A versenyek sz�nhelye a Penrith t�, mely 44 km-re fekszik az Olimpiai Falut�l, aut�val 30-35 percnyi t�vols�gra. A ny�lt ter�leten mesters�gesen kialak�tott v�zfel�let�, �jonnan l�tes�tett, minden ig�nyt kiel�g�t� versenyp�ly�n harmincezer n�z� befogad�s�ra alkalmas lel�t�kat �p�tettek. A p�lya �p�t�s�t ez �v v�g�re teljesen befejezik.
 
Atlant�ban a s�kvizi versenyeken 12 versenysz�mot bonyol�tottak (9 f�rfi �s 3 n�i). A m�soron l�v� szlalom �gban 4 versenysz�m volt (3 f�rfi �s 1 n�i). A s�kvizi kajak-kenu sz�mokban 340 versenyz� �lt haj�ba (240 f�rfi, 100 n�) 45 orsz�g k�pviselet�ben. A magyar kajak-kenu sport az olimpiai j�t�kok t�rt�net�ben harmadik alkalommal nyert k�t aranyat �s Barcelon�hoz hasonl�an 35 pontot szerzett a nemzetek pontverseny�ben haz�nknak. Csak k�t sz�mban nem jutottak d�nt�be (f�rfi K-I 500 �s K-I 1000), tov�bbi 3 sz�mban (f�rfi K-II 500, K-II 1000 �s n�i K-IV 500) szorultak le a dobog�r�l. A k�t arany�rmet C-II 500 m-n Horv�th-Kolonics illetve K-I 500 m-n K�b�n Rita szerezte.
 
A szlalomversenyeken 133 sportol� vett r�szt, magyarok nem indultak.
 
Sydneyben csak a s�kvizi versenyeket rendezik meg. V�ltozatlanul 12 sz�m szerepel a m�soron. A r�sztvev�k l�tsz�m�t cca. 10-15%-kal k�v�nj�k cs�kkenteni, v�rhat�an 350 f� �lhet haj�ba. A kvalifik�ci� rendj�re m�g nincs v�gleges d�nt�s, de v�rhat�an k�t kvalifik�ci�s versenyt rendeznek. Az 1998-as szegedi Vil�gbajnoks�gon a d�nt�k 1-6 helyezettjei szerzik meg a jogot direktben az olimpi�n val� indul�sra nemzet�k sz�m�ra. A m�g lehets�ges versenyz�i l�tsz�mot az 1999-es mil�n�i VB k�z�pfutamainak helyezettjeivel t�ltik ki.
 
A 97 tagorsz�got sz�ml�l� Nemzetk�zi Sz�vets�g 1924-ben alakult. A kajak-kenu sport�g nemzetk�zi �lmez�ny�ben 3 egym�st�l elk�l�n�tett csoportot k�l�nb�ztethet�nk meg:

a.) els� csoportba azok a nemzeti csapatok sorolhat�k, melyek mindh�rom (n�i �s f�rfi kajak, kenu) szak�g kiemelked� tud�s� versenyz�ivel rendelkeznek, eredm�nyesen szerepelnek a vil�gversenyeken. (magyar, kanadai, n�met, orosz, lengyel v�logatottak)

b.) a m�sodik csoportba az egy szak�ggal rendelkez� orsz�gok tartoznak (ausztr�l, olasz f�rfi kajakosok, rom�n kenusok, sv�d �s sv�jci n�i kajakosok)

c.) a harmadik csoportban azok az orsz�gok tal�lhat�k, akikn�l a h�rom szak�g valamelyik�ben csak 1-1 vil�gklasszis versenyz� tal�lhat� (Finnorsz�g, D�nia, Bulg�ria, Norv�gia, Csehorsz�g)

Az olimpia ut�ni gener�ci�v�lt�s a nemzetk�zi mez�nyben is �reztetni fogja hat�s�t. A n�met csapat ennek ellen�re, v�rhat�an tartani fogja vezet� poz�ci�j�t. Tov�bbra is sz�molni kell a volt szovjet tag�llamok versenyz�ivel. V�rhat� egy-egy rendk�v�li tehets�g nemzetk�zi �lmez�nybe t�rt�n� berobban�sa.
Ebben az el�re nem m�rhet�, csak v�zolhat� helyzetben kell megtartani sport�gunk vezet� helyzet�t. Az ut�bbi �vekben a n�i kajak szak�gon bel�li vitatott k�rd�sek �s ismert gondok nem v�ltak el�ny�re a n�i versenyz�k eredm�nyess�g�nek. A j�v�re n�zve m�g mindig meghat�roz� szerepet j�tszanak az elm�lt id�szakban sikeresen szerepl� versenyz�k (K�b�n, Medny�nszky, D�nusz, Czig�ny, M�sz�ros). �ket szorosan k�vetik a nagyon tehets�ges, fiatal versenyz�k (Bar�csi, Kov�cs, B�ta, D�k�ny, Terhes stb.).
 
A f�rfi kajak szak�g az elm�lt h�rom olimpiai ciklusban �s a k�ztes �vekben el�rt eredm�nyei nagyon magasra tett�k a m�rc�t. Olyan versenyz�k alkotj�k a v�logatott gerinc�t, akik m�r bizony�tott�k r�termetts�g�ket, kiv�l� versenyz�i adotts�gaikat (Borhi, B�rtfai, Kammerer, Horv�th, Heged�s, Alm�si, Storcz, Feh�rv�ri, Antal stb.). Az ut�bbi �vekben sikeresen szerepelt ifj�s�gi versenyz�k, valamint vil�gh�res edz�ink szem�lye �s magas szint� szakmai munk�ja garancia lehet arra, hogy tov�bb �rizz�k a szak�g nemzetk�zi elismerts�g�t.
 
A kenus szak�g t�nik a j�v� szempontj�b�l a legkiegyens�lyozottabbnak �s legdinamikusabban fejl�d�nek. Kolonics, Horv�th, Pulai, Zala, Szuszk�, H�ttner, Belicza, Ipacs, Hoffmann, Balgovics, F�rd�k a vil�g legjobbjai k�z� tartozik. Ifj�s�gi versenyz�ink nemzetk�zi eredm�nyeink alapj�n m�lt� ut�daik lehetnek a fent eml�tetteknek.

C�lversenyek, kvalifik�ci�s versenyek

Olimpiai kerettagok

MOB, ISM

vissza | fel | home