Sz�lam �t karik�ra
Kore�k
Nem csoda, hogy a m�g�tt�nk hagyott h�nap egyik legnagyobb
v�rakoz�st kiv�lt� nemzetk�zi politikai esem�ny�nek tartott�k a
szak�rt�k a k�t Korea legfels�bb vezet�inek tan�cskoz�s�t
�szak-Korea f�v�ros�ban, Phenjanban. Az els� sz�m� vezet�k most
tal�lkoztak els� alkalommal a m�sodik vil�gh�bor� ut�n a
"kommunista" �szakra �s a "kapitalista" d�lre osztott f�lszigeten. A
koreai h�bor� (1950--53) m�g tov�bb m�ly�tette a szakad�kot, �s
j�llehet m�r nem d�r�gnek �vtizedek �ta a fegyverek -- csak elv�tve
--, az�ta sem sz�letett b�keszerz�d�s a k�t korm�ny k�z�tt,
fegyversz�net van �rv�nyben, ami azt jelenti, hogy tulajdonk�ppen
m�g ma is hadi�llapotban �ll egym�ssal a k�t testv�rorsz�g.
Nem politikai fejteget�sekbe k�v�nunk bocs�tkozni, de ett�l
f�ggetlen�l igenis figyelemre m�lt�, hogy a t�rt�nelmi fejlem�nyek
biztat� alakul�s�nak tekintet�ben mennyire praktikus szerepet
j�tszanak a sport b�k�re k�sztet�, annak k�lcs�n�s �haj�t kifejez�
eszk�zei. Ennek a k�r�lm�nynek, lehet�s�gnek a jelent�s�ge tal�n
az�rt n�vekedett meg a Kore�k eset�ben, mert komoly pr�b�lkoz�sok
voltak m�r ugyan a megb�k�l�sre -- 1972-ben �s 1991-ben is --, az
alacsonyabb szinten tett k�s�rletek azonban minden alkalommal
kudarcba fulladtak.
A t�rgyal�sok �rdemi jelleg�t h�zza al� az a t�ny, hogy a
gazdas�gilag l�nyegesen fejlettebb D�l-Korea eln�k�t, Kim De
Dzsongot n�pes, 130 f�b�l �ll� deleg�ci� k�s�rte el az �szaki
orsz�gr�szbe. A k�ld�tts�gben a sport cs�csvezet�i is helyet kaptak,
s�t nem puszt�n helyet, hanem l�nyeges feladatokat is.
�szak-Kore�ban a vend�gl�t� Kim Ir Szen fia, �s egyben
politikai �r�k�se, a k�lvil�gt�l mereven mindeddig elz�rk�z� Kim
Dzsong Il volt, akinek haz�ja az ut�bbi �vekben lek�zdhetetlen
gazdas�gi neh�zs�gekkel �s k�vetkezm�ny�kk�nt milli�kat s�jt�
�h�ns�ggel k�szk�d�tt.
A sport kapcsolatteremt� erej�t egyik f�l sem becs�lte le, �s
f�k�nt a d�liek k�sz�ltek fel alaposan. Ez �rthet�, hiszen egyebek
mellett egy sz�uli olimpi�val �s a vil�gra m�r �vek �ta
nyitotts�ggal k�sz�nt� gyakorlatuk tapasztalataival gazdagabbak
elmaradottabb �szaki honfit�rsaikn�l.
A d�liek csoportj�nak egyik illusztris tagjak�nt t�rgyal�sokat
folytatott az �szakiakkal Kim Un Jong, aki nem csup�n
parlamenti k�pvisel� Sz�ulban, hanem a Nemzeti Sporttan�cs
(testnevel�si �s sporthivatal) eln�ke, �s sz�mos magas nemzetk�zi
poz�ci�ja mellett a NOB tagja, s�t egyik exaleln�ke is. M�r miel�tt
m�jus 25-�n v�g�rv�nyess� v�lt a j�nius k�zepi nagy tal�lkoz�, Kim
Un Jong t�j�koztatta a NOB eln�k�t, Juan Antonio Samaranchot
Lausanne-ban, �s javasolta, m�k�dj�k az eln�k kezdem�nyez�en
k�zre a kedvez� folyamatok felgyors�t�s�ban.
Samaranch egyet�rtett, s halad�ktalanul hivatalos levelet �rt Kim
Un Jongnak, azt ez�ttal mint a D�l-koreai Olimpiai Bizotts�g
eln�k�nek c�mezte, �s minden bizonnyal hasonl� mondanival�t
tartalmaz� m�sik �zenetet is pap�rra vetett az �szaki
sportvezet�knek, b�r ezt ott nem hozt�k nyilv�noss�gra.
"Tudom -- �rta a NOB eln�ke --, a koreai n�p azt
szeretn�, ha a k�zelg�, sydneyi olimpia j�t�kainak
megnyit��nneps�g�n egys�ges koreai csapat vonulna fel az olimpiai
z�szl� alatt, amely m�g�tt haladna a k�t nemzeti olimpiai bizotts�g
lobog�ja. Ez nem csup�n meghat�roz� m�don j�rulna hozz� a r�gi�ban
oly r�g�ta �h�tott v�g�rv�nyes b�k�hez, hanem a kapcsolatok
elm�ly�t�s�hez is tov�bbi �szt�nz�s�l szolg�lna, m�g akkor is, ha az
olimpiai versenyein a r�szv�tel k�l�n-k�l�n t�rt�nne... �gy v�lem,
egy k�z�s egy�ttes szerepeltet�se az oszakai
asztalitenisz-vil�gbajnoks�gon �gyszint�n sz�mos, eddig z�rva maradt
ajt� felnyit�s�t id�zhetn� el�... Javaslatom elfogad�sa,
meggy�z�d�sem, hozz�j�rulna a vil�g b�k�j�hez, amelynek �rz�s�t a
NOB els�dleges feladat�nak tekinti... Er�sen rem�nykedem
er�fesz�t�seink siker�ben, �s a Nemzetk�zi Olimpiai Bizotts�g
mindenben k�sz ennek el�seg�t�s�re egy�ttm�k�dni a felekkel."
Nem v�letlen, hogy a NOB igyekezet�vel p�rhuzamosan a m�sik nagy
tekint�ly� sportvil�gszervezet, a Nemzetk�zi Labdar�g�-sz�vets�g
vezet�i sem akart�k elszalasztani a rendez�sre k�n�lkoz� alkalmat. A
FIFA �haja az, hogy a 2002-ben k�z�s jap�n--d�l-koreai
vil�gbajnoks�g egy vagy ak�r t�bb m�rk�z�s�t �szak-Korea rendezze
meg (a f�v�ros stadionj�nak befogad�k�pess�ge 105ezer), tov�bb�,
hogy a k�t v�logatott j�tsszon bar�ts�gos m�rk�z�st a felszabadul�s
napj�n, augusztus 15-�n, s�t szerepeljen egys�ges koreai v�logatott
m�r 2000 okt�ber�ben a Libanonban tartand� �zsia-kupa k�zdelmeiben,
k�s�bb pedig -- �ppen D�l-Kore�ban -- a 2002-ben soron k�vetkez�
�zsiai J�t�kokon is.
A k�zelm�ltban t�bbsz�r m�rk�z�tt egym�ssal a k�t Korea
kos�rlabda-v�logatottja, �s a k�toldal� sportkapcsolatok bizonyos
form�inak egy�bk�nt is akadnak m�ltbeli p�ld�i: 1991-ben a Jap�nban
tartott asztalitenisz vb-n k�z�s koreai egy�ttes szerepelt.
Ugyanebben az esztend�ben az ifj�s�gi labdar�g�-vil�gbajnoks�gon
Portug�li�ban is egys�ges csapat l�pett p�ly�ra.
A k�t orsz�g b�k�s �jraegyes�t�s�t szolg�l� tan�cskoz�sokon,
ism�telj�k, j�t�kony �s elismert szerepet t�lt�tt be a sport,
k�l�n�sk�ppen az olimpia k�rd�seivel kapcsolatos t�m�k megbesz�l�se.
V�gezet�l a k�t Korea deleg�ci�inak vezet�i egy �t pontb�l �ll�
jegyz�k�nyvet �rtak al�, amelynek negyedik pontja szorgalmazza --
egyebek k�z�tt -- a szorosabb sportkapcsolatokra ir�nyul� k�lcs�n�s
elk�telezetts�get.
A val�s�gos, l�tv�nyos eredm�nyt hamarosan Sydneyben
k�nyvelhetj�k el a megnyit�t figyelve. S el�tte, szeptember 13-�n
Adelaide-ben, a D�l-Korea--Spanyolorsz�g olimpiai labdar�g�-m�rk�z�s
el�tti napot is sz�mon tartjuk, amikor Sepp Blatter, a FIFA
eln�ke t�rgyal�sokat folytat a k�t Korea labdar�g�-sz�vets�g�nek
vezet�ivel a k�zelebbi �s t�volabbi j�v�r�l.
Gallov Rezs�, Nemzeti Sport 2000.07.22.
vissza | fel | home