 |  |
| |
|
 | ||||
| ||||
|
Samaranch "b�k�ltet"
A spanyol sportvezet� kijelentette: hamarosan rendez�dik a n�zetelt�r�s Dick Pound, a NOB kanadai aleln�ke �s Michael Knight, az ausztr�l szervez�bizotts�g (SOCOG) vezet�je k�z�tt. Pound kor�bban �gy fogalmazott: Knight a felel�s az�rt, hogy a SOCOG nem tudott j� kapcsolatokat ki�p�teni egyes szponzorokkal. Samaranch szerint a vit�ban mindk�t f�lnek megvan a maga igaza, de az eredm�nyes munkav�gz�s �rdek�ben c�lszer� "kib�k�lni�k". A NOB v�grehajt� bizotts�g�nak p�nteken bemutat�t tartottak a megnyit� �nneps�gr�l. A l�tottakat Samaranch "fantasztikusnak" nevezte, r�szleteket azonban nem �rult el. * Anita DeFrantz, a NOB amerikai aleln�ke p�nteken Sydneyben kijelentette: az a nyakl�nc, amelyet a nagan�i p�ly�zati bizotts�g egyik tagj�t�l kapott 1990-ben, semmilyen m�rt�kben sem befoly�solta �t akkor, amikor az 1998-as t�li j�t�kok sz�nhely�re szavazott. Az amerikai Salt Lake Tribune a k�zelm�ltban arr�l sz�molt be, hogy t�bb NOB-tag - k�zt�k Anita DeFrantz - �rt�kes, t�bbsz�z doll�ros aj�nd�kot fogadott el a nagan�iakt�l. Az �gyben a m�sik oldalon �rintett Siharu Igaja elmondta: saj�t p�nz�n, 10 ezer doll�r�rt k�sz�ttetett sz�z darab nyakl�ncot, amelyek k�z�l egyet-egyet adott a NOB h�lgytagjainak �s a f�rfiak feles�g�nek. "Nem a p�ly�zati p�nzb�l v�s�roltam a nyakl�ncokat, amelyek egyenk�nt csak sz�z doll�rba ker�ltek" - id�zte az AFP h�r�gyn�ks�g Siharut. A 18 kar�tos arany nyak�k med�li�ja az olimpiai �tkarika volt. Az �gyben Samaranch NOB-eln�k DeFrantz m�g� �llt, s �gy fogalmazott, hogy az amerikai NOB-aleln�k �lvezi a bizalm�t. * Az elk�pzel�sek �s az el�k�sz�letek alapj�n Sydneyben minden id�k "legz�ldebb" olimpi�j�t rendezik meg szeptemberben. A legfontosabb �s egyben a legnagyobb l�p�s az olimpiai helysz�n kiv�laszt�sa volt, hiszen Sydney nyugati, szennyezett r�sz�ben egy �j, k�rnyezetbar�t olimpiai centrumot alak�tottak ki. A munk�latok sor�n talajjav�t�sra is sor ker�lt, emellett a helyi �kol�giai rendszer v�delm�re �s a term�szetes �llapot vissza�ll�t�s�ra is nagy gondot ford�tottak. A j�t�kok sor�n a csarnokok, stadionok, k�z�p�letek t�bbs�g�ben energiatakar�kos f�nyforr�sokat �s l�gkondicion�l�kat haszn�lnak majd. Az olimpiai stadion tervez�sekor arra is �gyeltek, hogy a tet�szerkezet megfelel� kialak�t�s�val lehet�v� tegy�k az es�v�z felfog�s�t, s ezzel egyben az �nt�z�s gondj�t is megoldott�k. Nemzeti Sport, 2000. febru�r 19. |
FONTOS
K�NYVAJ�NL�
