FONTOS


 

1920. július 17-én, Barcelonában született
Juan Antonio Samaranch nyolcvanéves


Nem mindennapi évfordulóhoz érkezett a NOB elnöke, Juan Antonio Samaranch: az 1920. július 17-én, Barcelonában született sportvezető hétfőn ünnepli 80. születésnapját. Samaranch egyébként régi kedves magyar barátjával, a hatszoros olimpiai aranyérmes kardvívó-virtuózzal, Kárpáti Rudolffal egy napon született, és annyira tisztelte a magyar sportolót, hogy annak idején, 1990-ben személyesen jött el Budapestre kitüntetni a NOB-érdemrenddel.

A NOB elnöke magyar sportoló barátai és sportunk iránt mindig is megkülönböztetett figyelemmel viseltetett, szívesen és gyakran látogat el hazánkba, és ebben természetesen közrejátszik az is, hogy kezdetben dr. Csanádi Árpád mint sportigazgató, majd őt követően dr. Schmitt Pál - négy esztendeig a NOB alelnökeként, majd protokollfőnökeként - jobbkezeként segítette elnöki teendői minél teljesebb ellátásában. Samaranch a NOB hetedik elnöke, a moszkvai olimpiai játékok (1980) óta a testület első embere, nála csak a mozgalom francia apostola, Pierre de Coubertin báró töltötte be hosszabb ideig az elnöki posztot (1896-1925), s hozzá hasonlóan az amerikai Avery Brundage volt képes megőrizni a magas pozíciót két évtizeden át (1952-72).

A hajdani diplomata, Spanyolország moszkvai nagykövete már fiatalon elkötelezte magát a sport és mindenkelőtt az olimpiai mozgalom iránt. Szülővárosában, Barcelonában már 1955-ben elnökként vezette a II. mediterrán játékok szervezőbizottságát, 15 éven át elnökölt a Spanyol Olimpiai Bizottságban (1955-1970), és 1966 óta tagja a NOB-nak.

Most, a 80. születésnap adta alkalmat megragadva elmondhatjuk, hogy bár mandátuma csak jövőre, 2001-ben jár le, ugyanott köszön majd le az elnöki tisztétől, ahol azt megkapta, a NOB Moszkvában esedékes közgy?lésén. És bár tevékenysége nem lehetett mentes ellentmondásoktól, a tagok tagadhatatlanul bölcsen döntöttek, amikor őt választották. Egyáltalán nem túlzás azt állítani: elnöksége során forradalmi változásokon ment keresztül az olimpiai mozgalom és maga az olimpiai játékok éppúgy, mint szervezete, a NOB.

Samaranch képes volt átvezetni testületét és a játékokat a politikai okokból megnyilvánuló válságokon - elég csak a bojkottos olimpiákra, Moszkvára majd Los Angelesre gondolni -, kivezette szervezetét a szegénységből, amely Montreal csőddel fenyegető olimpiája után tört rá a NOB-ra, megbirkózott a programot fenyegető gigantizmus gondjaival, és ha a teljes siker illúzió maradt is, igen erőteljesebb harcot hirdetett a dopping ellen.

Köszöntő gyanánt, és nem búcsúzásként írhatjuk le, hogy mindezt régi típusú gyakorlattal képtelenség lett volna elérni. A XX. század végén, a XXI. század küszöbén már nem lehetett átirányítással vezetni az olimpiai mozgalmat.

A termetre alacsony katalánban óriási energiák és nem mindennapi képességek lakoznak. Hajlandó volt meghozni azt az áldozatot is, hogy a NOB székhelyére, Lausanne-ba költözzön - magától értetődően minden ellenszolgáltatás nélkül.

Sydney éve sorsdöntő személyesen az ő, nemkülönben a mozgalom számára. Samaranch pályájának késői tragédiája, hogy 1998 végén a több mint százéves testületet addig sohasem tapasztalt világbotrány rendítette meg, amikor a NOB a Salt Lake City 2002-es téli olimpiai játékaival kapcsolatosan megvesztegetési botrányba keveredett. Samaranch, miután bizalmi szavazást rendelt el maga ellen, és azt elsöprő fölénnyel megnyerte, igazi sportemberhez méltó döntést hozott: vállalta, hogy még mandátuma lejárta előtt teljes és átfogó reform alá veti a NOB szerkezetét, m?ködését és az olimpiai helyszínek kijelölésének gyakorlatát. Személyesen vezette a NOB 2000 reformtestület munkáját, amelyben világhírű politikusok, szakértők, tudósok, elismert közéleti tenkintélyek vettek részt, és végül mintegy ötven pontban foglalták össze javaslataikat. Ezek részletezése ezúttal nem feladatunk, egyébként is, a reformok végrehajtásához huzamosabb időre van szükség, de tény, hogy Samaranchnak sikerült helyreállítania a NOB megtépázott tekintélyét, a támogató világcégek nem távolodtak el a mozgalomtól, elcsendesültek a válság viharai, és most bizakodással tekinthetünk a krízis utáni első olimpia eseményei elé.

Juan Antonio Samaranch nevéhez fűződik az olimpiai mozgalom megszilárdult egysége, a szervezet anyagi jóléte. Uralkodása alatt a NOB tagországainak száma 144-ről 200-ra emelkedett.

A NOB az egyedüli olyan világszervezet, amely mindkét Kínát elismeri, és képes bevonni őket a játékokba. A NOB nagyban hozzájárult a faji megkülönböztetés elleni harc sikeréhez is. Létrehozta az olimpiai múzeumot Lausanne-ben. Aligha szükséges tovább folytatni a felsorolást.

Elismerve az immár csaknem két évtizedes elnöki munkát jó egészséget és további sikereket kívánunk a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökének!

Gallov Rezső, Nemzeti Sport 2000.07.17.



SYDNEY.2000

CIKKEK
KÉPEK

  

 
LINKEK

  SYDNEY 2000