m�gnem a nemzetk�zi vez�rkar d�nt�tt: �jabb k�t f�lid�t v�vjanak a csapatok. �s beugrottak. �s megint esett egy-egy g�l. M�g k�t f�lid�. Megint d�ntetlen (6-6). J�hetett h�t a harmadik hosszabb�t�s. Amelynek sor�n el�sz�r a magyar egy�ttes szerezte meg a vezet�st - �s azt m�r nem is adta ki a kez�b�l, �gy nyolc f�lid� alatt megsz�letett a kor hiperszenz�ci�ja: Magyarorsz�g 7-6-ra legy�zte a topfavoritot!

A k�t�r�s csata azonban megtette hat�s�t: m�snap a szint�n kit�n� belg�k ellen egy f�lid�n �t b�rta a temp�t a csapat (2-1), a m�sodik r�szre �sszeomlott (2-7), a sv�dekt�l elszenvedett �jabb veres�g pedig azt jelentette, hogy csup�n az �t�dik helyen v�gzett.


Az angolok elleni siker azonban valami �j nyit�ny�t jelentette: az els� aranykor�t. 1925-ben a Franciaorsz�gban t�r�z� FTC 5-4-re legy�zte az el�z� �vben olimpiai bajnoks�got nyer� gall alakulatot �gy, hogy a j�t�kid�

5-2-n�l letelt, �m az ext�zisban szurkol� hazai k�z�ns�g hat�sa al� ker�lt francia id�m�r�nek h�la a meccs szinte nem akart v�get �rni - v�g�l egy g�l csak megmaradt az el�nyb�l. K�s�bb a gallok ell�togattak Pestre, ahol a "gloire" a Cs�sz�r-uszoda viz�be hullt: a magyar v�logatott 7-2 ar�nyban ki�t�tte a vil�g legjobbj�nak sz�m�t� ellenfelet, k�s�bb pedig ugyanilyen ar�nyban a belg�kat is. A f�lelmetes eredm�nyek meghozt�k gy�m�lcs�ket: az els� �zben ki�rt Eur�pa-bajnoks�g megrendez�s�t a FINA 1925. m�jus 28-ai, pr�gai �l�se Budapestre b�zta. Igaz, ehhez kellett egy minden ig�nyt kiel�g�t� versenyuszoda is, amelyet - hosszas huzavona ut�n - v�g�l is hajland� volt fel�p�tteteni a f�v�rost vezet�se.


A Cs�sz�r medenc�j�t �tvenm�teresre, a lel�t�kat t�zezresre b�v�tett�k, amelyek zs�fol�sig megteltek, mid�n 1926. augusztus 18-�n a teljes magyar �llami vezet�s (k�zte Horthy Mikl�s korm�nyz�) r�szv�tel�vel megnyitott�k az els� Eur�pa-bajnoks�got. A tizenk�t nemzet r�szv�tel�vel megtartott viadalon v�zip�l�ban n�gy orsz�g indult, s a k�rm�rk�z�ses rendszerben megtartott vet�lked�s sor�n v�g�l a h�zigazd�k egy�ttese v�gzett az �len. A mindent eld�nt� utols� tal�lkoz�n 3-2-re gy�z�tt Sv�dorsz�g ellen, �gy veretlen�l, hat ponttal megnyerte az �vsz�zad els� Eb-arany�rm�t.

A k�vetkez� esztend�ben, Bologn�ban megv�dte c�m�t Komj�di csapata, b�r nem k�nnyen. A belg�k ellen 3-2-re vezett�nk, amikor az angol j�t�kvezet�, Hodgson 55 m�sodperccel a befejez�s el�tt lef�jta a m�rk�z�st, mondv�n: nem l�t a sz�rk�letben. A meccset n�mi meglepet�sre �jraj�tszatt�k, �m csapatunk ezen - hosszabb�t�s ut�n - ism�t nyert. Majd a fin�l�ban ha f�radtan is, de fel�lkerekedtek a franci�kon (3-1), �jabb els�s�get szerezve ezzel.


Ezek ut�n egy�rtelm�nek t�nt, hogy az 1928-as amszterdami olimpi�n csak egy csapat gy�zhet: a magyar. Nem �gy t�rt�nt. Annak ellen�re, hogy a d�nt�ben az �r�kk�n legy�z�tt n�metekkel kellett meccselni az arany�rt. Csakhogy ez a tal�lkoz� hasonl�tott a magyar futball Aranycsapat�nak '54-es, n�metek elleni vb-d�nt�j�re. Pusk�s�k is vezettek 2-0-ra, �s az ellenf�l ott is ford�tott. Egy szab�lyosnak tetsz� g�lt itt sem adtak meg a javunkra, 2-2 ut�n pedig a hosszabb�t�sban a germ�nok kapusuk brill�roz�s�nak h�la fokozatosan elh�ztak, s v�g�l gy�ztek 5-2-re.

A tragikus veres�g azonban nem okozott nemzeti gy�szt, mi t�bb, a csapatot �gy �nnepelt�k, mintha gy�z�tt volna. A sport�g megbecs�lts�g�t jelezte, hogy 1930-ban a Margitszigeten az �sz�t�rt�net els� olimpiai bajnok�nak, Haj�s Alfr�dnek a tervei alapj�n fel�p�lt Eur�pa els� fedett versenyuszod�ja. Azaz ett�l kezdve a t�li id�szakban is nyugodt k�r�lm�nyek k�zepette k�sz�lhetett a magyar egy�ttes, melynek j�t�kony hat�sa nemsok�ra d�bbenetes eredm�nyekben mutatkozott meg.

A m�sodik vil�gh�bor� kit�r�s�ig megrendezett h�rom Eb-n ('31, '34, '38) �s k�t olimpi�n ('32, '36) Magyarorsz�g diadalmaskodott. M�r '30-ban l�tszottak a f�l�ny els� jelei: ebben az �vben 12-b�l 12 m�rk�z�st "fogott" a csapat, amely egy �v m�lva ism�t megv�dte Eb-els�s�g�t, majd Los Angeles-ben v�gre val�ra v�ltotta egy nemzet �lm�t, �s megnyerte az olimpiai j�t�kokat.


Komj�di nem b�zott semmit sem a v�letlenre, a New York-ig tart� haj��ton a fed�lzeti medenc�ben is edz�sre vez�nyelte fiait. Akik azt�n nem ismertek kegyelmet: a mindent eld�nt� m�rk�z�sen 6-2-vel val�s�ggal les�p�rt�k a n�meteket, �gy a sport�g t�rt�net�ben el�sz�r az olimpiai dobog� tetej�re �llhattak.

�s ott is maradtak. J�llehet 1933-ban Komj�di B�la �r�kre lehunyta szem�t, az egyre ac�losabb �s �sszeszokottabb magyar g�rd�val a nagy taktikus ir�ny�t�sa n�lk�l sem vehette fel senki a versenyt. M�g a n�metek sem, holott a '34-es magdeburgi Eb-n �s a '36-os berlini olimpi�n hazai medenc�ben p�l�ztak. A h�skor utols� Eb-arany�t pedig Londonban szerezt�k meg a mieink (zsin�rban �t�dsz�r emeltettek pajzsra, ami az�ta is egyed�l�ll� rekord, s alighanem az is marad).

Ezt a csapatot, soraiban a Homonnai- �s Keser�-fiv�rekkel, N�meth Jamesszel �s a f�l l�bbal is hihetetlen�l gyorsan �sz� Halassy Oliv�rrel elvileg senki sem tudta meg�ll�tani - v�g�l m�gis siker�lt. A II. vil�gh�bor�nak. A sport azonban h�l' Istennek igen hamar regener�l�dott, �gy a v�zisportok is: k�t �vvel az emberis�g legs�t�tebb �s legsz�rnyebb korszaka ut�n m�r Eur�pa-bajnoks�got rendeztek Monte-Carl�ban.

Sajnos, 1947-re nem siker�lt egys�ges, j� g�rd�t ki�ll�tani, �gy az Eb-k t�rt�net�ben el�sz�r lecs�sztunk a dobog�r�l (b�r ha nem veszt�nk 3-0-�s vezet�st�l a sv�dek ellen.). A londoni olimpi�n sem siker�lt megv�deni a c�met, igaz, ebben t�n szerepet j�tszott az a p�lda n�lk�l �ll� d�nt�s is, hogy az egyiptomiak elleni tal�lkoz�t �jra kellett j�tszani, minthogy az afrikaiak j�t�kvezet�i t�ved�seket kifog�sol� �v�s�t elfogadt�k (miut�n az olasz b�r� k�z�lte, t�nyleg ford�tva �t�lt meg egy szitu�ci�t.). Meglehet, ez az extra-m�rk�z�s is hozz�j�rult ahhoz, hogy 3-2-es vezet�s�nkn�l nem koncentr�ltunk el�gg�, s �gy az it�liaiak ford�tani tudtak (3-4).

K�s�bb, 1950-ben az egyre vadabban tombol� kommunista rezsim nem engedte ki B�csbe a v�logatottat, �gy ez az Eb kimaradt - mindez azonban nem �t�tt vissza, minthogy Helsinkiben ism�t remekelt csapatunk.

Ugyan az Eb-arany�rmes hollandok ellen fiaink 4-1-r�l adt�k d�ntetlenre a m�rk�z�st, majd a jug�kkal is ikszeltek, �m azt�n az olaszok 7-2-es elt�ng�l�sa, valamint az amerikaiak 4-0-�s legy�z�se (id. Sz�v�s Istv�n mindk�t m�rk�z�sen mesterh�rmast hintett!) azt jelentette, hogy jobb g�lar�nyuknak k�sz�nhet�en megel�zt�k a pl�vikat. A torin�i Eb-n szint�n a g�lar�ny d�nt�tt a javunkra, az '56-os olimpi�n �s az '58-as budapesti Eb-n azonban k�ts�g sem f�rhetett ahhoz, ki az �r a h�zn�l.


K�l�n�sen a melbourne-i siker volt eml�kezetes: a szovjetek elleni m�rk�z�sen iszonyatos fesz�lts�g uralkodott az uszod�ban, minthogy arra egy h�nappal a magyar forradalom lever�s�t k�vet�en ker�lt sor. Az ausztr�l k�z�ns�g val�s�ggal t�ntetett a magyar g�rda mellett, amely es�lyt sem hagyott ellenfel�nek (4-0). A meccs v�gefel� m�gis kis h�ja elszabadult a pokol, miut�n egy rosszul kivitelezett �t�st k�vet�en Z�dor Ervinnek felrepedt a szemh�ja, majd mikor kim�szott a v�zb�l, a v�r val�s�ggal bebor�totta nedves test�t - nem sok hi�nyzott ahhoz, hogy a l�tv�nyt�l felb�sz�lt k�z�ns�g meglincselje a szovjet g�rd�t.


Egy, a jug�k ellen elhib�zott n�gym�teresen, valamint egy rossz kapuskidob�son m�lott, hogy a magyar g�rd�nak nem siker�lt a j�t�kok t�rt�net�ben el�sz�r h�rom egym�s k�vet� olimpi�n gy�znie. A jugoszl�vok ellen 1-1-n�l Rusor�n II v�gta kapuf�ra a b�ntet�t (a v�ge 1-2), az olaszok ellen pedig egy kiv�dekezett emberh�tr�ny ut�n az am�gy csod�s kapus, Boros Ott� v�tett 2-1-es vezet�sn�l - a talj�nok �ltek az alkalommal, �s a r�mai k�z�ns�g hatalmas �r�m�re otthon tartott�k az arany�rmet.

Amit az ifjabbik Rusor�n kihagyott, azt az id�sebbik n�gy �v m�lva bel�tte: P�ter b�ntet�j�vel lett 4-4 a jugoszl�vok elleni derbi, amit 0-3 ut�n siker�lt ikszre menteni a toki�i olimpia n�gyes d�nt�j�nek nyit�ny�n. Az olaszok 3-1-es legy�r�s�t k�vet�en �rdekes helyzet �llt el�: minthogy akkoriban nem g�lk�l�nbs�get, hanem g�lar�nyt sz�moltak (azaz a l�tt g�lok sz�m�t elosztott�k a kapottak�val), a szovjetek elleni z�r�meccsen vagy 2-0-ra, vagy 3-1-re, vagy 5-2-re kellett nyerni. Az els� f�lid�ben elhib�zott n�gyes �s az oroszok 2-1-es vezet�se nem sok j�t sejtetett, �m k�t perccel a v�ge el�tt m�r n�lunk volt az el�ny (3-2), �s a fantasztikus energi�kat mozg�s�t� csapat v�g�l D�m�t�r Zolt�n ejt�s�vel el�rte c�lj�t (5-2 - �gy a mi g�lar�nyunk 12-7, azaz 1.7 volt, a jugoszl�vok� 8-5, azaz 1.6). Hihetetlen peri�dust z�rt ez�ltal a Laky K�roly vezette alakulat: a r�mai j�t�kok �ta eltelt n�gy �vben senki sem tudta legy�zni (a '62-es lipcsei Eb-t is "d�nt� f�l�nnyel" s�p�rt be).

Forr�s: Magyar Csapat, 2002

vissza | fel | home