 |  |
| |
|
 | ||||
| ||||
|
Sydneyt szidni Sz�lam �t karik�ra N�ha bizony�ra maguk az ausztr�lok is elt�n�dnek saj�t maguk furcsas�gain, amelyek jellemz�en megmutatkoznak egyebek k�z�tt az olimpiai j�t�kok el�k�sz�leteiben is. Nem tudom pontosan, vajon az ir�ntuk �rzett rokonszenvem, vagy egyszer�en csak a meg�rt�s�kre t�rekv� igyekezetem miatt, de �gy v�lem, hasonl�tanak r�nk. Azonfel�l, hogy kiemelked� olimpiai hagyom�nyaink miatt egyar�nt sportnemzetnek tekintenek benn�nket, nekik is szok�suk ok n�lk�l m�r el�re agg�dni valamin, felnagyobb�tani a bolh�t elef�ntt�, mondvacsin�lt ind�t�kokat keresni bor�l�t�sra, k�tked�sre, s bajt gyan�tani ott is, ahol nincs. Divat tov�bb� n�luk is az �nmarcangol�s, no meg egym�s marcangol�sa, j�llehet tudj�k, hogy b�k�s m�don is el lehetne int�zni a vit�s k�rd�sek z�m�t. A Nemzetk�zi Olimpiai Bizotts�g (NOB) vezet�i (a legillet�kesebbek teh�t) messzemen� el�gedetts�ggel nyilatkoztak a korszer� olimpiai l�tes�tm�nyekr�l, s �ltal�ban az el�k�sz�letek �llapot�r�l. Akadtak ugyan kisebb fennakad�sok, de a szervez�k eddig 32 el�olimpiai tesztversenyt rendeztek meg -- rendben. Anyagi neh�zs�gek sem vet�dhetnek fel, hiszen az ausztr�l korm�ny �s a f�ldr�sznyi orsz�g legn�pesebb �llama, �j-D�l-Wales korm�nyzati garanci�ja szil�rd biztos�t�kot jelent. A k�l�nleges jogokkal �s hat�sk�rrel kinevezett olimpiai miniszter, Michael Knight �r �ppen a napokban terjesztette el� �s fogadtatta el a k�pvisel�h�zzal az �gynevezett Olympic Arrangements Billt, az Olimpiai Rendelkez�sek t�rv�ny�t, amely szavatolja a z�kken�mentes lebonyol�t�st. Elv�rhat� lenne, hogy az eml�tett biztat� fejlem�nyek ismeret�ben a rendez� orsz�g k�zv�lem�nye bizakod�ssal tekintsen a h�tral�v� h�napok el�. Az ausztr�l azonban, mint jeleztem, el�gg� nyughatatlan term�szet: nyakra-f�re el�gedetlenkedik, kifog�sol, tiltakozik, fenyeget, k�telkedik, visz�lyokat gerjeszt. Eredet�b�l, t�rt�nelm�b�l fakad�an -- a t�ved�s jog�t fenntartva -- �gy v�lem, minden nemzetnek lehetnek "genetikailag" �r�kl�tt jegyei. A vil�g�rt sem akarom megb�ntani a der�k ausztr�lokat, csup�n t�rt�nelmi t�nyk�nt �rom le, hogy a h�res felfedez�, az angol Cook kapit�ny, mai haz�juk f�ldj�t 1770-ben nyilv�n�totta brit tulajdonnak, s 18 �vvel k�s�bb a britek kiterjedt b�ntet� kol�ni�t l�tes�tettek, ahov� ezr�vel telep�tett�k az el�t�lteket. A rendszer megsz�ntet�s�ig, 1839-ig a becsl�sek szerint 161 000 k�tes egy�nt deport�ltak a f�ldr�szre. Az�ta t�bb gener�ci� k�vette egym�st, s v�ltak ezek tagjai nyilv�nval�an tisztess�ges, el�deikt�l elt�r�en t�rv�nytisztel� �llampolg�rokk�, �m a nyughatatlans�g, �gy t�nik, mindm�ig tipikus jellegzetess�g�k maradt, az �nszaggat� k�tked�ssel egyetemben. N�zz�k, p�ld�nak ok��rt -- lapunk is h�r�l adta --, hogy miken vannak mostan�ban fennakadva. Ha m�r n�mi t�rt�nelmi fejteget�sbe fogtunk, kezdj�k hasonl�val! A gyarmatos�t�k el�tt mintegy 40-60 000 esztend�vel a szigetorsz�g �slakosai (aboriginals, n�pszer�en az ab�k) D�lkelet-�zsi�b�l v�ndoroltak ide. A b�ntet� kol�ni�k idej�n sz�muk legkevesebb 300 ezerre, legfeljebb 1 milli�ra tehet�. Az�ta persze nagyot fordult a vil�g, jelenleg Ausztr�lia lakoss�ga 19 milli� (a kenguruk� mellesleg 40 milli� felett van), az ab�k pedig egyetlen kis sz�zal�k�t alkotj�k a n�pess�gnek. A primit�v sorban tartott bennsz�l�ttek ut�dai -- 1962-ig m�g szavazati joguk sem volt -- az olimpiai j�t�kokat arra akarj�k felhaszn�lni, hogy el�gt�telt csikarjanak ki a sz�vets�gi korm�nyt�l a keser� m�lt�rt. T�ntet�st rendeztek m�r a NOB legut�bbi, Sydneyben tartott v�grehajt� bizotts�gi �l�se idej�n is, de ezt csak szer�ny figyelmeztet�snek sz�nt�k. Az 1940-es, '50-es �vekben az ausztr�l korm�nyzat �gy akarta integr�lni az ab�kat a t�rsadalomba, hogy gyermekeiknek bizonyos sz�zal�k�t elv�lasztott�k sz�leikt�l, m�shov� telep�tett�k �s nevelt�k fel �ket. A "Lopott gener�ci�" tagjai, lesz�rmazottai most anyagi kiel�g�t�sre tartanak ig�nyt, �s mindenekel�tt arra, hogy az embertelen m�dszer�rt az ausztr�l korm�ny hivatalosan k�rjen bocs�natot az �slakoss�gt�l. "Ha ez nem t�rt�nik meg -- j�solta meg a napokban Charles Perking, az aktivist�k vezet�je --, akkor s�lyos incidensekre sz�m�thatunk az olimpia idej�n." Senki sem vitatja, hogy a bocs�natk�r�snek minden erk�lcsi alapja megvan, r�ad�sul nem jelentene tekint�lyveszt�st, s nem okozna k�l�n�sebb f�rads�got sem. John Howard korm�nyf� mindazon�ltal eddig cs�k�ny�sen ellen�llt. Ha belegondolunk, az eg�sz semmibe sem ker�lne, s a megold�s helyett, l�m, feleslegesen mind vesz�lyesebb fesz�lts�g keletkezik... Polg�rh�bor�s hangulat uralkodik Bondi Beach k�rny�k�n is. T�ntet�sekre, utcai �sszecsap�sokra van kil�t�s amiatt, hogy m�jusban elkezd�dik a strandr�plabda-stadion �p�t�se, de a helyi lakoss�g ragaszkodik a ter�let �rintetlens�g�hez, �s k�sz ak�r a buld�zerek el� is fek�dni. Minden szebb, korszer�bb, vonz�bb lesz a j�t�kok ut�n, a lakoss�g ellenben kitart a megszokott mellett. Okos kompromisszum �s t�rgyal�sok helyett a k�t oldal mind ellens�gesebb hangot �t meg, s f�l�, hogy val�ban s�lyos incidenseknek n�z�nk el�be. Orsz�gos botr�nyba fulladt az ausztr�l kajak-kenu bajnoks�g az olimpiai versenyek sz�nhely�n. Nem az nyert, aki a legjobb volt, hanem a legszerencs�sebb, aki el�bb tudott kiszabadulni a versenyp�lya h�n�r-tenger�b�l. R�m�lom az olimpi�ra gondolni. �rdemes lenne id�zni abb�l a vitriolos lev�lv�lt�sb�l is, amely a vil�gh�r� �sz�edz�, John Talbot �s az Ausztr�l Olimpiai Bizotts�g eln�ke, John Coats k�z�tt zajlott le. A vil�got renget� t�ma az Adidas �s a Speedo c�g forradalmas�tott �sz�dressz�nek a visel�se. A Nemzetk�zi �sz�sz�vets�g szab�lyzata nem egy�rtelm�. Az Adidas �s a Speedo c�g �ltal kifejlesztett, nyakt�l bok�ig fed� Fastskin (gyorsb�r), illetve Sharkskin (c�pab�r) �tlagosan mintegy h�romsz�zal�kos eredm�nyjavul�st jelent a visel� sz�m�ra. A k�rd�s a hazai, csaknem tettlegess�gig fajul� viharok k�zepette Nemzetk�zi Sportd�nt�bizotts�g el�tt d�l el, rem�lhet�leg m�g a m�jusban megrendezend�, olimpiai v�logat�nak sz�m�t� orsz�gos �sz�bajnoks�g el�tt. Amennyiben v�gezet�l a szemelv�nyek ut�n javasolhatom, egyezz�nk meg abban: ha Sydneyben �s k�rny�k�n az ar�nylag kev�sb� jelent�s �s -- legal�bbis meg�t�l�s�nk szerint -- viszonylag k�nny�szerrel megoldhat� �gyekben ennyire t�lf�t�tt szenved�lyek csapnak �ssze, s ezekre ennyi energia jut, akkor rem�nyeink szerint feltehet�, hogy a nagy �gyekben -- nincs igaz�n gond. Gallov Rezs�, Nemzeti Sport 2000.04.28. |
FONTOS
K�NYVAJ�NL�
