Az idei kitüntetettek között köszönthettük Gyenge Valit, az 1952. évi helsinki nyári játékok 400 méteres gyorsúszó számának olimpiai bajnokát, Európa-bajnokot, többszörös világcsúcstartó hajdani kit?nőségünket.

Gyenge Vali mellett a Magyarországért Alapítvány által felkért kuratórium a beérkezett javaslatok alapján Magyar Örökség-díjjal jutalmazta a következőket: Sinka István költőt, a 100 tagú cigányzenekart, Bessenyei Ferenc színművészt, dr. Levendel László orvos tudóst, dr. Szentágothai János professzort, és Ferencsik János karmestert. Különdíjban részesült dr. Mádl Ferenc jogász profeszor, megválasztott köztársasági elnökünk, aki mindeddig ellátta a Magyar Örökség Kuratóriuma elnöki tisztét.

Sportkíválóságunk, Gyenge Vali érdemeit, rendkívüli teljesítményét dr. Schmitt Pál, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, svájci nagykövetünk méltatta.

+ + +

Nincs abban semmi szándékosság, hogy éppen a sydneyi nyári olimpiai játékokat megelőző díjátadás egyik kitüntetettje a magyar úszósport kiemelkedő egyénisége, olimpiai bajnokunk, Gyenge Vali, az 1952. évi helsinki ötkarikás játékok diadalainak részese. A kuratórium döntésekor ez a mellékesnek ugyan nem ítélhető körülmény nem merült fel, a jelölés és a döntés ettől függetlenül történt, ám a véletlen játéka jóvoltából azért így szép és szimbólikus. Magától értetődően ma is büszkélkedhetünk nagyszer?, akár aranyéremre esélyes versenyzőkkel, a helsinki páratlan teljesítményt azonban aligha leszünk képesek túlszárnyalni.

Akkor, a második világháborút követő években úszóhölgyeink vitathatatlnaul a világ verthetetlen élmezőnyét alkották, s ezt h?en tükrözték a helsinki versenyek. Az úszóprogramban öt női szám szerepelt, s ebből négy után hangozhatott el a magyar himnusz. Klasszisaink között - Székely Éva, a Novák-testvérek, Temes Judit, Szőke Kató - az egyik legfiatalabb, s mondhatni a legszerényebb Gyenge Vali volt, aki a 400 méteres gyorsúszást világviszonylatban is kiemelkedő idővel, 5:12.1-es olimpiai csúccsal nyerte. A sikert okos taktikájának és kifogástalan állóképességének köszönhette. A táv feléig engedte, hogy a világcsúcstartó egyesült államokbeli Andersen-Hveger és a japán származású, de szintén amerikai, Kawamoto idegölő párharcban váltva vezessen, azután a harmadik százon olyan hosszú hajrát nyitott, amelynek képtelen voltak ellenállni a tengerentúli ellenfelek. Kawamotót a célban megelőzte a másik magyar, Novák Éva is.

Hazai bajnokságai számát, országos, Európa- és világcsúcsait, amelyeket egyéni és váltó számokban tucat számra produkált, aligha lennénk képesek teljességében felsorolni. Elégedjünk meg ahelyett annyival, hogy 1954-ben a torinói Európa-bajnokságon tagja a szenzációs világcsúccsal nyerő 4x100 m-es női gyorsúszó váltónak, s tulajdonképpen ezzel koronázza meg kissé korán és kényszer?en befejezett pályafutását.

Sárosi Imre, a világhír? szakember, mesteredző Gyenge Valit ideális versenyzőként kezelte. Komoly, céltudatos, eltökélt volt, pszichikailag és mentálisan is tökéletesen felkészült megerőltető edzéseire éppúgy, mint versenyeire. - Nagy egyéniség!- jellemezte tanítványát a sikert sikerre halmozó edző. - És ezt nem is kifejezetten és elsősorban sportolói mivoltáról állítom, hanem, ha úgy tetszik, ettől elvonatkoztatva, általánosan kiemelkedő emberi kvalitásai okán.

A mester proféciáit, megítélését a sors fényesen igazolta. A következő évtizedekre Gyenge Valit 1956 tragikus eseményei - a melbournei olimpiai játékokat követően - egész Kanadáig sodorták, Torontóban alapított családot. A földrajzi távolság és az idő sem változtatta meg hazája iránti elkötelezettségében, magyarságtudatában, baráti kötődéseiben, h?ségében. Amikor csak tehette jött, gyakorta látogatott haza, ápolta kapcsolatait, s mind több és több időt töltött itthon. Ma már az esztendő jelentős részében itthon, Budapesten él. A mostani, szombati ünnepségre - hadd tegyük hozzá, Torontóból érkezett haza - pedig előtte hónapokig szokásosan Pesten tartózkodott.

Már fiatal korában vonzódott a fotózáshoz. Ez nemcsak eredeti szakmája, amelynek kezdeti fogásait a MÁV laboratóriumában munkatársaként sajátította el, hanem magas szinten m?velt hivatása, s egyben szenvedélye is. Kitüntetéssel végzett később a New York School of Photography College-ban, és 1974-ben Real Image elnevezéssel alapított céget Torontóban.

Fotóművészeti tevékenységének eddigi legsikeresebb terméke szintén hazánkhoz köti. A Hazám cím? látványos, a maga m?fajában különleges kötet tulajdonképpen egy sajátságos fotóalbum, amelynek képeihez csodálatos költőnk, Illyés Gyula írta a prózás és a vers szövegeket is. Az Illyés Gyula-Gyenge Vali kötet 1989-ben jelent meg a Kner nyomda remek kivitelezésében, mintegy a rendszerváltás képes előhírnökeként.

Gyenge Vali - írja a könyv előszavában Keresztúry Dezső - ha fényképez: régi élményekkel találkozik, új mozzanatokat, részleteket fedez fel. Jó fotós szeme van, és megelégszik a meglelt, megfigyelt pillanat ábrázolásával... Olyan emlékgyűjtő, aki az emléktárgyakat igyekszik a maguk ép valóságában megőrizni. Felvételei tehát tiszták, egyszerűek, közérthetőek, tetszetősek.

Gyenge Valit alkotókedve a fotózás mellett újabb és másfajta intellektuális kalandokra indította. Tollat ragadott, s ez sokak számára talán meglepetés... Két évvel ezelőtt jelent meg Két asszony élete cím? regénye - íróként mutatkozott be. Az igaz életből vett történet hozzá érzelmileg közel állókról szól, akiket szeretettel követ végig életük utolsó szakaszán. A regény végigkísér két teljesen különböző természet? testvért az 1900-as évektől napjainkig - háborúk, holocaust és a forradalom z?rzavaros esztendein át.

Gyenge Vali a sport kategóriájában jutott a kitüntető elismeréshez. Ám okkal vélhetjük úgy, hogy a megtiszteltetést nem kizárólag olimpiai bajnoki címének, világcsúcsainak köszönheti, jóllehet azokért önmagukért is megérdemelné.

Gallov Rezső, Nemzeti Sport 2000.06.25