A ST�LUS. A kezdetek kezdet�n m�g csodasz�p asszonyok �zt�k a m�v�szi torn�t, amely nem k�vetelte meg a versenyz�t�l, hogy emberfeletti teljes�tm�nyt ny�jtson, nem a kidolgozott izmokon, a n�veked�sg�tl�kon volt a l�nyeg, hanem a sz�ps�g, a frissess�g, az eg�szs�g.

Azt�n volt id�, amikor a fentieknek �ppen az ellenkez�je volt igaz a sport�gra. Az ember m�r-m�r azt hitte, hogy k�l�n "teny�sztik" azokat az emberpal�nt�kat, akik �gysem n�nek meg a140 cm-n�l magasabbra, nem h�znak 30 kil�n�l t�bbre, nincs saj�t akaratuk �s �n�ll� v�lem�ny�k. A sz�nyegen csod�latosak, de am�gy.

Az ut�bbi �vekben �jra elj�tt az igazi n�k ideje. A borzaszt� elnevez�s� ritmikus gimansztik�ra ism�t illik a m�v�szi torna megnevez�s. Mert amit az ut�bbi id�ben a vil�gbajnok bolg�r Maria Petrova, az olimpiai bajnok ukr�n Jekaterina Szerebrjanszkaja, vagy a szint�n vil�gbajnok ukr�n Jelena Vitricsenko csin�lt, az val�ban m�v�szi volt - eszt�tikai tekintetben is. �s ezzel nagyot nyert a sport�g, �s nagyot nyertek a n�z�k is.

AZ �J KIR�LYN�. Ennek az ir�nyzatnak a k�pvisel�je az orosz Julija Barszukova, aki azon t�l, hogy nagyon csinos �s n�ies, a mozg�s�ban �s a st�lus�ban is az elegancia domin�l. Nagyon tiszta a technik�ja, a balettk�pz�s�re nagy gondot ford�t. � az orosz iskola tipikus k�pvisel�je - gy�zelme azonban nem csak ezzel magyar�zhat�. Egy m�sik orosz torn�szn�, Alina Kabajeva volt az olimpia es�lyese, � mer�ben m�s st�lus� versenyz�. � ink�bb az akrobatik�ra, a hajl�konys�gra alapoz, ami ugyan l�tv�nyos, de a szak�rt�k szerint a sport�gnak nem ez a veleje. A 17 �ves Kabajeva azonban nem b�rta az es�lyess�g terh�t, k�tszer is rontott, �gy csak a harmadik lett.

A m�sik jelent�s iskola a bolg�r, amely az ut�bbi �vekben �ri�si v�ls�gba ker�lt. A tavalyi vil�gbajnoks�gon kilencedik lett az egy�ttes k�ziszercsapat, most k�t helyet l�pett el�re - de egy bolg�r csapathoz m�rten ez m�g mindig nagyon halv�ny teljes�tm�ny. Az egy�ni �sszetettben csup�n egy versenyz�t kvalifik�lt az egykori nagyhatalom, r�ad�sul Tepesova csup�n a 15. lett.

IMPORT�LT TUD�S. Hogy mi t�rt�nhetett a bolg�rokkal? K�ptelens�g mindent �tfog� v�laszt adni erre a k�rd�sre, az egyik ok tal�n az lehet, hogy sz�mos bolg�r szakember k�lf�ldre szerz�d�tt. K�z�l�k sokan dolgoznak Franciaorsz�gban, Spanyolorsz�gban, de a t�volabbi orsz�gokban is nagyon keresettek a bolg�r edz�k. �s ez igaz az orosz szakemberekre is.

Ennek az edz�v�ndorl�snak k�sz�nhet� a spanyolok �s a g�r�g�k el�ret�r�se. Igaz ugyan, hogy Sydneyben a spanyolok messze elmaradtak a v�rakoz�st�l (a d�nt�be sem ker�ltek), de nem k�ts�ges, hogy ha ism�t teljes odaad�ssal dolgoznak a siker�rt, akkor �jra lesz es�ly�k vb-t �s olimpi�t nyerni. A g�r�g�k ez�ttal lemaradtak a csapataranyr�l (a harmadikok lettek, az oroszok nyertek), de Ath�nra bizony�ra �sszekapj�k magukat.

VIKT�RIA, AZAZ GY�ZELEM. Magyarorsz�got Fr�ter Vikt�ria k�pviselte, aki Barcelona �s Atlanta ut�n a harmadik olimpi�j�n vett r�szt. A 23 �ves versenyz�, akin�l h�rom korosabb torn�szn� akadt a mez�nyben, ism�t bebizony�totta, hogy �l-hal a sport�g�rt. Csodasz�p gyakorlatokkal mutatkozott be, ront�s n�lk�l csin�lta v�gig az olimpi�t, b�szke lehet mag�ra, � mindenk�ppen gy�z�tt. Hogy m�gis mi�rt lett csak a huszadik? Neh�z �gy el�rel�pni, hogy nem �ll az ember m�g�tt egy b�r�. Pontoz�sos sport�gban nagyon fontos a sportdiplom�cia, ami abban az id�ben volt er�ss�ge a magyar rsg-nek, amikor Sink� Andrea a sz�uli olimpi�n 6. lett - amikor bolg�r edz�n� edzette. Term�szetesen most is mindent megtesznek a magyarok, Gyer�n� Fritsch Zsuzsa szakmai igazgat� �s Vikt�ria orosz ajk� edz�je, Berek Irina, de nagyon neh�z a t�z k�zel�be ker�lni. �s ami szomor�, hogy a sydneyi tapasztalatok azt mutatj�k, ez nem csak a m�v�szi torn�ra igaz.

�remt�bl�zat
Arany Ez�st Bronz
Oroszorsz�g 2 - 1
Feh�roroszorsz�g - 2 -
G�r�gorsz�g - - 1

Sz�nes Sport 2000.10.05.

vissza | fel | home