Sz�lam �t karik�ra - Ki nyit?
Vajon hib�tlan lesz az �tkarik�s �nnep Sydneyben? Siker�l meg�szni
doppingbotr�ny n�lk�l? K�s�rt-e majd Atlanta szelleme, ahol - a
telekommunik�ci� �shaz�j�ban - cs�d�t mondott a sz�m�t�stechnikai
rendszer, s ahol sohasem lehetett biztos az ember abban, hogy a busz
a jelz�seknek megfelel� helyre viszi el?
Mindazon�ltal nem lenne ildomos nagy horderej� k�rd�sekkel, s eleve
k�tked�ssel kezdeni a k�tezres esztend�t.
Nincs sz�nd�kunkban ilyesmi, s�t t�vol �ll t�l�nk m�g a leghalv�nyabb
gyanakv�s is. Bizakod�s, der�l�t�s, rem�ny �l benn�nk, s egy�bk�nt is
hiszek G�rg�nyinek. Pista bar�tom hazal�togatott Ausztr�li�b�l, �ppen
Sydneyb�l, ahol sz�vets�gi kapit�nyk�nt a majdani vend�gl�t�k n�i
v�zilabd�z�it k�sz�ti fel a ny�ri j�t�kokra, amint ez kider�lt a lapunkban
megjelent vele k�sz�lt interj�b�l is. Egy�tt eb�delt�nk, �s "G�resz"
leplezetlen elismer�ssel �radozott a l�tes�tm�nyekr�l, a rendez�k
nagyvonal�s�g�r�l, s �gy t�nt, semmif�le elfogults�g sincs a hangj�ban,
amikor a fantasztikusnak �g�rkez� megnyit�r�l is sz�lt.
Eml�kszem, ekkor szerettem volna hirtelen k�zbev�gni, de
r�d�bbentem, halat esz�nk, s nem akartam hogy sz�lka akadjon meg
r�gi bar�tom tork�n, ez�rt egy falat petrezselymes krumplival egy�tt a
felh�tlen cseveg�st esetleg megzavar� k�rd�st is lenyeltem.
Nem a m�r t�bbsz�r is t�lalt fura esetnek a lez�r�s�ra voltam k�v�ncsi,
azaz arra, hogy mik�nt rendez�d�tt az amerikai gyermek�nekkarnak az
�gye, amelynek a megnyit�n val� szerepl�s�t�l - a k�zfelh�borod�s
miatt - sietve lemondtak a rendez�k (t�nyleg, az ausztr�l gyerekek nem
tudn�nak �nekelni?). Ismeretes ugyanis, hogy az amerikaiak
szerz�d�sszeg�s miatt beperelt�k a szervez�ket. De h�t ez t�nyleg
csak egy piti kis bonyodalom, nem k�ts�ges, hogy ez�rt nem �rdemes
akad�koskodni.
Nem, a megnyit�val kapcsolatban enn�l �rdekesebb k�rd�s tolult a
nyelvemre, amelyre az�ta sem kaptam v�laszt: ki nyitja meg Sydneyben
az olimpiai j�t�kokat?
Ism�t hangs�lyozom, a vil�g�rt sem akarok kekeckedni, valaki biztosan
megnyitja az olimpi�t. Nem olyan nagy �gy az eg�sz, ann�l is kev�sb�,
mert ezt a nyilv�nos szerepl�st senki sem haszn�lhatja fel politikai
c�lokra, kamp�nyol�sra, nem lehet rafin�lt sz�noklatokat tartani. Itt,
k�rem, m�g mell�besz�lni, j�szer�vel egy�ltal�n besz�lni sem igen
lehet, hiszen az olimpiai charta egyetlen - n�mileg b�v�tett - mondatot ad
az egyel�re ismeretlen szem�ly sz�j�ba: "Az �jkori XXVII. olimpiai
j�t�kokat Sydneyben ezennel megnyitom".
De ki mondhatja el a fenti szavakat?
M�g nem lehet tudni. A m�r id�zett olimpiai charta vil�gosan fogalmaz:
ez az �llamf� - Head of State - privil�giuma.
Alkotm�nyos berendezked�s szempontj�b�l Ausztr�lia monarchia, a
Nemzetk�z�ss�g tagja, ez�rt az 1952 �ta uralkod� II. Erzs�bet
kir�lyn�t illeti meg a megnyit�s joga.
A tov�bbi f�szerepl�k: Sir William Deane, a kir�lyn� helytart�jak�nt
fung�l� korm�nyz�, John Howard, az "auszikn�l" a t�nyleges hatalmat
gyakorl� munk�sp�rti minisztereln�k �s Frank Sartor, Sydney
f�polg�rmestere.
A sz�lak akkor kusz�l�dtak �ssze, amikor II. Erzs�bet kir�lyn� 1999
febru�rj�ban kijelentette, hogy nincs sz�nd�k�ban megnyitni az olimpiai
j�t�kokat. A sydneyi szervez�bizotts�g (SOCOG) John Howard mellett
tette le a voks�t, ezt lev�lben jelezte a Nemzetk�zi Olimpiai
Bizotts�gnak, amely k�z�lte, nem �hajt beleavatkozni az �gybe.
II. Erzs�bet l�p�s�nek az ok�t egy d�tumban kell keresn�nk. 1999.
november 6. az olimpia t�rt�net�ben semmit sem jelent, ellenben az
ausztr�lok hist�ri�j�ban m�rf�ldk�nek sz�m�t. A "kenguruk" ezen a
napon n�pszavaz�ssal d�nt�ttek arr�l, hogy �llamform�jukban
megtarts�k-e a k�pvisel�h�zzal, szen�tussal, de a monarchia keretei
k�z�tt m�k�d� parlamenti demokr�ci�jukat, vagy a k�pvisel�h�z �s a
szen�tus int�zm�ny�nek megtart�sa mellett, �m a kir�lys�g elt�rl�s�vel
k�zt�rsas�gban �ljenek tov�bb. A n�pszavaz�son az �llampolg�roknak
valamivel t�bb mint 55 sz�zal�ka a monarchikus berendezked�s
fenntart�sa mellett voksolt, ezt a korm�nyon l�v� munk�sp�rt is
t�mogatta.
�rdekes, hogy Howard ett�l f�ggetlen�l is �gy v�lte, �t illeti meg a
j�t�kok megnyit� cerem�ni�ja, mondv�n: a kir�lyn� m�r lemondta, a
korm�nyz� szem�ly�t pedig a nemzetk�zi k�zv�lem�ny sehov� sem
tudja tenni. Az ellene mind er�teljesebben megnyilv�nul� t�mad�sok
hat�s�ra azonban n�h�ny h�ttel ezel�tt bel�tta, nincs �rtelme tov�bb
k�szk�dnie az�rt az egy mondat�rt.
Marad a korm�nyz�?...
A k�rd�st dr. Schmitt P�lnak, a NOB protokollf�n�k�nek szegeztem a
napokban.
A magyar NOB-tag v�lem�nye szerint szervezete nem �hajt belesz�lni
az �gybe, de nyilv�nval�an ragaszkodik a charta el��r�saihoz. M�st nem
is tehet. Teh�t a kir�lyn�, vagy a helytart�ja, azaz a korm�nyz�...
Megv�ltozott azonban a helyzet a n�pszavaz�s ut�n, a kir�lyn� sz�m�ra
kedvez�en alakult a helyzet. - N�h�ny nappal ezel�tt alkalmam volt
besz�lni a le�ny�val, Anna hercegn�vel - mondta Schmitt P�l -, aki
szint�n tagja a NOB-nak, �s szavaib�l azt vettem ki, hogy II. Erzs�bet
esetleg megv�ltoztatja kor�bbi elhat�roz�s�t.
A kir�lyn�i d�nt�st fesz�lts�g n�lk�l v�rjuk. Felk�sz�l�s�nket ugyanis a
t�ma nem befoly�solja.
Nemzeti Sport, Gallov Rezs� 2000. janu�r 13.
vissza | fel | home
|