Sydney 1993 szeptember�ben Monte Carlo-ban, a NOB 101. �l�s�n kapta meg az ezredfordul�n sorra ker�l� 27. Ny�ri Olimpiai J�t�kok rendez�si jog�t. A szavaz�s el�tt n�h�ny p�ly�z� (Brasilia, Milano, Taskent) visszal�pett. A t�bbl�pcs�s titkos szavaz�s sor�n Berlin, Isztambul �s Manchester kiesett. Az utols�, negyedik menetben k�t szavazat d�nt�tt Sydney jav�ra Pekinggel szemben.
 
Ausztr�lia (Nagy Britanni�val, Franciaorsz�ggal, G�r�gorsz�ggal �s Sv�jccal) eddig valamennyi �jkori ny�ri olimpiai j�t�kokon ind�totta versenyz�it. A t�voli f�ldr�szen olimpi�t eddig egyszer, 1956-ban, Melbourne-ben rendeztek. �rdekess�g, hogy am�g azut�n 92-re Brisbane, 96-ra Melbourne sikertelen�l p�ly�zott, addig Sydney az els� k�s�rletre c�lba �rt.
 
A t�ls� f�ltek�n fekv� szigetorsz�g ter�lete csaknem h�romnegyede Eur�p�nak, t�bb mint nyolcvan Magyarorsz�g telne ki bel�le, de lakosainak sz�ma alig 15 milli�. A 3 milli� lakost sz�ml�l� Sydney, �j D�l Wales f�v�rosa. A sziget d�lkeleti r�sz�n, a tengerparton fekszik. T�bb mint k�tsz�z �ve, 1788-ban itt k�t�tt ki az angol fegyenceket sz�ll�t� "Els� Flotta", s itt l�tes�lt a kontinens els� eur�pai telep�l�se.
 
Sydney �ri�si v�ros. Budapestn�l h�tszer nagyobb, nyugat-keleti ir�nyban 50, �szak-d�li ir�nyban pedig 80 km a kiterjed�se. Ez annyi, mint f�v�rosunk �s Kecskem�t k�z�tti t�vols�g. A k�pr�ztat�, amerikai mint�j� felh�karcol�k k�z�tt itt-ott szer�ny, de nagyon hangulatos f�ldszintes h�zak h�z�dnak meg.
 
 
A v�ros jelk�pe az 1973-ban megnyitott vil�gh�r� operah�z, amely val�ban a vil�gon egyed�l�ll� �p�t�szeti alkot�snak tekinthet�. Az �p�letet h�rom oldalr�l a tenger fogja k�zre, s kont�rjai dagad� vitorl�j� haj�ra eml�keztetnek.
 

 
Sydney soknyelv� v�ros, ahol b�k�s egyet�rt�sben csaknem sz�z k�l�nb�z� nemzetis�g� ember �l. Tekint�lyes l�tsz�m�, egyes becsl�sek szerint 120 ezer, b�r kiss� megosztott a magyar kol�nia.
 
Ausztr�lia a d�li f�ltek�n, az egyenl�t� alatt fekszik. �ghajlata l�nyegesen melegebb haz�nk�n�l. Sydney-ben az �ves �tlagos h�m�rs�klet 17.4 Celsius fok. Az olimpia id�szak�ban szeptember 15 �s okt�ber 1 k�z�tt, azaz az ausztr�ltavaszban 16-20 fokos h�m�rs�kletre, reggel 9 �rakor 62, d�lut�n 15 �rakor 51%-os p�ratartalomra kell sz�molni. A nap reggel 6 �ra el�tt kel �s d�lut�n 18 �ra k�r�l nyugszik. A csapad�kban am�gy is nagyon szeg�ny szigetorsz�gban az �v ezen szakasz�ban csak minim�lis csapad�k v�rhat�.
 
Budapest �s Sydney k�z�tt 9 �ra az id�eltol�d�s. Amikor az olimpiav�ros�ban d�lut�n 16-17 �ra van, s kezd�dnek a versenyek, akkor Budapesten m�g csak reggel 7-8 �r�n�l j�runk. Mindez els�sorban a telev�zi� n�z�k sz�m�ra kedvez�, mivel nem kell majd �jszak�zniuk, hogy az olimpiai esem�nyeket k�vethess�k, mint ahogy ez Atlanta idej�n t�rt�nt.
 
Az olimpia v�ros�nak l�gi megk�zel�t�se nem kedvez�, s�t f�raszt�. Az Eur�p�b�l indul� l�gij�ratok �ltal�ban egy lesz�ll�st kell, hogy beiktassanak, amire minimum egy �r�t lehet sz�m�tani. �gy a l�gi�t legal�bb 22-23 �r�t vesz ig�nybe.
 

• a 2000. szeptember 2-�n megny�l� Olimpiai Falu szolg�ltat�sait a benevezett sportol�k, valamint hivatalosan akkredit�lt sportvezet�k ingyenesen vehetik ig�nybe. A sportol�k l�tsz�ma 10.200 k�s�r�i l�tsz�m 5.000 f� lehet.

• a NOB �s a nemzetk�zi sportsz�vets�gek, valamint a SOCOG c�lkit�z�se, hogy valamennyi NOB tagorsz�g ind�thassa versenyz�it �s �gy a versenyeken a vil�g legjobbjai �lljanak rajthoz. Ez�rt Lillehammerhez �s Atlant�hoz hasonl�an kvalifik�ci�s rendszert dolgoztak illetve dolgoznak ki. Az ezzel kapcsolatos t�rgyal�sok jelenleg is folynak a nemzetk�zi sportsz�vets�gek �s a NOB k�z�tt. Az �j sport�gak felv�tele, valamint �j versenysz�mok m�sorba iktat�sa mellett Atlant�hoz k�pest az egyes sport�gakban �tlagban 10-15%-kal szeretn�k cs�kkenteni a r�sztvev�k sz�m�t. A kvalifik�ci�s rendszert m�g csak n�h�ny sport�gban hozt�k nyilv�noss�gra. A teljes kvalifik�ci�s rendr�l el�rel�that�an �sszel adnak ki v�gleges t�j�koztat�st.

• a sportol�k �s hivatalos szakvezet�k utaz�si k�lts�geit megt�r�tik, s a sz�ks�ges sportfelszerel�sek sz�ll�t�s�t - bele�rtve a haj�kat �s lovakat is -d�jmentesen v�llalj�k.

• a j�t�kok idej�n valamennyi r�sztvev�t egyetlen olimpiai faluban helyezik el. A labdar�g�s jelent kiv�telt hiszen e sport�gban, csak az egyik csoport m�rk�z�seit, valamint a d�nt�ket rendezik Sydney-ben.

• a versenyek d�nt� t�bbs�g�t (23 sport�g k�zdelmeit) k�t k�zpontban bonyol�tj�k le. Az egyik a Homebush �b�lben kialak�tott Olimpiai Park, a m�sik a Darling Harbour kik�t� negyed lesz.

Az Olimpiai Park 16 km-re fekszik a belv�rost�l a Homebush �b�l ment�n. Az Olimpiai Parkhoz csatlakoz�an 760 hekt�r ter�leten �p�tik meg az Olimpiai Falut, a r�di�s �s telev�zi�s k�zpontot, valamint a sajt� f�k�zpontot. Az alig 2,5 km sugar� k�r�n bel�l 14 sport�g (atl�tika, baseball, birk�z�s, gyeplabda, �j�szat, k�zilabda, labdar�g�s (d�nt�), �ttusa, r�plabda, tenisz, tollaslabda, torna, �sz�s - benne v�zilabda, m�ugr�s, szinkron�sz�s - �s v�v�s) versenyeire ker�l majd sor. Itt ker�l megrendez�sre a megnyit� �s z�r��nneps�g is. A sportol�k a verseny sz�nhelyeit ak�r gyalogszerrel is megk�zel�thetik. Az Olimpiai Parkot �j gyorsvas�t �s aut�p�lya k�ti �ssze a v�rosk�zponttal, mely biztos�tja a zavartalan k�zleked�st.

• Sydney Darling Harbour elnevez�s� kik�t�je k�rzet�ben (14 km-re az Olimpiai Falut�l) tov�bbi 9 sport�g (asztalitenisz, judo, ker�kp�r, kos�rlabda, �k�lv�v�s, s�lyemel�s, taekwondo, triatlon, vitorl�z�s) versenyeit, valamint a labdar�g� selejtez�k egyik csoportj�nak m�rk�z�seit bonyol�tj�k le.

• a Horsley Park (25 km-re az Olimpiai Falut�l) a lovagl�s, a Penrith t� (44km-re az Olimpiai Falut�l) a kajak-kenu �s evez�s versenyeknek ad otthont.

• a sportl�v�szet, softball �s strandr�plabda helysz�neit v�glegesen m�g nem jel�lt�k ki.

A labdar�g� torna tov�bbi csoportm�rk�z�seit Adelaide, Brisbane, Canberra, Melbourne �s Sydney m�r haszn�latban l�v�, de kisebb korszer�s�t�sre szorul� stadionjaiban rendezik meg.

MOB, ISM

vissza | fel | home