Tiriac sem lépheti át saját árnyékát
"Tiszteletet várunk a sportvilágtól"
Már a sydneyi olimpia előtt megírtuk, hogy Ion Tiriac, a
Román Olimpiai Bizottság elnöke hadat üzent az ajzószerfogyasztóknak.
Jelszava így hangzott: "Nincs kegyelem a csalóknak!" Ami azt jelenti,
hogy akit rajtakapnak a doppingoláson, azt örökre kizárják a sportéletből.
Nos, a Sydneyben történteket mindenki ismeri, a román
sportolók közül többen is megbuktak. A sportszövetségi vezetők, edzők,
maguk az érintett versenyzők, sőt, a közhangulat kialakításában és az
indulatok felkorbácsolásában mindig élen járó médiumok - a régi, jól
bevált módszer szerint - az érintett sportolók ártatlanságát, a
vetélytársak, de főleg azok vezetőinek az irigykedését, ellenségeskedő
mesterkedéseit hangoztatták, Tiriac viszont tartotta magát az eredeti
álláspontjához. Igaz, már Sydneyben jelezte a lemondási szándékát, amit
azzal magyarázott, hogy nem hajlandó kizárni a versenysportból a -
szerinte is - ártatlan egyéni összetett bajnok tornásznőt, Andreea
Raducant, és az adott szavát sem akarja megszegni.
A hazaérkezést követő sorozatos ünnepségek, jutalmazások
és kitüntetések után október 12-én, csütörtökön került sor a Román
Olimpiai Bizottság végrehajtó testületének a gyűlésére, amelyen Ion Tiriac
bejelentette a lemondását. Csakhogy az indokai között már ő maga is román
sérelmeket, nemzetközi szervezkedést, botránykeverést emlegetett.
Kijelentette, most sem hajlandó eltiltani Raducant, jóllehet a
súlyemelőket megbüntette a Román Olimpiai Bizottság. Tiriac a bejelentését
azzal zárta, hogy véleménye szerint "az olimpia politizált iparággá"
változott..
Elhatározását többen azzal is magyarázzák, hogy Tiriac
megsértődött, amiért nem került be a NOB-ba. Erről a leköszönő ROB-elnök
azt mondta: "Nem célom a NOB-ba jutni. Tudom, kényelmetlen valaki vagyok.
Általában nem kedvelem a különféle úgynevezett kozmikus változatokat, és
éppen ezért elhiszem, személyem zavaró lehet. De harcolni fogok, hogy
román személyt juttassak be oda, ahol annyi éven át Alexandru Siperco
képviselt bennünket. Be kell juttatnunk az embereinket a nemzetközi
szövetségekbe. Tiszteletet várunk a sportvilágtól, hiszen bárkivel szemben
versenyképesek vagyunk. Éppen ezért már most gondolkoznunk kell azon, hogy
miként folytatjuk ezt a tevékenységünket. Új embereket, fiatalokat kell
bevonnunk a Román Olimpiai Bizottságba, de megfigadjuk az öregek tanácsait
is. Amíg következetesek maradunk, a NOB emberei semmit sem tehetnek
ellenünk."
Úgy tűnik, Tiriac sem lépheti át saját árnyékát.
Mondhatnánk azt, hogy savanyú a szőlő, vagy hogy "ne fuss olyan szekér
után, amelyik nem akar felvenni". Hogy a NOB-nak miért nem kellett Tiriac,
azt a testület tagjai tudják. mindenesetre a D"mbovita partján - Bukarest
folyója - is érvényes a mondás, amely az egyik országba bevándorlókat
fogadja az érkezésükkor a repülőtéren: "Itt szép lehetsz, de okos nem!"
Tiriac lemondása nyomán egyébként a ROB végrehajtó
testülete november 6-i gyűlésén nevezi ki az ideiglenes elnököt. A végső
választásra a jövő év január 17-én kerül sor. Az esedékes
elnökválasztáskor a bukaresti írott és elektronikus sajtó munkatársai,
valamint a szakszövetségek berkeiben a legesélyesebbek között emlegetik
Balázs Jolánt, az atlétikai szövetség elnökét, Nicolae Marasescut, az
atlétikai szövetség főtitkárát, Marius Vizert, a karateszövetség elnökét,
valamint Cornel Marculescut, aki 1972-ben az emlékezetes magyar-szovjet
vízilabdadöntőt vezette a müncheni olimpián, és aki a hetvenes évek elején
hagyta el az országot, Spanyolországban telepedve le, és aki jó ideje a
Nemzetközi Úszószövetség igazgatói tisztségét tölti be
László Ferenc, Színes Sport 2000.10.15.