Lendületben, mégis késésben a WADA
Újabb front nyílt a doppingellenes harcban
A WADA, a NOB által életre hívott Nemzetközi Doppingellenes
Ügynökség januári alakuló ülését a sportvilág nagy reményekkel és
türelmetlenül várta, hiszen az ötkarikás versenyek legfenyegetőbb
veszélye elleni keresztes hadjáratban ígért áttörést.
Richard W. Pound, a WADA elnöke, egyben a NOB első alelnöke
"történelmi jelentőségűnek" nevezte az eseményt, és hozzátette: "Az
együttműködés szándéka rendkívül erőteljesen nyilvánult meg a
meghívottak részéről, mindenki meg akarta ragadni ezt az alkalmat
arra, hogy jelentős lépést tegyünk a sport tisztaságáért folytatott
küzdelemben."
Barry McCaffrey amerikai extábornoknak, a Fehér Ház drogcárjának a
véleménye és a hozzáállása merőben eltért Poundétól. Az Egyesült
Államok kormányzati képviselője, Clinton elnök kábítószer-ellenes
hivatalának főigazgatója a WADA-üléssel egy időben tartott
sajtótájékoztatót: "Nem először mondom el, hogy az ügynökségnek
teljesen függetlennek kell lennie a NOB-tól! Nyomatékosan fejezem ki
ezúttal is azt a reményemet, hogy a WADA-nak ez volt az utolsó ülése
a NOB székhelyén, Lausanne-ban. Ahhoz, hogy a program hiteles
legyen, a jelenleg tervezettnél sokkal aktívabb szerepet kell adni a
kormányzati szerveknek."
Mintha a kanadai Pound túl lelkes, McCaffrey viszont az elvárhatónál
kétkedőbb lett volna...
Az utóbbi egyébiránt - bár néha érdesen fogalmaz - nem óhajt gátakat
emelni a NOB doppingellenes intézkedései elé. Éppen ellenkezőleg:
nem tartja elég drasztikusnak, határozottnak őket, és nem bízik a
NOB-ban. Kudarcnak ítéli meg a nemzetközi szervezetnek az utóbbi
évtizedekben folytatott doppingellenes harcát, és nincs is egyedül ezzel
a véleményével. Elsősorban az angolszász országok kormányzati
illetékesei értenek vele egyet, és sokan vannak, akik - ha nem is
hangoskodva, de - ugyancsak elégedetlenek a NOB eddigi szerény
teljesítményével, közelebbről azzal, amit az Alexandre de Merode herceg
irányításával működő orvosi bizottság nyújtott.
*
Tavaly novemberben Sydneyben nagyszabású nemzetközi
doppingellenes konferenciát rendeztek, amelyen a résztvevő országok
képviselői elkötelezték magukat az intenzívebb küzdelemre. Ennek
eredményeként megalakult az úgynevezett Sydneyi Konzultációs
Doppingellenes Csoport, amelynek elnöke Ausztrália igazságügyi
minisztere, Amanda Vanstone asszony, társelnöke pedig Denis
Coderre, Kanada sportminisztere és McCaffrey lett. Ez kétséget
kizáróan tekintélyes, befolyásos szerveződésnek tűnik, jellemző, hogy
Juan Antonio Samaranch NOB-elnök és François Carrard NOB-igazgató
Lausanne-ban még a WADA első, "történelmi" ülését megelőző napon
leült tárgyalni a csoport képviselőivel.
Samaranchék elérték, hogy a közös megbeszélés után kiadott
kommüniké a WADA keretein belüli együttműködést húzza alá. "A
NOB-nak, az olimpiai mozgalom főszereplőinek, a sportolóknak, a
kormányzatoknak és szervezeteknek is jelentős a szerepe a
doppingellenes harcban, és a WADA látja el közöttük a legfőbb
koordinációs feladatokat" - fogalmazott a kommüniké.
*
Lám, véleményeket és deklarációkat ütköztetünk - mert gyakorlati,
érdemi tevékenységről nem írhatunk. Pedig a sydneyi olimpia
rohamosan közeledik, s bár a WADA létrehozása üdvös, fontos,
ugyanakkor már az indulásnál jelentős késésben van, időzavarral
küszködik.
A tavaly február 4-én Lausanne-ban megrendezett doppingellenes
világkonferencia zárónyilatkozatának negyedik pontja szólt a WADA
létrehozásáról. A svájci törvények szerinti alapítás végül november 10-én
volt, Samaranch és Carrard írta alá a dokumentumot, amelyen az alábbi
alapítók nevei olvashatók: Richard Pound (kanadai) elnök, Alexandre de
Merode (belga), Jacques Rogge (belga), Arne Ljungquist (svéd), Arne
Verbruggen (holland), Anders Besseberg (norvég), Johann Olav Koss
(norvég), Robert Ctvrtlik (amerikai), Peter Tallberg (finn), Suvi Linden
(finn), Eleyae Awotura (nigériai).
Érdemes elemezni: az alapítók között öt skandináv és két belga
található, ugyanakkor egyetlen ázsiai, dél-amerikai vagy ausztrál sincs,
és Afrikából is csupán egy. Az okmány megjegyzi, hogy a
választmányba bekerül majd a Nemzeti Olimpiai Bizottságok
Szövetsége (ACNO), a nyári és téli olimpiai sportágak nemzetközi
szervezetei (ASOIF és AIWF), továbbá az Európai Unió és az Európa
Tanács képviselője.
Most Lausanne-ban, az alakuló ülésen további tíz személy került be a
vezető testületbe, közöttük dr. Aján Tamás, a MOB főtitkára,
sportdiplomáciánk egyik legtapasztaltabb egyénisége,
doppingspecialista, aki a nyári olimpiai sportágak nemzetközi
szervezetének képviselőként lett a szervezet tagja, lévén a Nemzetközi
Súlyemelő-szövetség főtitkára is. A vezetőség végül 22 tagú lett.
Az alakuló ülés napirendi pontjait átfutva az állapítható meg - és ezt dr.
Aján Tamás is megerősítette -, hogy számos lényegi kérdés maradt
tisztázatlanul. A vezető testület még mindig nem teljes (az alapító okirat
35 főben maximálja), a legkülönfélébb bizottságok - gazdasági, etikai,
oktatási, a laboratóriumok akkreditálását végző - és egyéb testületek
még nem alakultak meg, s hátravan a végrehajtó bizottságnak, a
szűkebb operatív elnökségnek a megválasztása is. Nem beszélve a
WADA végleges székhelyének a kijelöléséről, a kutatómunkát, a
doppingellenőrzést végző világhálózat kiépítéséről és folyamatos
működtetéséről, valamint arról, hogy tulajdonképpen milyen joga és
hatásköre van a WADA-nak. Kinek tartozik például elszámolni - főként
akkor, ha annyira fontos, hogy független legyen a NOB-tól, amely
egyébként 25 millió dollárral támogatja, ebből négymillió az idén
elkölthető összeg? Más szóval, ki tartja magára nézve kötelezőnek a
WADA megállapításait, ki vállalja a következményeket: szankciókat,
eltiltásokat, bírósági és egyéb bonyodalmakat?
*
Az már nyilvánvaló, hogy az olimpián nem vezethető be a vérvizsgálaton
alapuló eljárás, amely kimutatja a jelenlegi két legnépszerűbb és
leghatékonyabb doppingszer, a HGH (növekedési hormon) és az EPO
jelenlétét a sportoló szervezetében. A bejelentés nem tölthette el
megnyugvással a fair play szellemének érvényesítéséért küzdő
versenyzőket, vezetőket, sportkedvelőket, s egyelőre ne is engedjük
szabadjára a fantáziánkat, hogy ez mit jelenthet a 2000-es játékok
tisztasága tekintetében... Aggodalmuk jogos, és nem véletlen, hogy a
kutatások felgyorsítására jelentős összegeket áldoz az ausztrál, a brit
és amerikai kormányzat is.
A magyar sportdiplomata bizakodással vegyes óvatossággal
össszegezte a WADA első lépéseit és a kilátásokat:
- A WADA jövőjét döntő módon határozza meg majdani gyakorlati
tevékenysége - mondta Aján doktor. - Az, hogy mennyire tud szorosan,
őszintén és folyamatosan együttműködni a kormányzati és nem
kormányzati sport és egyéb szervezetekkel. Fontos a legalitás is, a
WADA sportjogi státusát, működését, jelentéseinek, megállapításainak
fenntartás nélküli elfogadását olyan alapokmányban kell deklarálni,
amely megingathatatlan garanciákat jelent az ügynökségnek.
A fentiekből világosan kiderül, hogy az első lépéseit kissé nehézkesen
megtevő szervezet legközelebbi ülésén, március 22-én ismét hosszúra
nyúlik a tennivalókat összegző napirend listája. Ezt megelőzően
februárban Sydneyben egész sor olyan értekezletre kerül sor, amely
meghatározó lehet a WADA szempontjából: február 10. és 13. között
találkozik a NOB koordinációs bizottsága a játékok
szervezőbizottságával, 14-15-én az ACNO végrehajtó testülete
tanácskozik, majd 16-18-án itt ülésezik a NOB végrehajtó bizottsága.
A doppingkérdés nyilvánvalóan mindegyik ülésen előkerül majd.
Nemzeti Sport, Gallov Rezső 2000. január 30.
|