Amikor a z�r��nneps�gen a NOB eln�ke, a spanyol Juan Antonio Samaranch minden id�k legjobb olimpi�j�nak nevezte a sydneyi j�t�kokat, olyan �nnepl�sbe kezdett a 110 ezer ember, mintha a tizenhetedik arany ker�lt volna ausztr�l sportol� nyak�ba.

Azt �rtam, volna, azt �rtam, mitha... Pedig az eln�k szavai val�ban arany�rem-�rt�k�ek voltak, s a k�pzeletbeli �rem val�ban oda ker�lt, ahov� kellett. Oda, ahol legink�bb meg�rdemelt�k.

Nem volt csom� a k�k�n

K�pletesen sz�lva, az ausztr�l n�p nyak�ba, s enn�l jobb helyet nem is lehetett volna tal�lni. A h�zigazd�k olyan k�r�l�nyeket, olyan h�tteret biztos�tottak a XXVII. ny�ri olimpiai j�t�koknak, amellyel m�lt�n b�cs�ztak el a huszadik sz�zadt�l, vagy ha �gy tetszik, ill� m�don k�sz�nt�tt�k az el�tt�nk �ll�t, a huszoinegyediket.

Miel�tt neki�lltam ennek az �r�snak, gondolatban v�gigszaladtam az ausztr�liai h�rom heten, az ott t�lt�tt h�sz napon. Pr�b�ltam keresni a hib�kat, pr�b�ltam olyanra bukkanni, amit kritik�val kell illetni. (A sz�ntiszta j�t, a jelest �gysem hiszik el mifel�nk, nem vagyunk hozz�szokva...) Term�szetesen nem a k�t�zk�d�s sz�nd�k�val, s nem is az�rt, hogy csom�t tal�ljak a k�k�n, hanem az�rt, hogy legal�bb egyetlen olyan t�nyre leljek meg, amelyr�l az a v�lem�nyem, hogy no, ez nem volt sz�zsz�zal�kos, lehetett volna jobb is.

Fel kellett adnom... Azzal, amivel a j�t�kok sor�n tal�lkoztam �s szembes�ltem, az t�k�letesnek mondhat�. El�zetesen azt hittem, hogy egy ilyen szerte�gaz�, sz�zezreket, milli�kat megmozgat� monstre esem�nyt nem lehet hiba n�lk�l lebonyol�tani.

T�vedtem.

A j�sorsom �gy hozta, hogy 1992-ben, Barcelon�ban is volt alkalmam �s lehet�s�gem olimpiai j�t�kokr�l tud�s�tani. Term�szetesen megfakultak m�r a katal�n eml�kek, nyolc �v hossz� id�. Eml�keimben kutatva azonban �gy v�lem, hogy ott sem volt k�l�n�sebb gond a rendez�ssel, a szervez�ssel, csak ott �s akkor nem lehetett �rezni �s tapintani szinte k�zzel foghat�an a rendet, a t�k�letess�get, s azt sem, hogy arra is felk�sz�ltek, amire nem lehet... A barcelonai tisztess�ggel megrendezett, j� olimpia volt.

A sydneyi azonban valami m�s. Olyan t�k�letes, amilyenre m�g annak tudat�ban sem sz�m�thattunk, hogy a h�zigazd�k m�r akkor csod�t �g�rtek, amikor h�t �vvel ezel�tt megkapt�k a 2000. �vi ny�ri j�t�kok rendez�si jog�t.

Csod�t �g�rtek, csod�t is tettek.

A No smokingt�l a szupeszonikus rep�l�ig

Az olimpi�t, tudnival�an nem egy orsz�gnak, hanem valamelyik v�rosnak �t�lik oda. Ausztr�li�ban viszont mindv�gig az volt ember �rz�se, hogy nem csup�n Sydney tekinti sz�v�gy�nek a hib�tlan rendez�st, hanem az eg�sz kontinensnyi orsz�g. Nem csup�n a v�rosb�l �s a k�rny�k�r�l �rkeztek �nk�ntesek, hanem Ausztr�lia t�volabbi nagyv�rosaib�l is. J�ttek, mert �rezt�k, hogy 44 �v ut�n ism�t valami nagy dolognak lehetnek a r�szesei. Abban a t�voli orsz�gban, amelyt�l �j-Z�land, a "szomsz�d �llam" is �t �s f�l �r�s rep�l��tra van, egy emberk�nt mozdult meg a lakoss�g. (Volt egy h�r n�h�ny h�ttel az olimpia kezdete el�tt, amely arr�l sz�lt, hogy valamelyik ausztr�l v�rost "olimpiamentes �vezetnek" nyilv�n�tottak. Nem tudom, mi �s mennyi val�s�galapja volt ennek, de most, a j�t�kok ut�n ink�bb kacs�nak v�lem. Ugyanis nem tudom elk�pzelni, hogy b�rki is h�tat ford�tott volna az "�" olimpi�j�nak.)

T�bbsz�r is elt�n�dtem rajta, hogy milyen hatalmas g�pezetet, milyen sok embert �s nem utols�sorban mekkora szellemi t�k�t kellett ir�ny�tani �s megmozgatni a versenyek alatt - �s el�tt is - ahhoz, hogy minden t�k�letesen siker�lj�n.

A versenyz�k �s a hivatalos szem�lyek mozgat�sa, "k�zlekedtet�se", az Olimpiai parkban megfordult h�rommilli� (!) ember "�tereszt�se" �s kiszolg�l�sa, a versenyek pontos lebonyol�t�sa, a helysz�nek �s a p�ly�k t�k�letes el�k�sz�t�se, a megnyit�- �s a z�r��nneps�g lebonyol�t�sa, a sajt�k�zpont sz�m�t�g�pekkel �s komputerekkel val� felszerel�se... sorolhatn�m a r�szfeladatokat ak�r a lap alj�ig, akkor sem �rn�k a v�g�re, akkor sem lehetne valamennyi r�szter�letet �rinteni. Mert a No smoking t�bl�k kihelyez�s�t�l kezdve a z�r��nneps�g szuperszonikus rep�l�g�p�nek a beprogramoz�s�ig k�ptelens�g mindenre kit�rni, botors�g is lenne v�llalkozni r�.

Kett�t azonban, csup�n a m�r eml�tett rendre utalva, m�gis hadd emeljek ki, m�g akkor is, ha egyik sem tartozik a sorsford�t� esem�nyek k�z�.

A sajt�k�zpontban - dolgoztunk abban a hatalmas h�rgy�rban vagy t�zezren - h�rom �r�nk�nt bez�rt�k n�h�ny percre a WC-ket. Egy kis t�bl�csk�n k�rtek eln�z�st azokt�l, akiket �ppen megv�rakoztattak. N�h�ny perccel k�s�bb olyan patyolat tisztas�g fogadott mindenkit a "legfontosabb" helyen, hogy azt is hihett�k, a Hilton mell�khelyis�g�be l�pt�nk be. �gy volt ez az els� napon, s �gy az utols�n is.

M�s... Az atl�tikai versenyek d�lel�tti selejtez�inek a napj�n kiss� tov�bb maradtam a sajt�trib�n�n, �s csak mintegy tizen�t-h�sz perccel k�s�bb mentem ki a k�rfolyos�ra. Az egyik szektor bej�rata el�tt egyenp�l�s emberek mintegy sz�zf�nyi csoportja hallgatta a f�n�k�t, a takar�t�brig�d vezet�j�t, aki r�viden, �m ann�l hat�rozottabban igaz�totta el a beosztottjait. Ki hov� megy, ki melyik szektorban takar�t, ki hozza a m�anyagzs�kot, ki vezeti a szem�tsz�ll�t� elektromos targonc�t. N�h�ny perccel k�s�bb m�r valamennyi szektort tark�llott a munk�sokt�l, hogy azt�n amikor este hatra, a d�nt�k kezdet�re ism�t megjelent a sz�zezer n�z� a stadionban, minden �gy ragyogjon, mint reggel. �s ez �gy ment nap nap ut�n...

P�nz hozta a p�nzt

Nagyon sok p�nzt, magyar �sszel felfoghatatlan t�k�t pump�lt bele ebbe az olimpi�ba az orsz�g, az ausztr�l korm�ny, �tt�telesen teh�t az ausztr�l n�p, az ad�fizet� �llampolg�r. Nem tudom, voltak-e felhangok, voltak-e ellenz�i ennek a k�ltekez�snek, ennek a gigantikus beruh�z�snak. De ha voltak is ilyenek a j�t�kok el�tt, hangjuk elcsitult a v�g�re. Elcsitult, mert menet k�zben �k is �szlelt�k, hogy mekkora �zletet lehet csin�lni a j�l el�k�sz�tett versenysorozattal, az eladott k�zvet�t�si jogokkal, a telt h�zas stadionokkal. Egyszer� �s egy�rtelm� volt a k�plet: �p�ts�nk fel mindent, k�sz�ts�nk el� mindent t�k�letesen, alak�tsuk ki a lehet� legt�k�letesebben az infrastruktur�t, �s - v�rjunk. V�rjuk meg az olimpia kezdet�t, v�rjuk meg a sportol�kat, s att�l kezdve �k, maguk a "gladi�torok", a teljes�tm�ny�k, a produktumuk biztos�tja a hasznot, a bev�telt �s azt a visszahangot, amely Ausztr�li�t a vil�g k�zep�v� teszi, s amelyr�l b� k�t h�ten �t besz�l a vil�g.

Ugye, milyen egyszer�nek t�nik ez �gy, n�h�ny sorban le�rva, r�viden megfogalmazva?

Annak t�nik, t�n az is volt, "csup�n" egy gazdag orsz�g �s annak szellemi t�k�je kellett hozz�.

Nagy lecke v�r n�gy �v m�lva Ath�nra, a k�vetkez� j�t�kok h�zigazd�j�ra, ha t�l akarja sz�rnyalni, net�n m�g sz�nvonal�ban el�rni is az ausztr�l csod�t. R�csod�lkozott a hib�tlans�gra t�bbek k�z�tt a 2004-es olimpia sajt�bizotts�g�nak egyik tagja, Taszosz Papahrisztu is, aki egyr�szt tud�s�t�k�nt, m�sr�szt megfigyel�k�nt, no meg a Nemzetk�zi Sport�js�g�r� Sz�vets�g s�lyemel� szekci�j�nak az aleln�kek�nt volt ott Sydneyben. Egyik este, amikor �ppen doh�nyz�s miatt sz�m�zt�k saj�t magunkat a szabadba, megk�rdeztem t�le, hogy �llnak az el�k�sz�letekkel. Elmondta, hogy dolgoznak a metr�vonalakon, hogy a stadionok nagy r�sze m�r k�szen �ll, �p�lnek a sz�llod�k, de igaz�b�l - l�tva ezt a t�k�letesen m�k�d� olimpiai g�pezetet - csak egyvalamiben biztos. Abban, hogy lesz olimpia Ath�nban, s a megnyit��nneps�g id�pontja 2004. augusztus 13., 20 �ra.

Ebben maradtunk, elnyomtuk a csikket a hamutart�ban, amit n�h�ny m�sodperc m�lva m�r ki is �r�tettek...

R�TH FERENC, Sz�nes Sport 2000.10.08.

vissza | fel | home