|
|
| ||||
|
Sydney ötkarikás lázban ég
Az olimpiai falu még nem fogad látogatókat A Sydney központjába vezető M4-es autópályán haladva, éppen hogy csak "elbúcsúzik" az utazó Parramatta sűrűn beépített városkájának látványától, amikor a fák közül egy újabb település körvonalai bukkannak elő. Igaz, az egységes kockaépületekben egyelőre nem lakik senki. Arra még egy kicsit várni kell, egész pontosan az olimpiáig. Legalábbis a sportolóknak. Hogy a látogató mikor juthat be, arra momentán egy válasz létezik: jelenleg nem. Az odavezető aszfaltcsík mentén ugyanis öles betűkkel nyomatékosítják, "No entry", vagyis, kár a gőzért, ugyanis az építkezés még tart. Magát az olimpia helyszínét viszont bárki bátran megtekintheti. Szinte nincs olyan közlekedési eszköz, amellyel ne lehetne az ötkarikás létesítményekhez jutni, nem véletlen, hogy már most pezseg az élet a házigazda -- az egykori "hulladéktelep" -- Homebush Bay-ben. A miniállam központjában lévő Novotel és Ibis Hotelt például kiajánlották a sportlövőknek, akiknek március 23-án kezdődik az előolimpiai versenyük. Igaz, a lövőpályák éppen nem itt találhatóak -- a magyar csapat ezért is választotta inkább a Roothy Hill RSL Resortot, mert az lényegesen közelebb esik a lőtérhez --, azért több nemzet képviselői éltek a lehetőséggel. No persze nem csak sportolókkal találkozni az óriási területen, sokan pusztán kíváncsiságból választják úticélul a 2000. évi ötkarikás játékok helyszínét. Így a hét 7 napján délelőtt 9.20-tól egészen 17.00 óráig "felfedező busztúrák" indulnak, körbejárva a fontosabb létesítményeket. Mindezt 10 ausztrál dollárért (kb. 1670 forint). Nem mintha gyalogszerrel nem lehetne bejárni a távolságokat, sőt, a látogatóknak kialakított információs központban még sétaútvonalakat -- térképmelléklettel -- ajánló prospektus is akad. Ha például csak 20 perce van a vállalkozónak, akkor követheti a zöld utat, amely a Herb Elliott Avenue-tól egészen a Bicentennial Parkig vezet. Ha viszont valaki 75 percet sem sajnál, akkor nem marad ki a programból a csodálatos uszoda -- amelynek a tetőszerkezetén a sztrájk után újra dolgoznak --, a nyitó- és záróünnepségnek is helyet adó Ausztrália Stadion, a Superdome, a Fő aréna, vagy éppen az atléták, a teniszezők és a golfozók "otthona". Ráadásul a többségbe díjtalanul be is lehet kukucskálni. Egyedül az uszodát őrzi szigorú tekintetű kínai fiatalember, aki -- egyre megy neki, fürdeni óhajt-e az érdeklődő, vagy csupán futó pillantást vetni a medencére -- tartja a markát a két és fél dollárért. És ha a túra után jólesik egy kis pihenő, akkor be lehet ülni a látogatóknak épített központban egy-egy információs filmre, vagy végigböngészni a bajnokok csarnokát, netán piknikezni valamelyik park pázsitján. Amit az auszik örömmel megtesznek, hiszen láthatóan "lubickolnak" a házigazda szerepben. Még akkor is, ha a polgármester ötletét, miszerint a játékok idején nagymértékben korlátoznák a személygépkocsik használatát a városban, nem is fogadják lelkesen... *** Előolimpia és Vk-verseny, Sydney Lord Nelson söre és az átállás Tízórás időeltolódás ide vagy oda, a magyar sportlövő-válogatottat látszólag csöppet sem viselte meg az akklimatizáció. Igaz, a kritikusnak ítélt negyedik-ötödik nap még hátravan, egyelőre mindenki remekül tűri az átállási időszakot. Sőt, mivel az első edzésnap csak szerdán esedékes -- addig ugyanis senki sem léphet be az olimpiai lőtér területére --, a versenyzők igyekeznek hasznosan, aktív pihenéssel tölteni a szabadidejüket. Például sorra veszik Sydney nevezetességeit. Márpedig ilyesmi bőven akad ebben a keleti parti városban. Például ki ne ismerné föl azonnal a világ egyik leglátogatottabb előadóművészeti központját, a különleges tetőszerkezettel megáldott -- tervezője, Jorn Utzon állítólag narancshámozás közben kapta az ihletet -- Sydneyi Operaházat. Nem véletlen, hogy a magyar csapatnak is oda vezetett az első útja, hogy aztán néhány száz métert gyalogolva, a 20. század építészeti remeke után visszaugorhasson a múltba, amelyet James Cook kapitány 1786-ban -- Ausztrália felfedezésére -- útnak indított Endeavour nevű hajójának reprodukciója képvisel a Darling Harbourban. Persze a közel 27 fokos hőség és a rendkívül magas páratartalom miatt sokkal több nem is fér egy délutáni programba, így az Aquarium csodálatos vízi világa után már csak egy korsó hideg csapolt sör -- lévén a férfiak vannak többségben a válogatottban -- jöhetett szóba. De az sem akármilyen, minimum a Kent St.-i Lord Nelson Hotel helyben főzött söre, amelyért 1834 óta lelkesednek a helybéliek. Lehet, hogy ez a legjobb átállási technika? *** A csapat: Sidi Péter (lég- és kisöbű sportpuska), Karacs Zsolt, Papanitz Zoltán, Simon Attila (lég- és szabadpisztoly), Jambrik István, Pálinkás Lajos (lég- és gyorstüzelőpisztoly), Ángyán József, Sike József (futócél, 10 m), Igaly Diána (skeet), Gerebics Roland (dupla trap), Putz István (trap). Szövetségi kapitány: dr. Hammerl László. Edzők: Jenei István, Tesánszki Mihály, Vasvári Erzsébet. Nemzeti Sport, 2000. március 20. |
| ||||||||||
|
SYDNEY 2000 |
|
FONTOS
