T�rv�ny a sportszellem� Magyarorsz�g�rt
"A sport sz�mos ter�let�n tiszta, vil�gos viszonyokat teremt"
"Els�dleges c�lunk a magyar sport szervezeti
fel�p�t�s�ben uralkod� k�osz megsz�ntet�se, egy �tl�that� rendszer
fel�p�t�se" - mondta a sportt�rv�nyr�l sz�l� el�terjeszt�s �ltal�nos
vit�j�t megnyit� expoz�j�ban Deutsch Tam�s ifj�s�gi �s sportminiszter a
keddi plen�ris parlamenti �l�sen. A t�rca vezet�je - aki a javaslatot a
sportszellem� Magyarorsz�g terv�nek nevezte - kiemelte azt a korm�nyzati
t�rekv�st, amely l�that�v� szeretn� tenni a sportban megjelen�
j�vedelmeket, meg akarja g�tolni a k�zteher-fizet�si k�telezetts�gek
elmulaszt�s�t, �s meg k�v�nja sz�ntetni az �tigazol�sokb�l sz�rmaz�
illeg�lis bev�teleket.
- A sportol�k jogi helyzet�t meghat�roz� jelent�s
�jdons�g, hogy a t�rv�ny vagyoni �s szem�lyi jellemz�kkel egyar�nt
felruh�zott kateg�riak�nt hat�rozza meg a sportol�k j�t�kjog�t -
hangs�lyozta Deutsch Tam�s.
A miniszter szerint a javaslat r�g�ta megl�v� hi�nyt
p�tol azzal, hogy kit�r a sportfegyelmi k�rd�sekre, �s a sportol�k
k�rt�r�t�si felel�ss�g�t a Munka t�rv�nyk�nyv�ben foglaltakat alapul v�ve
szab�lyozza.
A pontos felel�ss�gi szab�lyok �rdek�ben a t�rv�ny
l�trehozza a sportol�i keretszerz�d�s int�zm�ny�t. Ez�ltal a szurkol�k �s
a rendezv�nyek szervez�i k�z�tt olyan szerz�d�s j�n l�tre, ami a n�z�t�ri
biztons�g �rdek�ben t�bbletjogokkal ruh�zza fel az esem�nyek
lebonyol�t�it. Az el�terjeszt�s bevezeti a sportesem�ny l�togat�s�t�l
t�rt�n� eltilt�s fogalm�t is.
Deutsch Tam�s sz�lt arr�l, hogy a Fidesz vezette korm�ny
megalakul�sa ut�n jelent�s plusz forr�st biztos�tott sportfinansz�roz�sra,
ugyanakkor �szt�n�zni k�v�nja a szf�ra �neloszt� tev�kenys�g�t, el� akarja
seg�teni a piaci alapon t�rt�n� forr�sbevon�s felt�teleinek megteremt�s�t
is.
A korm�ny sporttal kapcsolatos p�nz�gypolitik�ja - a
miniszter szavai szerint - az el�z� id�szak k�zp�nzeket szem�lyes
kapcsolatok alapj�n osztogat� folyamatai helyett az �tgondoltabb,
�tl�that�, hat�kony �s ellen�rizhet� rendszert t�mogatja. Az �llam kor�bbi
eloszt�-igazgat� funkci�j�t fel kell v�ltania egy, a sport civil jelleg�t
biztos�t�, es�lyteremt� �llami szerepnek.
A bizotts�gi el�ad�k besz�mol�ib�l kider�lt: m�g a
sport-, az �nkorm�nyzati �s a ter�letfejleszt�si test�let egyhang�
d�nt�ssel tal�lta �ltal�nos vit�ra alkalmasnak az el�terjeszt�st, az
oktat�si �s az eg�szs�g�gyi bizotts�gban kisebbs�gi v�lem�ny alakult
ki.
Az ezt ismertet� MSZP-s politikusok r�sz�r�l t�bbek
k�z�tt elhangzott: szerint�k ki�rleletlen a javaslat, tov�bbi
egyeztet�seket ig�nyelt volna, bels� ellentmond�sok terhelik, �s a
sportir�ny�t�s centraliz�l�s�nak sz�nd�k�t t�kr�zi.
Horv�th L�szl� (Fidesz) a sport t�rsadalmi szerep�nek
fontoss�g�t hangs�lyozta �s �dv�z�lte, hogy a javaslat meghat�rozza a
sportszervezetek feladatait �s funkci�it, tov�bb� hat�rozott fejleszt�si
c�lokat fogalmaz meg. Er�s�ti a szf�ra bels� auton�mi�j�t az a passzus,
amely l�trehozza a sporttal kapcsolatos jogvit�k rendez�s�re a Sport
�lland� V�lasztott B�r�s�got. Kiemelte, hogy az el�terjeszt�s a
fogyat�kosok sportj�nak egyenjog�s�g�t hirdeti.
A szocialista vez�rsz�nokok, Szab� Imre �s Bar�th Etele
szerint nem szerencs�s, hogy a k�lts�gvet�ssel egy id�ben t�rgyalj�k a
javaslatot, mert �gy neh�z �sszhangot teremteni a k�t t�rv�ny k�z�tt.
Tov�bbi egyeztet�seket �s a z�r�szavaz�s j�v� �v els� fel�re halaszt�s�t
szorgalmazva sz�v� tett�k, hogy az el�terjeszt�s t�bb k�tharmados
jogszab�lyt �rint, �s szerint�k alkotm�nyos agg�lyokat is felvet.
Vincze L�szl� (FKGP) amellett �rvelt, hogy az iskolai
testnevel�si �r�kat mindennaposs� kell tenni. J� elk�pzel�snek nevezte a
Nemzeti Szabadid�sport Sz�vets�g l�trehoz�s�t �s utalt arra: a
l�tv�nysportnak lehet�s�get kell teremteni arra, hogy egy id� ut�n �llami
seg�ts�g n�lk�l is j�l m�k�dj�n.
Vil�gosi G�bor, a szabad demokrat�k vez�rsz�noka �gy
v�lte, hogy a javaslat a sport�let egyes ter�leteit t�lszab�lyozza, m�s
ter�letekkel viszont egy�ltal�n nem foglalkozik. A k�pvisel� szerint a
t�lszab�lyozott kateg�ri�ba tartozik a fegyelmi elj�r�sok k�re. Azt is
t�lz�snak nevezte, hogy az el�terjeszt�s m�sodik paragrafus�ban m�r a
doppingr�l van sz�.Vil�gosi G�bor azt is kifog�solta, hogy a javaslat nem
biztos�t megfelel� mozg�steret az �nkorm�nyzatoknak: "Ha a jelenlegi
finansz�roz�si rendszer mellett az �nkorm�nyzatokat m�g plusz
sportfeladatokkal terhelik meg, akkor az k�nnyen vezethet
ellehetetlen�l�s�kh�z."
G�mesi Gy�rgy (MDF) szerint a javaslat igen kedvez�
id�pontban ker�lt a H�z el�, hiszen t�l vagyunk egy sikeres olimpi�n, �s
az el�terjeszt�s t�rgyal�s�val egy id�ben tart a k�lts�gvet�s vit�ja.
Rem�ny�t fejezte ki, hogy a javaslat vit�j�val p�rhuzamosan zajl� hatp�rti
t�rgyal�sokon siker�l a politikai er�knek megfelel� konszenzusra jutniuk a
ma m�g vit�s pontok tekintet�ben is.
Nagyon fontosnak nevezte, hogy a javaslatban megjelenik a
szeml�letv�lt�s, �s a sport sz�mos ter�let�n tiszta, vil�gos viszonyokat
teremt. A kor�bbi ellenz�ki v�lem�nyekkel szemben azt hangs�lyozta, hogy
az el�terjeszt�s eg�sze demokratikus, �s decentraliz�ci�ra t�rekszik.
Kiemelked�nek nevezte, hogy v�gre sz� esik az olimpiai �s
paralimpiai j�rad�k k�rd�s�r�l. Ezzel kapcsolatban arra h�vta fel a
figyelmet, hogy versenyz�ket felk�sz�t� edz�knek is meg kell kapniuk az
�ket megillet� j�rad�kot.
Sz�nes Sport 2000.11.08.
vissza | fel | home