Azt ígérték az ausztrálok a megnyitó előtt, hogy olyan ünnepséggel köszöntik az általuk az új évezred első olimpiájának nevezett játékokat, amilyenre még nem volt példa az elmúlt száz év során. Ha nem is legyintettünk erre a merész, s általában négy évenként rendszeresen elhangzó kijelentésre, de igazából senki nem vette komolyan. Elsősorban azért nem, mert hiszen minden olimpiai megnyitó részben a csúcstechnológiát, részben pedig az ötletek hihetetlen tárházát vonultatja fel. A laikus pedig úgy véli, hogy nincs tovább, tele a kosár. Először az 1984-es játékok megnyitója után mondták, hogy ez már a XXI. század ceremóniája volt, hogy ezt, az "űremberes" ünnepséget már nem lehet űberelni. Aztán jött Szöul, s nyert. Majd következett Barcelona, amely után ismét elájult a világ,hogy ezt a hangulatot, ezt a forró spanyol éjt nem lehet túlszárnyalni. Mondják, az 1996-os, az atlantai valamivel halványabb lett. Lehet, hogy valóban az volt, s ha netán eddig beszélt volna róla valaki, akkor holnaptól egészen biztosan az eszébe sem jut a négy évvel ezelőtti.

Kajakos hölgyek Nem csak a magyarok választottak női kajakost zászlóvívőnek a sydneyi olimpia megnyitóünnepségén. Érdekesség: Kőbán Rita három nagy riválisa, a német Birgit Fischer, a kanadai Caroline Brunet és a svéd Anna Olsson is országa delegációjának élén haladhatott. Még néhány világkasszis azok közül, akik hasonló megtiszteltetésben részesültek: Marcelo Ríos (chilei teniszező), Zoran Primorac (horvát asztaliteniszező), Felix Savón (kubai bokszoló), Martin Doktor (cseh kenus), Solti Attila (guatemalai sportlövő), Sonja O'Sullivan (ír atlétanő), Manuel Estiarte (spanyol vízilabdázó), Ato Boldon (Trinidad és Tobagó-i atléta), Samuel Matete (zambiai atléta)

A sydneyi Olimpiai Stadionban, vagy ahogy hivatalosan is elkeresztelték, a Stadium Australiában ugyanis olyan négy órás szenzációt varázsoltak a 110 ezer néző elé a rendezők, hogy az "világcsúcstartó" lett.

Nem véletlenül lehetett oly biztos magában a megnyitóünnepség igazgatója, Rick Birch, aki pénteken délelőtt, tehát még a ceremónia előtt, kijelentette.

- Nem hiszem, hogy a ma esti megnyitó felülmúlható lesz. Olyan meglepetéssel akartunk a világ elé lépni, amely után Ausztráliáról beszél mindenki. Sydney lesz a mérce, ezután ezt a megnyitót tartják majd az etalonnak.

Mi tagadás, bátor szavak egy olyan esemény előtt, amelyben milliónyi a hibalehetőség, amelyben akár egy pillanatnyi rövidzárlat is végzetes bajt okozhat.

Este hét és éjjel tizenegy között aztán kiderült, hogy nem volt rövidzárlat, nem volt zökkenő. A pontban hét előtt tíz másodperccel megkezdett visszaszámlálástól kezdve a láng meggyújtásáig és a hatalmas kandelláber méltó helyére kerüléséig, nem volt hiba a monstre programban.

A megnyitó megmozgatta Ausztráliát, Ausztrália pedig megmozgatta a lakosait, szinte mindenkit bevontak ebbe a páratlan élménybe. Köztük azt a hölgyet, azt a 95 éves Edith Payne-Robinsont, aki az első női sportolóként képviselte az országot 1928-ban amszterdami olimpián. A sprinternek akár kései elégtétel is lehetett ez az invitálás, hiszen akkor - jó hét évtizede... - kizárták a 100 méteres síkfutásból. Most itt ült, remegő kézzel integettt, s köszönte meg azt a jót, amit vele tettek.

Felvonulók nem kérték Pedig azt hittük, Bauer Rudolffal megszakadt ez a haladónak éppen nem nevezhető hagyomány. Párizsban győztes diszkoszvetőnknek száz éve a Gotterhaltét játszotta el a zenekar - akárcsak négy évvel korábban Hajós Alfrédnek, utóbbi legalább leintette a muzsikusokat -, azt hitték ugyanis, hogy a Monarchiából érkezett bajnoknak megteszi az osztrák himnusz is. Úgy fest, most ismét összepárosítottak minket a sógorokkal. Néhány nagyobb, kiválasztott náció - avagy eredményeivel élenjáró, mint a miénk - abban a privilégiumban részesült, hogy a monumentális rezesbanda nem valami átlagzenét játszott az országzászló feltűnésekor, hanem egy, a szervezők által kiválasztott, jellemző dallamot. Az Egyesült Államok végeláthatatlan "díszezrede" például a "Born in the USA" (Amerikában született) című slágerre lépdelt, a svédeknek pedig az Abba által játszott "The winner takes it all" (A győztes mindent elvisz) című örökzöldet tülkölték el. Három vidám kézilabdázónő a megnyitón: Kökény Beatrix (balra), Farkas Ágnes és Kántor Anikó Mi meg megkaptuk a Radetzky-marschot. Azt nem állítom, hogy Richard Strauss szerzeménye nem jó zene, sőt. Magyar gyökereket ugyanakkor meglehetősen nehéz volna felfedezni benne (hacsak nem azt, hogy a bécsi újévi koncertet rendre ezzel zárja a Wiener Philharmoniker, amit mindannyian élvezhetünk a magyar televízió közvetítésének hála). Ennél még a Rákóczi-induló is jobb lett volna (bár az is csak a nevében az, elvégre Berlioztól való), avagy Brahms magyar táncai. De kiindulván a fentiekből, esetleg egy jó Aradszky-szám, Omega-, avagy Illés-nóta is megtette volna, míg végső megoldásként mondjuk a Szállj el, kismadár. De ez a négynegyedes, utolsó taktusáig osztrák muzsika. Nem esett jól, na.

A 240 perc alatt nem kevesebb mint 13 ezer szereplő lépett a gyepet védő különleges anyagra, hogy elmeséljék Ausztrália történelmét, s azt, hogy miként lett ebből az alig lakott földrészből virágzó ország. A lehető legtökéletesebben adták vissza annak minden mozzanatát, olyan atmoszférát teremtve a hatalmas arénában, hogy aki jelen volt, az egyik ámulatból a másikba esett.

Ami pedig a láng meggyújtásának a körülményeit illeti, arról is Birch nyilatkozott.

- Az ötlet azon a napon született, amikor Sydney elnyerte a 2000. évi olimpia rendezési jogát. Valamiféle folyamatosságot akartam érzékeltetni azzal, hogy a lángot, a sok egykori bajnok után, egy mai sportoló kapja meg.

Az ötlet kiváló volt, mint ahogy a kivitelezés is. Mert bizony sok mindent "csinált" ez a Zeusz templomában meggyújtott láng. Mentek vele gyalogosan, futottak vele kilométerezreket, utazott hajón, vonaton, repülőn, járt a víz alatt is, el akarták rabolni is, oltani is, kőrözött egy napot Sydneyben, tehát sok, nagy kalandot élt át, ám korábban még sohasem liftezett. Most az ötletes rendezők, meg a csúcstechnika jóvoltából ebben is része lehetett, mielőtt a csúcsra ért, s a stadion tetején hirdeti, hogy emberek, figyeljetek: a világ ifjúságának békés vetélkedője megkezdődött.

Színes Sport 2000.09.16.