1920. j�lius 17-�n, Barcelon�ban sz�letett
Juan Antonio Samaranch nyolcvan�ves
Nem mindennapi �vfordul�hoz �rkezett a NOB eln�ke, Juan
Antonio Samaranch: az 1920. j�lius 17-�n, Barcelon�ban sz�letett
sportvezet� h�tf�n �nnepli 80. sz�let�snapj�t. Samaranch egy�bk�nt
r�gi kedves magyar bar�tj�val, a hatszoros olimpiai arany�rmes
kardv�v�-virtu�zzal, K�rp�ti Rudolffal egy napon sz�letett,
�s annyira tisztelte a magyar sportol�t, hogy annak idej�n, 1990-ben
szem�lyesen j�tt el Budapestre kit�ntetni a NOB-�rdemrenddel.
A NOB eln�ke magyar sportol� bar�tai �s sportunk ir�nt mindig is
megk�l�nb�ztetett figyelemmel viseltetett, sz�vesen �s gyakran
l�togat el haz�nkba, �s ebben term�szetesen k�zrej�tszik az is, hogy
kezdetben dr. Csan�di �rp�d mint sportigazgat�, majd �t
k�vet�en dr. Schmitt P�l - n�gy esztendeig a NOB
aleln�kek�nt, majd protokollf�n�kek�nt - jobbkezek�nt seg�tette
eln�ki teend�i min�l teljesebb ell�t�s�ban. Samaranch a NOB hetedik
eln�ke, a moszkvai olimpiai j�t�kok (1980) �ta a test�let els�
embere, n�la csak a mozgalom francia apostola, Pierre de
Coubertin b�r� t�lt�tte be hosszabb ideig az eln�ki posztot
(1896-1925), s hozz� hasonl�an az amerikai Avery Brundage
volt k�pes meg�rizni a magas poz�ci�t k�t �vtizeden �t (1952-72).
A hajdani diplomata, Spanyolorsz�g moszkvai nagyk�vete m�r
fiatalon elk�telezte mag�t a sport �s mindenkel�tt az olimpiai
mozgalom ir�nt. Sz�l�v�ros�ban, Barcelon�ban m�r 1955-ben eln�kk�nt
vezette a II. mediterr�n j�t�kok szervez�bizotts�g�t, 15 �ven �t
eln�k�lt a Spanyol Olimpiai Bizotts�gban (1955-1970), �s 1966 �ta
tagja a NOB-nak.
Most, a 80. sz�let�snap adta alkalmat megragadva elmondhatjuk,
hogy b�r mand�tuma csak j�v�re, 2001-ben j�r le, ugyanott k�sz�n
majd le az eln�ki tiszt�t�l, ahol azt megkapta, a NOB Moszkv�ban
esed�kes k�zgy?l�s�n. �s b�r tev�kenys�ge nem lehetett mentes
ellentmond�sokt�l, a tagok tagadhatatlanul b�lcsen d�nt�ttek, amikor
�t v�lasztott�k. Egy�ltal�n nem t�lz�s azt �ll�tani: eln�ks�ge sor�n
forradalmi v�ltoz�sokon ment kereszt�l az olimpiai mozgalom �s maga
az olimpiai j�t�kok �pp�gy, mint szervezete, a NOB.
Samaranch k�pes volt �tvezetni test�let�t �s a j�t�kokat a
politikai okokb�l megnyilv�nul� v�ls�gokon - el�g csak a bojkottos
olimpi�kra, Moszkv�ra majd Los Angelesre gondolni -, kivezette
szervezet�t a szeg�nys�gb�l, amely Montreal cs�ddel fenyeget�
olimpi�ja ut�n t�rt r� a NOB-ra, megbirk�zott a programot fenyeget�
gigantizmus gondjaival, �s ha a teljes siker ill�zi� maradt is, igen
er�teljesebb harcot hirdetett a dopping ellen.
K�sz�nt� gyan�nt, �s nem b�cs�z�sk�nt �rhatjuk le, hogy mindezt
r�gi t�pus� gyakorlattal k�ptelens�g lett volna el�rni. A XX. sz�zad
v�g�n, a XXI. sz�zad k�sz�b�n m�r nem lehetett �tir�ny�t�ssal
vezetni az olimpiai mozgalmat.
A termetre alacsony katal�nban �ri�si energi�k �s nem mindennapi
k�pess�gek lakoznak. Hajland� volt meghozni azt az �ldozatot is,
hogy a NOB sz�khely�re, Lausanne-ba k�lt�zz�n - mag�t�l �rtet�d�en
minden ellenszolg�ltat�s n�lk�l.
Sydney �ve sorsd�nt� szem�lyesen az �, nemk�l�nben a mozgalom
sz�m�ra. Samaranch p�ly�j�nak k�s�i trag�di�ja, hogy 1998 v�g�n a
t�bb mint sz�z�ves test�letet addig sohasem tapasztalt vil�gbotr�ny
rend�tette meg, amikor a NOB a Salt Lake City 2002-es t�li olimpiai
j�t�kaival kapcsolatosan megveszteget�si botr�nyba keveredett.
Samaranch, miut�n bizalmi szavaz�st rendelt el maga ellen, �s azt
els�pr� f�l�nnyel megnyerte, igazi sportemberhez m�lt� d�nt�st
hozott: v�llalta, hogy m�g mand�tuma lej�rta el�tt teljes �s �tfog�
reform al� veti a NOB szerkezet�t, m?k�d�s�t �s az olimpiai
helysz�nek kijel�l�s�nek gyakorlat�t. Szem�lyesen vezette a NOB 2000
reformtest�let munk�j�t, amelyben vil�gh�r� politikusok, szak�rt�k,
tud�sok, elismert k�z�leti tenkint�lyek vettek r�szt, �s v�g�l
mintegy �tven pontban foglalt�k �ssze javaslataikat. Ezek
r�szletez�se ez�ttal nem feladatunk, egy�bk�nt is, a reformok
v�grehajt�s�hoz huzamosabb id�re van sz�ks�g, de t�ny, hogy
Samaranchnak siker�lt helyre�ll�tania a NOB megt�p�zott tekint�ly�t,
a t�mogat� vil�gc�gek nem t�volodtak el a mozgalomt�l,
elcsendes�ltek a v�ls�g viharai, �s most bizakod�ssal tekinthet�nk a
kr�zis ut�ni els� olimpia esem�nyei el�.
Juan Antonio Samaranch nev�hez f�z�dik az olimpiai
mozgalom megszil�rdult egys�ge, a szervezet anyagi j�l�te.
Uralkod�sa alatt a NOB tagorsz�gainak sz�ma 144-r�l 200-ra
emelkedett.
A NOB az egyed�li olyan vil�gszervezet, amely mindk�t K�n�t
elismeri, �s k�pes bevonni �ket a j�t�kokba. A NOB nagyban
hozz�j�rult a faji megk�l�nb�ztet�s elleni harc siker�hez is.
L�trehozta az olimpiai m�zeumot Lausanne-ben. Aligha sz�ks�ges
tov�bb folytatni a felsorol�st.
Elismerve az imm�r csaknem k�t �vtizedes eln�ki munk�t j�
eg�szs�get �s tov�bbi sikereket k�v�nunk a Nemzetk�zi Olimpiai
Bizotts�g eln�k�nek!
Gallov Rezs�, Nemzeti Sport 2000.07.17.
vissza | fel | home