Számos vaskos meglepetés érte a napokban az amerikai történészeket -- közöttük a sport múltjának kutatóit is --,miután az Egyesült Államok Nemzeti Levéltára (National Archives) mintegy százharmincezer, 1970-ben harminc évre zárolt kormányzati dokumentum titkosságát oldotta fel.

Harminc esztendővel ezelőtt, az olimpiai időszámítást véve figyelembe, a sport nemzetközi világa javában készült az 1972-es müncheni játékok küzdelmeire. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság pedig 1970. május 12-ei amszterdami ülésére, amely többek között arról is döntött, hol rendezzék az 1976. évi nyári olimpiai játékokat. Elsőnek a kanadai Montreal jelentkezett, majd Los Angeles, és szinte az utolsó pillanatban Moszkva is benevezett.

A Washington Post híradása szerint a dokumentumokból kiderült, hogy Moszkva jelentkezése kifejezetten bosszantotta Richard M. Nixont, az Egyesült Államok 37. elnökét (1968--74), aki úgy vélte, az amerikaik legméltóbban úgy ünnepelhetnék meg forradalmuk kétszázéves évfordulóját 1976-ban, ha otthont adnának az olimpiai játékoknak -- a nyárinak és a télinek egyaránt.

A nyári játékok színhelyének Los Angelest, a télinek Denvert szemelte ki az Egyesült Államok Olimpiai Bizottsága. Nixon Moszkva rendezési szándékát kifejezett ellenséges politikai lépésként értelmezte, és Los Angeles érdekében szokatlanul elszánt lépéseket tett.

1970. február 3-án -- derült ki a most feltárt iratokból --John D. Ehrlichman, Nixon elnöki stábjának egyik kulcsfigurája, főtanácsadója, aki később az elnök bukását előidéző 1974-es Watergate-botrány egyik hírhedt szereplőjévé vált, kézírásos feljegyzést készített: "A nemzetközi politika szintjén újabb közvetlen konfrontációba kerültünk a Szovjetunióval, jóllehet látszólag ez most nem egy tipikus politikai téma mentén bontakozik ki..."

Az elnöki hivatal főnöke, H. R. Haideman ugyancsak kézírásos, "szigorúan bizalmas" üzenetet küldött a témában Henry A. Kissingernek, Nixon első számú külügyi tanácsadójának (később, 1973-től 1977-ig külügyminiszter). Ebben a következő felszólítást olvashatjuk: "Az ügyben nyernünk kell!..." Mulasztás nem történhet, nem csúszhat ki kezünkből a lehetőség -- áll a feljegyzésben. Tudatni kell Anatolij Dobrinyinnal, a szovjetek washingtoni nagykövetével: ha a szovjetek hajlandóak visszavonni pályázatukat az 1976-os játékokat illetően, akkor az amerikaiak támogatják Moszkva olimpiáját -- 1980-ban.

Az elnöki hivatal bevetette a külügyminisztériumot is, amely felhívta követei figyelmét: "Igyekezzenek kapcsolatokat kiépíteni az ügy érdekében a szavazatukkal döntő szerepet játszó NOB-tagokkal, beleértve azok figyelmeztetését, akikről tudható, szovjet befolyás alatt állnak, továbbá m?ködjenek közre abban, hogy Los Angeles szervezői és a NOB-tagok között megfelelően hatékony tárgyalások jöhessenek létre."

A Los Angeles-i Olimpiai Szervezőbizottság az ügy érdekében két rendhagyó kéréssel fordult az amerikai elnökhöz, és Nixon késznek mutatkozott ezek teljesítésére. A State Department, azaz a külügyminisztérium illetékesei mindazonáltal több realitásérzékről tettek bizonyságot --mindkettőt volt merszük ellenezni. Az egyik kérés szerint Nixonnak személyes levelet kellett volna írnia minden egyes NOB-tagnak Los Angeles támogatásának megszerzéséért . (Képzeljünk el az akkori nemzetközi politikai helyzetben egy-egy választ, mondjuk a volt szocialista országokból...) A másik ötlet is eléggé bizarr volt, és szintén a NOB tisztelt tagjait célozta meg. Az Apolló program keretében a Neil Armb vezetésével holdra küldött első amerikai ?rexpedíció, emlékezhetünk, jókora rakás követ hozott haza 1969-ben. Nos, minden NOB-tag kapott volna egy-egy holdkőzetdarabot... A külügyminisztérium az alábbi érveléssel utasította el az ötletet: "A holdkövek kifejezetten államfők ajándékozására szolgálnak, egy egész nemzetnek felajánlott ajándékot szimbolizálnak"

A Salt Lake City-i botrány "forgatókönyvének" ismeretében figyelemre méltónak t?nhet, hogy már akkor --három évtizede --komoly formában vetődött fel bizonyos NOB-tagok országaiban a sport tehetségeinek ösztöndíj általi és másfajta támogatása, valamint a befolyásos olimpiai személyiségek meghívása, ingyenes utaztatása, vendéglátása az Egyesült Államokban stb...

A történet folytatása ismert. Hiábavalónak bizonyult minden erőfeszítés Los Angeles 1976-os olimpiájáért. Elsősorban alighanem azért, mert a májusi szavazás előtt nem sokkal következett be az amerikaiak kambodzsai inváziója, a vietnami háború kiterjesztése, ami roppant kedvezőtlen nemzetközi visszhangot váltott ki...

Amszterdamban május 12-én, az első szavazás után még Moszkva vezetett 28 szavazattal Montreal (25) és Los Angeles (17) előtt. A második fordulóban Los Angeles 17 szavazata közül 16 viszont már Montrealt segítette -- győzelemhez.

A nixoni olimpiai játékok meghiúsultak Los Angelesben 1976-ban. És erre a sorsra jutottak Denver téli játékai is, bár egy eléggé furcsa fordulat következményeként. A NOB ugyanis (vigaszként? ) megszavazta az ötkarikás eseményt a coloradói városnak. Az állam azonban visszakozott az olimpia okozta esetleges környezeti károk miatt, és visszautasította egy jelentős, ötmillió dollár érték? speciális értékpapír-sorozat kiadását. A játékok a denveri kudarccal kényszerpályára kerültek, és végül így kerültek 1976-ban az ausztriai Innsbruckba.

Gallov Rezső, Nemzeti Sport 2000.07.07.