|
|
| ||||
|
Szólam ötkarikára Colorado -- törölve Januárban már elegünk van a télből. Ha például engem megkérdeznének, hogy hová szeretnék inkább utazni, Sydneybe vagy a havas Colorado Springsbe, habozás nélkül az ausztrál várost választanám. Én tehát megértem a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) végrehajtó testületét, a mindenható "Executive Boardot", amely az enyémmel megegyező véleményen van. Samaranchék elhatározását az is befolyásolhatta, hogy december 10. táján pocsék idő köszöntötte a NOB rendkívüli közgyűlésének a résztvevőit Lausanne-ban. Svájcban szélvihar és hózápor fogadta a sportvezetőket, ezért nem kell csodálkozni azon, hogy a következő elnökségi ülést Colorado Springs helyett Sydneyben rendezik. A szervezet hivatalos közleményében azzal indokolta meg a döntést, hogy szeretné figyelemmel követni a 2000-es olimpia előkészületeit, illetve szeretne konzultálni a szervezőbizottsággal. Hogy valójában mi húzódik meg a helyszínváltoztatás hátterében, nem lehet tudni, de az tény, hogy 2000. február 16. és 18. között nem az eredetileg kijelölt Colorado Springsben, hanem Sydneyben ülésezik az elnökség. Nem szeretnék kötekedni a dátumokkal kapcsolatban, de megjegyzem, a változtatás a közgyűlést követő napon, pontosan december 13-án történt, két nappal Juan Antonio Samaranch washingtoni meghallgatása előtt. A NOB elnöke a belső körökben sikeresnek elkönyvelt reformkongresszus eredményein felbuzdulva úgy vélte, itt az ideje annak, hogy figyelmeztesse az amerikaiakat: a NOB nem úgy táncol, ahogyan a jenkik fütyülnek. A Colorado Springs--Sydney csere csak azért nem okozott nagy meglepetést a 2002-es Salt Lake City-i téli olimpia szervezőbizottságának, illetve az Egyesült Államok olimpiai bizottságának, mert a hírt a NOB felső körei már korábban (és nem véletlenül) kiszivárogtatták. Az amerikaiak elsősorban azt nem érthették -- s ezt valóban nem könnyű "megemészteni" --, hogy Samaranchék 1999 elején elkötelezték magukat arra, hogy a 2000. év első vb-ülését Coloradóban tartják meg. A sydneyi olimpia időpontja akkor már ismert volt, a közelségére, az esetleges konzultációt igénylő ügyeire már akkor is számítani lehetett, hiszen a 2000-es olimpiai játékok színhelyét még 1993-ban, a monte-carlói közgyűlésen jelölték ki. Vajon 1999 tavaszán elfeledkezett erről a Samaranch-gárda? A NOB elnöke, miután befejezte egynapos washingtoni látogatását, Európa felé repülve nyilván elmélázott szomorú tapasztalatain, a tekintélyét semmibe vevő, megalázó kérdezősködésen, a személyeskedés határát súroló múltidézésen. Az elnök rádöbbenhetett arra, hogy beigazolódtak egyes munkatársai várakozásai, amelyek szerint az amerikai politikai körök cseppet sem elégedettek a NOB reformígéreteivel, sőt, továbbra is nyomás alatt akarják tartani a szervezetet. Az ötkarika legfőbb ura azt sem felejthette el, hogy az 1999-es botrányok idején az FBI ügynökei Salt Lake Cityben kihallgatták a NOB ellenőrző testületének több tagját, köztük Jean-Claude Killyt, a franciák hajdani síkirályát és a svájci Marc Hodlert. (A Salt Lake City-i botrány miatt később a NOB úgy határozott, hogy a NOB-tagok jogi képviseletének ellátására és tanácsadói szolgáltatások nyújtására szerződést köt egy ügyvédi irodával.) Az FBI Samaranchot is szívesen meghallgatná, igaz, ettől az elnök legutóbbi, washingtoni látogatása alatt eltekintettek az amerikai hatóságok (hallgatólagos megállapodás született ugyanis a NOB és az FBI között arról, hogy az idő rövidsége miatt Samaranch csak később áll a nyomozóiroda rendelkezésére). Summa summárum, az amerikaiak szempontjából az Atlantával és Salt Lake Cityvel kapcsolatos megvesztegetési ügyeknek továbbra sincs végük. A visszaélések és a közpénzekből elköltött 1.2 milliárd dollár miatt eddig még egyetlen amerikai ellen sem indítottak bűnvádi eljárást. Egy dél-koreai ellen azonban igen! Kim John, a NOB egyik alelnökének, Kim Un Jongnak a fia állítólag fiktív állást és hatalmas fizetést kapott a 2002-es olimpia szervezőbizottságától. Éppen ezért Kim Un Jongnak kockázatos lenne az Egyesült Államok területére lépnie. Az előbb említett ügyhöz egy másik fejlemény is kapcsolódik. A nevet szinte már el is felejtettük: Tom Welch. Welch Budapesten is járt, sőt, ragyogóan érezte magát. 1995-ben a Kongresszusi Központban diadalittas táncot járt, miután kiderült, hogy Salt Lake City rendezheti meg a 2002-es téli olimpiát. Ő volt az előkészítő-, majd a szervezőbizottság vezetője. Az ő engedélye, tudta nélkül egyetlen centet sem lehetett elkölteni abból a különleges alapból, amelyet -- éppen a szavazatok megszerzése érdekében -- a legváltozatosabb célokra használtak fel. A botrányok előszelének hatására Welch úr már 1997-ben lemondott. Hallgat. Pedig sokat tud... Néhai Salamon művész urat idézve: ha ő egyszer kinyitja a száját?! Ez meg is történhet -- persze csak bizonyos feltételek mellett. "Ha Welch únak mentességet ad a bíróság, hajlandó teljes, mindenre kiterjedő vallomást tenni" -- nyilatkozta karácsony előtt a védence nevében Tom Schaffer ügyvéd. Ha tovább bogozgatnánk ezeket az ügyeket, akkor csak tovább erősödne bennünk a meggyőződés: a NOB néhány tagja számára egyelőre valóban nem a legmegfelelőbb helyszín az Egyesült Államok. Nemzeti Sport, Gallov Rezső 2000. január 20. |
| ||||||||||
|
SYDNEY 2000 |
|
FONTOS
