|
|
| ||||
|
|
Úszó, műugró, műúszó, hosszútávúszó és vízilabda Eb 1995
Tíz napig Bécs a "vizes" főváros
Az Európa-bajnokság központi létesítménye a bécsi polgárok közkedvelt fürdőhelye, a Stadionbad lesz. Az impozáns, látványos fürdő leginkább a mi Palatinusunkra hasonlít, azzal a különbséggel - és erre roppant mód büszkék a helyiek -, hogy az osztrákok "vizes parkja" Európa egyik legnagyobb strandfürdője. Mindennél többet mond, hogy a strandmonstrum 150.000 négyzetméteren fekszik, és ami szintén döbbenetes adat: 4660 négyzetméter az összvízfelülete. A Stadionbad területén hét medence található, ebből négy várhatóan az Európa-bajnokság alatt is a pihenni vágyók részére lesz fenntartva. Háromban viszont a versenyzők kapnak helyet, természetesen az egyik "teknő" a bemelegítést és az edzést szolgálja. A szervezők a közönség kiszolgálása végett mozgatható tribünökről is gondoskodtak, így az úszás és a műugrás küzdelmeit 3000 szurkoló figyelheti. Természetesen a Stadionbad területén lesz az Európa-bajnokság "agya" is, a sajtóközponttól kezdve a különféle kiszolgáló-helyiségekig, mindenről gondoskodtak a szervezők. A műúszást és a női vízilabda-mérkőzéseket - kivéve az elődöntőket és a finálét - a Stadhalléban rendezik. A "városi csarnok" szintén minden igényt kielégítő felszereltséggel áll a versenyzők és a nagyközönség rendelkezésére. Az uszodában "csak" a nyolcszáz drukker foglalhat helyet, ám az ő szórakozásukat egy hatalmas kivetítővászon teszi majd teljessé. A bécsiek - talán nem akartak lemaradni a tavalyi római világbajnokság rendezőitől - szintén rátaláltak a mozgatható medencés megoldásra. A férfi vízilabda-találkozókat és a női vízilabda-küzdelmek elődöntőit és döntőjét ugyanis az Ernst Happel-stadionban rendezik. Az A- és az F-szektor előtt állították fel a 33 m hosszú és 21 m széles medencét, amelyet az utolsó játéknap után le is bontanak. A rómaiak egyébként egy teniszstadionban húzták fel a játékteret. A közönségnek nem lesznek helygondjai, a nézőtér ugyanis az előbb említett két szektorból áll majd. A "vizes" Európa-bajnokságok rendezőinek leginkább a hosszútávúszás lebonyolítása okoz problémát. Hogy miért? A maratonúszóknak nem könnyű feladat vízfelületet találni. A tavalyi római világbajnokságon az olaszoknak nem sikerült: a fővárostól több mint 50 km-re rendezték az aranycsatákat. Az osztrákok viszont - hála neked, Duna - hamar megoldották a kérdést, az Új-Duna-ág ad otthont az Eb-küzdelemnek. Itt található ugyanis a világ egyik legnagyobb folyami strandja, összesen 20 km hosszúságban napozhatnak és "pancsolhatnak" a pihenni vágyók. Persze, felvetődik a kérdés: alkalmas-e a víz minősége az úszásra? A válasz: az Új-Duna-ág, a felmérések szerint a jó minőségű kategóriába tartozik. Itt rendezték egyébként az 1991-es evezős világbajnokságot is. És ami jó hír lehet az úszóknak, a víz hőmérséklete várhatóan 21-25 °C között lesz, tehát jóval az elviselhetőség határán belül. Árskála Bécs közelsége miatt várhatóan sok magyar szurkoló dönt úgy, hogy személyesen is megtekinti a versenyeket. Nos, a szervezők a jelek szerint nem a belépőkből akarnak meggazdagodni - bár ez viszonyítás kérdése. Az összes sportág döntőire 150 schilling a belépő, ám ha valaki mondjuk a férfi vízilabda-tornára vált hetijegyet "csak" 400 schillinget kell fizetnie. A legdrágább állandó belépő az úszódöntőkre szól, aki Egerszegit vagy éppen van Almsick-ot akarja látni, annak 800 schillinget kell "leraknia". A női vízilabdatornára 400, a műugrásra 680, a műúszásra pedig szintén 400 schillingbe kerül az állandó belépő. Sal Endre, Nemzeti Sport
|
| |||
Úszás Műúszás, műugrás, hosszú- távúszás Női és férfi vízilabda |
|||
|
|||
Bécs EB 1995 |
|||
|
FONTOS
