A főkonzulnak a vízilabdadöntőre fáj a foga
Sydney árain is lemérhető, közeleg az olimpiai nyitány
-- Éppen kifogtak egy esősebb időszakot! -- köszöntött bennünket a Sydney
Edgecliff kerületében található magyar nagykövetségen Sági Gábor főkonzul. --
Pedig március végére nem ez jellemző, a helyiek szerint általában ilyenkor a
legszebb az idő. Személyes tapasztalatról nem beszélhetek, mert tavaly
márcusban még nem voltam itt.
+ Netán előző állomáshelye, Fokváros után vágyakozik?
-- Nem tagadom, még gyakran álmodozunk róla a feleségemmel. De Ausztráliát
is nagyon szeretjük, csak teljesen más jellegű, mint Dél-Afrika volt.
+ És azt se felejtsük el, hogy szeptemberben testközelből szemlélheti majd a
sport legnagyobb ünnepét, az olimpiai játékokat.
-- Az az igazság, nem biztos, hogy lesz akkreditációm. Elvégre a VIP-vendégek
száma is korlátozott. Ráadásul bizonyos eseményekre már most elkelt minden
belépő, az Aquatic Center valamennyi vizes programjára gondolok például. Azért
legalább a vízilabdadöntőt jó lenne a helyszínen végigszurkolni. Már csak azért
is, mert a jelenlegi szövetségi kapitányt, Kemény Dénest jól ismerem, és
remélem, ő sem csupán nézőként vesz majd részt az aranyért zajló meccsen.
+ Eszerint az is elképzelhető, sydneyi lakosként arra kényszerül, hogy
televízióról kövesse majd az eseményeket?
-- Mindenesetre már előre beszerzek egy jó kis hordozható tévét, hogy semmiről
se maradjak le.
+ Az előolimpiai versenyek folyamatosan zajlanak az olimpiai létesítményekben.
Péntektől például a sportlövők veszik birtokba az új lőteret. Kilátogat az
eseményre?
-- Természetesen, hiszen népes küldöttséggel vesznek részt a versenyen. Eddig
is igyekeztem mindegyik csapattal összefutni, és ezt most is tervbe vettem.
Csak még azt nem tudom pontosan, mely napokon fér bele a napirendembe.
Remélem, az itt élő magyarok is felkerekednek majd, hogy buzdítsák a mieinket.
Akkor lenne csak igazán jó hangulat.
+ Éppen a nagyszámú magyar ajkú lakos miatt létezik Sydneyben
vasárnaponként félórás magyar nyelvű tévéhíradó és magyaroknak szóló hetilap
is. Ön szerint a magyar sport megítélése milyen?
-- Az ausztrálok nagyra becsülik a magyar sportolók teljesítményét. A sajtóban
az utóbbi időben rendszeresen foglalkoztak az egykori bajnokokkal. Például nem
is túl régen jelent meg Papp Laciról egy nagy cikk, a vízilabdázók is sokszor
napirenden vannak, csakúgy, mint Egerszegi Krisztina.
+ Az ausztrálok egyébként örülnek a házigazdai szerepnek?
-- Igen, hiszen óriási hasznot várnak az eseménytől. Ennek megfelelően
rendkívüli beruházások folynak a belvárosban is. A minap készült például egy
kimutatás: az utóbbi időben annyi új étterem nyílt, hogy a sydneyi lakosoknak
az olimpia után legalább heti négyszer étteremben kell étkezniük ahhoz, hogy
mindegyik létesítmény talpon tudjon maradni. De az árak alakulásából is
könnyen lemérhető, hogy egyre közeleg az olimpia. A lakásbérleti díjak
körülbelül a négyszeresére ugrottak egy év alatt, és hol van még szeptember?!
+ Sőt, lassan az olimpiai emblémákkal, kabalafigurákkal ellátott emléktárgyak
is az utcákra kerülnek.
-- Ott aztán tényleg a csillagos ég lehet a határ.
+ Hol tartanak a munkálatok az olimpiai faluban? A nagyközönség előtt még
zárva vannak a kapuk, de feltehetőleg ön már beléphet az építési területre.
-- Ha jól tudom, jövő héten tekinthetjük meg a falut. Eddig én is csak a kerítésen
kívülről láthattam.
A beszélgetés végére megérkezik Sági Gábor felesége is, aki csinos napsárga
ruhába bújt, ami érthető, hiszen ezúttal a pár napja a városba érkezett angol
királynő fogadására hivatalosak.
Mesél az erdő...
A 2000. évi olimpia helyszínén, az Ausztrália Stadion melletti, közel négy és fél
hektáron elterülő eukaliptuszerdő nem csak a szemet gyönyörködteti.
A fület is.
David Chesworth és Sonia Leber nem mindennapi ötletet valósÍtott meg: 5000
különböző hangot rögzített, amelyeket egy speciális számítógépes program
variál, új tapasztalatokkal gazdagítva ezzel minden oda látogatót.
Hallhatjuk a stressz, a fáradtság, a vidámság, az öröm, vagy a fájdalom hangját.
Részesei lehetünk a győztes nevetésének, vagy éppen a vesztes elcsukló
sírásának, de az is lehet, hogy csak a kapkodó légvétel "nyelvén" szól hozzánk
az erdő.
Egy biztos, 5000 varázslatos pillanatot örökítenek meg a hangfelvételek.
Fénykép -- a fülnek.
Ráadásul mindenkinek mást mesél az erdő...
Metamorfózis
Az ausztrál természetvédők is büszkék lehetnek a sydneyi olimpiára, hiszen a
játékok helyszíne, Homebush Bay mára igazi zöld paradicsommá vált.
Pedig annak idején igencsak elkeserítő volt a helyzet. 1894. és 1989 között
ugyanis gyakorlatilag szeméttelepként funkcionált az egykor természeti
szépségeiről ismert környezet. A 760 hektáros területből közel 160 hektárnyin
háztartási és ipari hulladék halmozódott föl, mígnem 1992-ben az auszik megálljt
parancsoltak a "pusztításnak", és megkezdődhetett az átalakulás, a
metamorfózis.
1994-ben 137 millió amerikai dollárt fordítottak a helyreállításra, amelynek
hatására Homebush Bay új jelmondata a következőre változott: "The new heart
of Sydney", vagy Sydney új szíve. Ami csöppet sem túlzás, elvégre amellett,
hogy a létesítmények zöme természetbarát anyagokból és zöldenergia
felhasználásával készült, a területen élő ritka állatfajok -- például a zöld és arany
színéről felismerhető béka (Litoria aurea) -- is tökéletes védelmet élveznek
természetes lakóhelyükön.
Csanálosi Beáta, Nemzeti Sport 2000. március 22.
|