|
|
| ||||
|
Szólam öt karikáraKodakék Éppen egy évvel ezelőtt, 1999 márciusában - az olimpiai megvesztegetési botrányok legviharosabb időszakában - a játékokra legtöbbet áldozó 11 vállalat vezetői közül D'Alessandro bírálta a leghevesebben a NOB vezetőit. "Amikor egy cég negyvenmillió dollárt áldoz az olimpiára, akkor ellenszolgáltatásként nem a szégyenletes korrupcióval szeretne szembesülni - dörögte az üzletember. - Azért költjük el ezt a rengeteg pénzt, hogy később a saját fejünket verjük a falba?!" D'Alessandro lemondásra szólította fel Juan Antonio Samaranchot, a NOB elnökét, a szervezetet pedig a közizlés határát súroló szavakkal jellemezte. Az üzletember olyan közvélemény-kutatási adatokkal nyomatékosította a mondanivalóját, amelyekből világosan kiderül, hogy a világméretű skandalum miatt jelentősen csökkent az olimpia reklámértéke. Egy évvel később, 2000 márciusában - a fentiek ismeretében - teljesen váratlan esemény történt. Sydneyben ünnepélyes keretek között a NOB és a John Hancock cég képviselői aláírták azt a vadonatúj szponzori szerződést, amely a 2004-es athéni játékokig érvényes, és a korábbi, évi 10-12 millió dolllárnál nagyobb bevételt garantál az olimpiai mozgalomnak. "Meggyőződésem, hogy Sydneyben és Salt Lake Cityben egyaránt minden a legnagyobb redben van - jelentette ki a ceremónia utáni sajtókonferencián a Hancock elnöke. - Ami a botrányt és az azt követő reformokat illeti? Azokról már mindent elmondtunk, itt az ideje, hogy döntsünk: támogatjuk vagy elfelejtjük a játékokat? Az Egyesült Államokban ugyan még tart a nyomozás, de az utóbbi hónapok fejleményei derűlátással töltenek el, ezért továbbra is kitartunk az olimpia mellett". A tökéletes pálfordulás esete. D'Alessandro homlokegyenest ellenkező álláspontot képvisel ahhoz képest, mint amit egy esztendővel korábban szenvedélyesen hirdetett. A meglepő, 180 fokos fordulat szentimentálisan, megindító és hatásos stílusban is magyarázható. Íme, milyen látványos csodákra képes az ötkarika! A játékok varázsa feledteti az ellentmondásokat, a nehézségeket, megszünteti a legélesebb vitákat is. Coubertin báró szelleme és az olimpizmus nemes eszméje legyőzi az összes válságot. Persze másként is megközelíthető az eset. A NOB a tavaly decemberben megtartott rendkívüli közgyűlésén egy közel ötven pontból álló reformtervet dolgozott ki. Az elképzelések szerint a NOB a jövőben áttekinthetőbb, szilárd morális alapokon nyugvó, demokratikus és elszámoltatható szervezet lesz. Az érzelgősök szerint ez annyira meghatotta a "nagy" David D'Alessandrót, hogy mégis hajlandó támogatni az olimpiát. Ha javasolhatom, ne legyünk szarkasztikusak, de ne kergessünk feleslegesen illúziókat sem! Még mielőtt egy hamisítatlan - és valós - olimpiai példabeszédbe kezdenénk, nem szabad elfelejtenünk, hogy a D'Alessandro által a NOB ellen vezetett kampány kiváló propagandája volt a John Hancock biztosítási társaságnak. A lényeget egy másik amerikai világcég, az Eastman Kodak segítségével érthetjük meg, de a Kodak helyett említhetném az IBM-et vagy a NIKE-t is. A sportszergyártó cég esete nem túl régi és roppant egyszerű. A sydneyi játékok szervezőbizottsága, a SOCOG tavaly felbontotta a szerződését a Reebokkal. Néhány héttel később a NIKE örömmel elfoglalta a versenytárs által üresen hagyott helyet... Az IBM, amely a NOB egyik kiemelt támogatója, Sydney után befejezi az együttműködést a szervezettel, de a rivális SEMA cég máris rajtra kész. A KODAK büszkén hirdeti, hogy már az 1886-os athéni játékokat is szponzorálta. A világcég 26 olimpiát támogatott, mindössze az 1984-es Los Angeles-i rendezvényt nem segítette. Megtette ezt helyette a rivális japán (!) Fuji cég... A végső következtetés levonása előtt annyit még tudni kell a NOB világcégeket tömörítő, négyéves periódusokra szóló, úgynevezett TOP-programjáról, hogy az elitben (Worldwide Olympic Sponsors) egy üzleti ágat csak egy cég képviselhet, például a Coca-Cola az üdítőitalokat, a VISA a bankkártyákat, vagy az említett IBM a számítástechnikát. Sydney rohamos közeledtével David D'Alessandrónak esze ágában sem volt lemondani az ötkarika hatalmas reklámerejéről, tudván, hogy a Hancock visszalépése esetén legalább fél tucat, hasonlóan nagy biztosító hajlandó megegyezni a NOB-bal. Befejezésül még annyit, hogy vannak, akik nem a következő négy esztendőre, hanem - biztos ami biztos - már 2008-ig elkötelezték magukat a TOP-tagságra. S nem véletlenül tartozik közéjük a tanulópénzt egyszer már megfizető Eastman Kodak is. Gallov Rezső, Nemzeti Sport 2000.04.03. |
| ||||||||||
|
SYDNEY 2000 |
|
FONTOS
