Sz�mos vaskos meglepet�s �rte a napokban az amerikai t�rt�n�szeket -- k�z�tt�k a sport m�ltj�nak kutat�it is --,miut�n az Egyes�lt �llamok Nemzeti Lev�lt�ra (National Archives) mintegy sz�zharmincezer, 1970-ben harminc �vre z�rolt korm�nyzati dokumentum titkoss�g�t oldotta fel.

Harminc esztend�vel ezel�tt, az olimpiai id�sz�m�t�st v�ve figyelembe, a sport nemzetk�zi vil�ga jav�ban k�sz�lt az 1972-es m�ncheni j�t�kok k�zdelmeire. A Nemzetk�zi Olimpiai Bizotts�g pedig 1970. m�jus 12-ei amszterdami �l�s�re, amely t�bbek k�z�tt arr�l is d�nt�tt, hol rendezz�k az 1976. �vi ny�ri olimpiai j�t�kokat. Els�nek a kanadai Montreal jelentkezett, majd Los Angeles, �s szinte az utols� pillanatban Moszkva is benevezett.

A Washington Post h�rad�sa szerint a dokumentumokb�l kider�lt, hogy Moszkva jelentkez�se kifejezetten bosszantotta Richard M. Nixont, az Egyes�lt �llamok 37. eln�k�t (1968--74), aki �gy v�lte, az amerikaik legm�lt�bban �gy �nnepelhetn�k meg forradalmuk k�tsz�z�ves �vfordul�j�t 1976-ban, ha otthont adn�nak az olimpiai j�t�koknak -- a ny�rinak �s a t�linek egyar�nt.

A ny�ri j�t�kok sz�nhely�nek Los Angelest, a t�linek Denvert szemelte ki az Egyes�lt �llamok Olimpiai Bizotts�ga. Nixon Moszkva rendez�si sz�nd�k�t kifejezett ellens�ges politikai l�p�sk�nt �rtelmezte, �s Los Angeles �rdek�ben szokatlanul elsz�nt l�p�seket tett.

1970. febru�r 3-�n -- der�lt ki a most felt�rt iratokb�l --John D. Ehrlichman, Nixon eln�ki st�bj�nak egyik kulcsfigur�ja, f�tan�csad�ja, aki k�s�bb az eln�k buk�s�t el�id�z� 1974-es Watergate-botr�ny egyik h�rhedt szerepl�j�v� v�lt, k�z�r�sos feljegyz�st k�sz�tett: "A nemzetk�zi politika szintj�n �jabb k�zvetlen konfront�ci�ba ker�lt�nk a Szovjetuni�val, j�llehet l�tsz�lag ez most nem egy tipikus politikai t�ma ment�n bontakozik ki..."

Az eln�ki hivatal f�n�ke, H. R. Haideman ugyancsak k�z�r�sos, "szigor�an bizalmas" �zenetet k�ld�tt a t�m�ban Henry A. Kissingernek, Nixon els� sz�m� k�l�gyi tan�csad�j�nak (k�s�bb, 1973-t�l 1977-ig k�l�gyminiszter). Ebben a k�vetkez� felsz�l�t�st olvashatjuk: "Az �gyben nyern�nk kell!..." Mulaszt�s nem t�rt�nhet, nem cs�szhat ki kez�nkb�l a lehet�s�g -- �ll a feljegyz�sben. Tudatni kell Anatolij Dobrinyinnal, a szovjetek washingtoni nagyk�vet�vel: ha a szovjetek hajland�ak visszavonni p�ly�zatukat az 1976-os j�t�kokat illet�en, akkor az amerikaiak t�mogatj�k Moszkva olimpi�j�t -- 1980-ban.

Az eln�ki hivatal bevetette a k�l�gyminiszt�riumot is, amely felh�vta k�vetei figyelm�t: "Igyekezzenek kapcsolatokat ki�p�teni az �gy �rdek�ben a szavazatukkal d�nt� szerepet j�tsz� NOB-tagokkal, bele�rtve azok figyelmeztet�s�t, akikr�l tudhat�, szovjet befoly�s alatt �llnak, tov�bb� m?k�djenek k�zre abban, hogy Los Angeles szervez�i �s a NOB-tagok k�z�tt megfelel�en hat�kony t�rgyal�sok j�hessenek l�tre."

A Los Angeles-i Olimpiai Szervez�bizotts�g az �gy �rdek�ben k�t rendhagy� k�r�ssel fordult az amerikai eln�kh�z, �s Nixon k�sznek mutatkozott ezek teljes�t�s�re. A State Department, azaz a k�l�gyminiszt�rium illet�kesei mindazon�ltal t�bb realit�s�rz�kr�l tettek bizonys�got --mindkett�t volt mersz�k ellenezni. Az egyik k�r�s szerint Nixonnak szem�lyes levelet kellett volna �rnia minden egyes NOB-tagnak Los Angeles t�mogat�s�nak megszerz�s��rt . (K�pzelj�nk el az akkori nemzetk�zi politikai helyzetben egy-egy v�laszt, mondjuk a volt szocialista orsz�gokb�l...) A m�sik �tlet is el�gg� bizarr volt, �s szint�n a NOB tisztelt tagjait c�lozta meg. Az Apoll� program keret�ben a Neil Armb vezet�s�vel holdra k�ld�tt els� amerikai ?rexped�ci�, eml�kezhet�nk, j�kora rak�s k�vet hozott haza 1969-ben. Nos, minden NOB-tag kapott volna egy-egy holdk�zetdarabot... A k�l�gyminiszt�rium az al�bbi �rvel�ssel utas�totta el az �tletet: "A holdk�vek kifejezetten �llamf�k aj�nd�koz�s�ra szolg�lnak, egy eg�sz nemzetnek felaj�nlott aj�nd�kot szimboliz�lnak"

A Salt Lake City-i botr�ny "forgat�k�nyv�nek" ismeret�ben figyelemre m�lt�nak t?nhet, hogy m�r akkor --h�rom �vtizede --komoly form�ban vet�d�tt fel bizonyos NOB-tagok orsz�gaiban a sport tehets�geinek �szt�nd�j �ltali �s m�sfajta t�mogat�sa, valamint a befoly�sos olimpiai szem�lyis�gek megh�v�sa, ingyenes utaztat�sa, vend�gl�t�sa az Egyes�lt �llamokban stb...

A t�rt�net folytat�sa ismert. Hi�baval�nak bizonyult minden er�fesz�t�s Los Angeles 1976-os olimpi�j��rt. Els�sorban alighanem az�rt, mert a m�jusi szavaz�s el�tt nem sokkal k�vetkezett be az amerikaiak kambodzsai inv�zi�ja, a vietnami h�bor� kiterjeszt�se, ami roppant kedvez�tlen nemzetk�zi visszhangot v�ltott ki...

Amszterdamban m�jus 12-�n, az els� szavaz�s ut�n m�g Moszkva vezetett 28 szavazattal Montreal (25) �s Los Angeles (17) el�tt. A m�sodik fordul�ban Los Angeles 17 szavazata k�z�l 16 viszont m�r Montrealt seg�tette -- gy�zelemhez.

A nixoni olimpiai j�t�kok meghi�sultak Los Angelesben 1976-ban. �s erre a sorsra jutottak Denver t�li j�t�kai is, b�r egy el�gg� furcsa fordulat k�vetkezm�nyek�nt. A NOB ugyanis (vigaszk�nt? ) megszavazta az �tkarik�s esem�nyt a colorad�i v�rosnak. Az �llam azonban visszakozott az olimpia okozta esetleges k�rnyezeti k�rok miatt, �s visszautas�totta egy jelent�s, �tmilli� doll�r �rt�k? speci�lis �rt�kpap�r-sorozat kiad�s�t. A j�t�kok a denveri kudarccal k�nyszerp�ly�ra ker�ltek, �s v�g�l �gy ker�ltek 1976-ban az ausztriai Innsbruckba.

Gallov Rezs�, Nemzeti Sport 2000.07.07.

vissza | fel | home