|
|
| ||||
|
Úszó, műugró, műúszó, hosszútávúszó és vízilabda VB 1994
Riport egy szigorúan titkos vízilabda "gyűlésről" KIZÁRVA Munkatársunk szeretett volna bejutni a vízilabda edzők szakbizottsági ülésére, ahol a római vb-kudarcot elemezték. Nem sikerült. Horkai György szövetségi kapitány megtiltotta, hogy jelen legyen a teremben. Miért? Csak remélni tudjuk, hogy nem az ülésen később elhangzottak miatt ... A magyar vízilabda válogatott nem a vártnak megfelelően szerepelt a római világbajnokságon. Korrekt fogalmazás. Nem sértő, nem túlzó, magában foglalja a lényeget. Aranyérmet, de legalább döntőt vártunk, 5. hely lett belőle. Miért? Szakmai magyarázatot mindeddig nem kaptunk. Ahhoz idő kell. Meg kell várni, míg az indulatok leülepednek, a fejekből kiszáll a gőz, aztán lehet értékelni. Úgy tűnt, e hét hétfőjére minden tisztázódott, Horkai György szövetségi kapitány elkészítette értékelését, melyet délután egy órakor kívánt a szakmai bizottság elé terjeszteni. Az ülésről, és az ott várható szakmai vitáról e sorok írója is tudomást szerzett és szeretett volna jelen lenni. Délelőtt telefon a szövetségbe, Babarczy Rolandhoz. Ő szervezi a délutáni ülést. Kérésem hallatán hitetlenkedik: - A sajtó kíváncsi a szakmai értékelésre? Ez nem szokásos ... Természetesen ezek az ülések nyilvánosak, mindig is azok voltak, bárki bejöhet, így önt is szívesen látjuk. - Az ön engedélye elegendő? - Igen. Nincs más dolga, mint idejön egy órára a tanácsterembe, és leül.
Kitiltva a nyílt ülésről ... Hajós Alfréd uszoda, egy óra előtt tíz perccel. A tanácsteremben gyülekeznek az edzők. Babarcy Rolandhoz lépek: - Nem szeretnék zavarni. Hova ülhetek, hol zavarok legkevésbé? A válasz rövid: - Sehova. - Ne haragudjon, de miért? - Sajnos egy kis félreértés történt. A szövetégi kapitánynak volt egy olyan kérése, hogy ez az ülé zárt legyen. Én erről csak az ön telefonhívása után értesültem. Sajnos ki kell mennie. Horkai György mellettünk áll, szemmel láthatóan nem igazán érdekli a beszélgetésünk. - Ez csak azért kellemetlen, mert délelőtt még azt mondta, örül a sajtó érdeklődésének. Ebben a pillanatban kiderül, Horkait mégis érdekli a dolog, ugyanis közbevág: - Mi kellemetlen? - Csak az, hogy délelőtt még nyílt volt ez az ülés, és örültek a jövetelemnek, most meg ... - ... most is nyílt ez az ülés, a sajtó számára viszont zárt. Ebben maradunk. Hogy kinek a számára nyílt az ülés, az már nem derül ki. Horkai György bezárta az ajtót a nyilvánosság előtt. Az emberben működnek a régi reflexek. Mit kell rejtegetni? Ha valamit titkolnak, ha valami zárt ajtók mögött folyik, az mindig gyanús. Informátoraink szerencsére segítséget nyújtottak, ahhoz, hogy mégis összeálljon a kép: mi is történt hétfőn délután? Tükörbe kellene nézni! Az NB I-es, és a különböző válogatottak edzői, kiegészülve a sportág szaktekintélyeivel, körbeülik az U-alakú asztalt. Babarczy Roland megnyitja az ülést. A junior és a női válogatott kapitányainak beszámolóján, ugyanolyan gyorsan túljutnak mint a Jóakarat Játékokon részt vett együttes szakvezetőjének értékelésén. Ezután állt fel Horkai György a férfi válogatott szövetégi kapitánya, és megtartja félórás értékelését. Horkai György: - Másfél éve megkezdtünk egy utat, amelynek egyik állomása volt ez a vb. Nem úgy sikerült, ahogy elképzeltük, legalábbis ami az eredményt illeti. Ettől függetlenül úgy érzem, hogy a folyamatos fejlődés nyomai jól látszanak a csapaton. Emberhátrányos helyzetek védekezésében javultunk, az emberfórok értékesítésében úgyszintén. Sok kritika érte a csapatot az olaszok elleni mérkőzésen történtek után. Erről csak annyit szeretnék elmondani, hogy a verekedést nem mi kezdtük. Teljes mértékben megértem a játékosaimat, akik nem tudták elviselni az olaszok provokációját, és külön kiemelném, hogy a játékosok csapatként viselkedtek ebben a nehéz helyzetben, és kiálltak egymásért.
Horkai beszámolója után először döbbent csend, majd a rangidős Rajki Béla nyitja meg a hozzászólások sorát: Rajki Béla: - Gyurikám, én csak azt tudom mondani, hogy egy ilyen értékelés után, nehéz lesz folytatni a munkát. Ötödikek lettünk, de túl sok kritikai észrevétel nem hangzott el. Egy kicsit tükörbe kellene nézni. Meg kellene nézni, hogy meg lett-e vitatva a felkészülés más szakemberekkel, vagy csak egyszemélyben döntöttél. Számomra úgy tűnt, hogy a játékosok fizikailag, és pszichésen is fáradtak voltak, ez a fáradtság pedig törvényszerűen odavezet, hogy előbb elveszíted a mérkőzést, aztán pedig a fejedet is. Ilyenkor jön a tömegverekedés. Én végezetül azt szeretném megkérdezni tőled, hogy volt-e értelme a spanyol tornának? A vb előtt pár héttel volt-e értelme három vereségnek kitenni a csapatot? Horkai György: - Most utólag visszanézve, úgy gondolom, hogy ma már nem mennénk el a tornára. Egyébként nem a fáradtság okozta a nagy gondot, hanem az, hogy a csapatban nincs nyerő típusú játékos. Mercedesek, és 5 ezer forint ... A summás vélemény után az a Faragó Tamás emelkedik szólásra, aki jelenleg a junior válogatott kapitánya, és korábban éveket játszott együtt Horkaival. Faragó Tamás (napszemüvegét levéve): - Gyurikám, én meglepve hallgatlak téged. Eddig ebben a szakmában volt már vén f..., aki nem ért a dolgokhoz, volt fiatal f..., aki szintén ne szóljon bele, úgy tűnt, te értesz egyedül mindenhez. A segítőd az a Godora Gábor, aki eddig legmagasabb szinten ifiedzőként dolgozott. Tudjuk, a téged segítő team azokból áll, akikben megbízol, akik biztosan nem fúrnak. Ez nem baj, a baj csupán az, hogy ők segíteni nem tudnak, te pedig más szakemberektől nem kérsz segítséget. Inkább bírálod az újágokban, meg a tévében az edzőket. Én azt mondom ezután az 5. hely után, te ne bírálj, ezután a te neved: kuss! (A teremben senki nem szisszen fel. ismerik Faragót, tudják, hogy ilyen a stílusa.) Horkai György: - Mutasd meg az újságokban, hogy mikor kit szidtam! A feszültséget oldandó, Somossy József, a Vasas edzője kér szót: Somossy József: - Három kérdésem lenne. Az első: biztosan nincs szükséged komoly szakmai segítségre? Egy tornatanár, és egy ifiedző tapasztalata elég háttér? Horkai György: - A segítőimmel elégedett vagyok. Somossy József: - A szövetség a Postabank jóvoltából 50 milliós költségvetéssel dolgozik. A vezetők rádiótelefonnal felszerelt Mercedessel járnak, ugyanakkor válogatott játékosoknak a szövetségtől kapott havi átlagfizetése 5-6 ezer forint. Vajon megengedhető-e ez a pöffeszkedő, a játékosokat lekezelő magatartás? Horkai György: - Kalkulációim szerint jövőre 15 millió forinttal nagyobb költégvetésre lesz szükségünk, hogy a játékosokat olyan módon tudjuk dotálni, mint mondjuk az olaszok. Itt szól közbe Kovács István, az UTE BEK és Szuper Kupa győztes csapatának edzője: Kovács István: - Az új szponzorunk bejelentette, hogy elsődlegess a BEK-szereplés, így a BEK-sorozat ideje alatt a játékosokat még a hét közben sem engedi el válogatott edzésre. Nagyon sajnálom, de meg van kötve a kezem, a játékosok a szponzorok pénzéből élnek ... Horkai György: - Nem fogom elkérni a játékosokat. Somossy József: - Nem látsz-e abban felkészülési hibát, hogy az utolsó 30 napban a válogatott egyetlen számottevő csapatot sem tudott legyőzni? Megoldhatatlan feladat volt kétszer Hollandia, aztán Németország, Spanyolország, Olaszország, Oroszország, USA, Ausztrália. A csapat 90 százaléka a saját formáját meg sem tudta közelíteni. Tizenháromból tízen betliztek. Biztos, hogy hibátlan volt a felkészülés? Horkai György: - A spanyol tornára nem kellett volna kimennünk. Nem az ott elszenvedett három vereséget sajnálom, hanem azt, hogy nem pihentek helyette a játékosok. Ha az oroszok ellen bedobjuk a négyméterest, vagy kihasználjuk az utolsó emberelőnyt, akkor most nem feszegettek ilyesmit. Szerényebben Ezt a mondatot meghallva emelkedik szólásra Gyarmati Dezső, akinek irányításával nyerte a magyar vízilabda utolsó olimpiai bajnokságát. Gyarmati Dezső: - Már ne haragudj Gyurikám, de legalább nekünk ne gyere az ilyen "Ha" kezdetű mondatokkal. Ha a Bodó néninek izéje lett volna, akkor most Bodó bácsi lenne ... Ha már nálam van a szó, akkor csak két dolgot szeretnék mondani. Az előttem szólók már több dolgot érintettek, nem kívánom ismételni őket. Ami szembeötlő, az edzések egyhangúsága, az, hogy nem volt felszabadult nevetés, vidámság. Erre figyelned kellett volna. A másik, amit mondok, azt úgy fogadd, mint atyai jótanácsot, amit az egykori kedvenc játékosomnak adok. Gyurikám! Ssokkal szerényebbnek kellene lenned. Csak a javadat szolgálná, ha visszavennél a nagyképűségből, a csapat, az itt ülő szakemberek és a közönség felé is. Horkai György: - Elismerem, hiba volt állandóan az aranyéremről beszélni, ezzel túl nagy terhet tettünk a csapatra, amit nem tudtak elviselni. Lemhényi Dezső, a szakbizottság elnöke újságkivágásokat lobogtatva áll fel. Lemhényi Dezső: - Gyuri! Itt az újságban szó szerint a következőket nyilatkozod: Ma már egy-két dolgot másképp csinálnék ... Ez kevés! Légy szíves azt megmondani, hogy mit fogsz másképp csinálni? Ezt a beszámolódat nem tudjuk elfogadni. Ülj le, írjál egy másikat, mert ebből nem derül ki, mi volt a hiba? Min kell változtatni, hogy előre léphessünk? Horkai György: - A felkészülés alapjaiban jó volt. Az elképzelhető, hogy jövőre nem játszunk 60 meccset, visszaveszem a terhelést, hogy pihentebbek legyenek a játékosok, és csak 40 meccset játszunk majd. Ezen kívül megkérdezem a klubedzőket: hogy lehetne játékosokat "nyerő típusúvá" tenni? Miután a vita meddő, és a szövetségi kapitány meggyőzhetetlen, egyre többen szállingóznak el a teremből. Mielőtt teljesen kiürülne a helyiség, Babarczy Roland bezárja az ülést. Babarczy Roland: - Sok érdekes felvetés hangzott el. Egy szűkebb szakmai tanácsadó testületnek át kell dolgozni a felkészülést, meg kell nézni a vitás kérdéseket. LEgközelebbi ülés novemberben. Szeretettel elvárunk mindenkit! Ennyi. Riport egy vízilabda szakbizottsági ülésről. Informátoraink elmondták: a kemény kritika célja nem a szövetségi kapitány megbuktatása volt, hiszen senki nem akar szövetségi kapitány lenni. A szék nem annyira vonzó ... A hozzászólók csupán a párbeszéd kialakítása, és a válogatott jobb szakmai irányítása érdekében emeltek szót. Azért bíráltak, mert érzésük szerint a szövetég vezetése és a kapitány inkább adminisztratív, diktatórikus módszerekkel dolgozik, nem pedig szakmai alapon.Ellentmondást nem tűrnek, kitiltanak, betiltanak, etikai kódexet fogalmaznak - amit ők szegnek meg leginkább - miközben a szakmára nem figyel senki. Hogy az ülésen miért nem vehetett részt az újságíró? A sportág érdekét szolgáló, és egy előrevivő szakmai vitának, kritikának miért nem lehet fültanúja egy újságíró? Miért nem értesülhet róla a közvélemény, hogy a sportág szakemberei a szövetségi kapitánnyal egyetemben miben látják a kudarc okát, és egy szebb jövő zálogát? Nos ez egyelőre titok ... Kövesdi Viktor, Sport plusz
|
| |||
Úszás Műúszás, műugrás, hosszú- távúszás Női és férfi vízilabda |
|||
|
|||
Róma VB |
|||
|
FONTOS
Az olaszok elleni botrányos meccs után, a parton már csak magyarázkodhattunk ...
