 |  |
| |
|
 | ||||
| ||||
|
Schmitt P�l: "A NOB meg�julva v�ghat neki a huszonegyedik sz�zadnak"
A Nemzetk�zi Olimpiai Bizotts�g (NOB) a s�lyos gondok miatt id�n a szok�sosn�l sokkal gyakrabban �l�sezett, rendezett rendk�v�li konferenci�kat, s�t k�zgy�l�st is. A m�g�tt�nk hagyott h�tv�g�n a NOB sz�khely�n, a sv�jci Lausanne-ban a NOB2000 nevet visel� reformtest�let plen�ris �l�s�t m�gis minden kor�bbin�l nagyobb �rdekl�d�s k�s�rte -- annak ellen�re, hogy a Juan Antonio Samaranch eln�klet�vel m�k�d� k�l�nleges bizotts�gnak csak javaslattev� szerepe van, d�nt�si kompetenci�ja nincs. A megnyit� el�tt a nemzetk�zi sport�letben az volt az �ltal�nos v�lem�ny, a megk�l�nb�ztetett figyelem indokolt, hiszen most hangzik el �tfog�an �s �sszef�gg�s�ben mindaz, ami majd �tform�lja �s a XXI. sz�zad kih�v�saira alkalmass� teszi a NOB-ot. A nyolcvank�t tag k�z�l hetven�tven ott voltak az �l�sen, k�z�tt�k dr. Schmitt P�l, a NOB protokollf�n�ke, a Magyar Olimpiai Bizotts�g eln�ke, aki a n�met Thomas Bach �ltal vezetett albizotts�gban munk�lkodott. Ez a csoport a NOB szerep�t, m�k�d�s�t, a j�v�ben r� v�r� feladatokat igyekezett �j szellemben megfogalmazni. (Az amerikai Anita DeFrantz csoportja az olimpiai helysz�n kiv�laszt�s�val kapcsolatos k�rd�seket vizsg�lta, m�g az olasz Franco Carraro a NOB szervezeti t�m�it dolgozta fel t�rsaival.) A zs�folt napokat k�vet�en nagyk�veti sz�khely�n, Bernben kerest�k meg dr. Schmitt P�lt, a MOB eln�k�t, aki sz�mos javaslattal j�rult hozz� a Bach-f�le albizotts�g konstrukt�v �s sokoldal� munk�j�hoz -- a NOB2000 eredm�nyes tev�kenys�g�hez. -- Eln�k �r! A h�r�gyn�ks�ge{>t�virati t�m�rs�ggel foglalt�k �ssze a plen�ris �l�sen t�rt�nteket. N�h�ny kor�bban jelzett k�rd�sr�l nem kaptunk felvil�gos�t�st, �s akadnak olyan javaslatok, amelyek pontos�t�st, kieg�sz�t�st ig�nyelnek. Jelenleg sz�zn�gy tagja van a NOB-nak. A reformtest�let a l�tsz�mot sz�ztizen�tben jel�lte meg, m�gpedig �gy, hogy tizen�t-tizen�t helyet ad az akt�v sportol�knak, a nemzeti olimpiai bizotts�gok, valamint a nemzetk�zi sz�vets�gek eln�keinek. Mellett�k hetven "szabad hely" marad k�tetlen v�laszt�sra. Hogyan, mikorra alakul ki a k�v�nt l�tsz�m, �s mi t�rt�nik a jelenlegi tagokkal? -- Mag�t�l �rtet�d�en a v�ltoz�s nem k�vetkezik be egyik napr�l a m�sikra. Az �j szerkezet v�gleges�t�s�hez �t-hat �ves �tmeneti id�szak sz�ks�ges. A korhat�r nyolcvanr�l hetvenre cs�kken, �m a jelenlegi tagokra ez nem vonatkozik. K�tezer janu�r elsej�t�l az �j tagok nem lehetnek hetven �vn�l id�sebbek. Ami a h�romszor tizen�t�s rendszert illeti, a mostani test�letben eleve tizen�tn�l t�bb nemzeti olimpiai bizotts�gi eln�k�t tal�lunk, sz�m szerint tizennyolcat. Tizenketten k�pviselnek k�l�nf�le nemzetk�zi sportsz�vets�geket. A m�ltban a tagok jel�l�s�t a v�grehajt� test�let, m�g pontosabban maga az eln�k v�llalta. Emiatt, tudjuk, sz�mos b�r�lat �rte a szervezetet. A j�v�ben egy h�t tagb�l �ll� jel�l�bizotts�g veszi �t ezt a feladatot. -- N�h�ny h�ttel ezel�tt a tizen�t akt�v sportol�t illet�en m�g arr�l volt sz�, hogy az tekinthet� akt�vnak, aki olimpikon, vagy legfeljebb nyolc �vvel kor�bban olimpiai r�sztvev� volt. -- Ez a mostani vit�k ut�n n�mileg megv�ltozott, mert csak azok jel�l�s�t fogadja el a NOB, akik n�gy �vvel kor�bban m�g olimpi�n indultak. Mint minden tagra, r�juk is �rv�nyes, hogy nyolc esztendeig �lhetnek mand�tumukkal. Az im�nt eml�tett h�ttag� jel�l�bizotts�g az � eset�kben nem kompetens, hiszen a sportol�kat az olimpiai r�sztvev�k szavaz�ssal v�lasztj�k maguk k�z�l, a j�t�kok idej�n. L�nyegesnek tekinthet� az a k�l�nbs�g is, hogy a hetvenes "szabadlist�n" egyetlen tag k�pviselhet egy nemzetet, tov�bb� megsz�nik az automatikus tiszteletbeli tags�g. A m�r eml�tett bizotts�g feladata lesz az is, hogy kiv�teles esetekben ilyen megk�l�nb�ztet�sre javaslatot tegyen, de ennek is minimum t�z�ves "NOB-szolg�lat" a krit�riuma. -- Az eln�k mand�tuma? -- Nyolc �vre v�lasztj�k meg a javaslat szerint, de arr�l, hogy esetleg m�g n�gy �vre meghosszabb�that� legyen a mand�tuma, majd a decemberi rendk�v�li NOB-k�zgy�l�s d�nt. -- N�mi felt�n�st keltett az a javaslat, hogy a NOB k�telez�v� k�v�nja tenni minden tagorsz�g�nak az olimpiai r�szv�telt... -- Csak a ny�ri olimpiai j�t�kokra �rv�nyes a k�telez�s, amely f�ldrajzi, klimatikus adotts�gok k�vetkezt�ben a t�li olimpi�kra nem alkalmazhat�. M�sfel�l a NOB sz�ks�g eset�n felv�llalja orsz�gonk�nt maximum hat-hat versenyz� olimpiai indul�s�t -- mindenf�le kvalifik�ci� n�lk�l --, a r�szv�tel valamennyi k�lts�g�t belesz�m�tva. -- A mozg�ss�r�ltek paralimpiai versenyei? -- A j�v�beni szab�lyoz�s szerint a mindenkori ny�ri j�t�kokat k�vet�en ugyanazon a sz�nhelyen kell lebonyol�tani a paralimpiai k�zdelmeket, ezt az olimpia rendez�s�re kandid�l� v�rosoknak tudom�sul kell venni�k. Eld�lt m�g, hogy ezut�n paralimpiai sportol�, illetve tiszts�gvisel� is lehet NOB-tag. -- Ath�nban k�tezern�gyben a sydneyi h�romsz�zzal szemben m�r csak k�tsz�znyolcvan sz�m marad... -- Hat�rokat kell szabni, Lausanne-ban egy�rtelm�en az az �ll�spont alakult ki, hogy az �tkarik�s j�t�koknak nem okvetlen�l sz�ks�ges t�kr�zni�k az egyes sport�gak vil�gbajnoki programj�t. -- Kialakult-e a vit�ban az olimpiai sz�nhelyek megv�laszt�s�nak pontos menete �s m�dja? -- Ez a j�v�ben is kiz�r�lag a NOB feladata �s hat�sk�re lesz. Els� l�p�sk�nt a NOB felh�v�st bocs�t ki az olimpiai j�t�kok rendez�s�re. A v�grehajt� test�let joga, hogy a kandid�l� v�rosok ismeret�ben el�szelekci�t alkalmazzon. A rost�n fennmarad� v�rosokkal a NOB szerz�d�st k�t, amelyben szerepet kapnak az illet�kes nemzeti olimpiai bizotts�gok, �s a v�rosok megkapj�k a rendez�ssel kapcsolatos minim�lis elv�r�sokat tartalmaz� dokument�ci�it. Ezt k�vet�en a NOB egy sz�k l�tsz�m� felm�r�, vizsg�l�, �rt�kel� bizotts�got alak�t, amely jelent�st tesz a v�grehajt� test�letnek. Az ut�bbi hat�rozza, nevezi meg a "d�nt�be jutott" k�t, esetleg h�rom v�rost. A v�gs� d�nt�st titkos szavaz�ssal v�ltozatlanul a NOB-k�zgy�l�s hozza meg. Hosszas vita alakult ki a NOB-tagok esetleges l�togat�s�nak lehet�s�g�r�l a kandid�l� v�rosokba. Jellemz�, hogy csup�n ehhez a k�rd�shez harmincnyolcan sz�ltak hozz�, �s v�g�l a nulla verzi� nyert: nincs l�togat�s, sem egy�ni, sem csoportos, sem test�leti form�ban... -- Esett-e sz� az olimpiai b�k�r�l? -- Hogyne. Butrosz Gali volt ENSZ-f�titk�r javaslat�t egyhang� t�mogat�s fogadta. Ezek szerint a j�t�kok kezdete el�tt hat h�nappal lista k�sz�l a vil�g b�k�j�t zavar� konfliktusok helysz�n�r�l, jelleg�r�l, majd az Egyes�lt Nemzetek Szervezete �s a NOB eln�ke k�z�s lev�lben fordul az egym�ssal szemben �ll� felekhez, felh�vja a figyelmet, f�ggessz�k fel a harci cselekm�nyeket az olimpia idej�re, igyekezzenek b�k�s eszk�z�kkel megoldani a vit�s k�rd�seket. -- �rtes�l�seink szerint arra is k�sz�ltek aj�nl�sok a k�zgy�l�s sz�m�ra, hogy a j�v�ben nyitottabb, �tl�that�bb, ellen�rizhet� �s rendszeresen hozz�f�rhet� legyen a NOB m�k�d�se �s gazd�lkod�sa, valamint jelent�s s�lyt kapott az olimpiai szolidarit�si program tov�bbfejleszt�se. Benn�nket v�gezet�l m�gis legink�bb a dopping elleni k�zdelemre vonatkoz� int�zked�sek �rdekeln�nek. Mindenekel�tt a f�ggetlen nemzetk�zi doppingellen�rz� �gyn�ks�g, hiszen a k�tezres j�t�kok rohamosan k�zelednek, �s a vesz�ly nem m�rs�kl�d�tt. -- Az �gy sokkal kedvez�bb f�zisba jutott, mint ahogyan a k�zv�lem�ny �rz�keli. Igaz, nevekkel m�g nem szolg�lhatok, de t�ny, elk�sz�lt az �gyn�ks�g szervezeti fel�p�t�se, feladatterve, m�k�d�si szab�lyzata, �s rendelkez�sre �ll a NOB �ltal rendelkez�sre bocs�tott �vi huszon�tmilli� doll�r is. A szervezet hajlana arra, hogy az �gyn�ks�g sz�khelye Lausanne legyen, de be kell vallani, a javaslat el�g nagy ellen�ll�sba �tk�zik. Egy�bir�nt sz�mos eur�pai f�v�ros aj�nlkozott, t�bbek k�z�tt Lisszabon, P�rizs, London �s B�cs is. Biztos vagyok benne, hogy m�r az id�n megkezdi munk�j�t az �gyn�ks�g. Ugyanakkor kiss� zavar�, hogy vannak m�s, hasonl� kezdem�nyez�sekr�l. Az amerikaiak is kialak�tj�k a saj�t rendszer�ket, s az Eur�pai Unio illet�kesei k�z�l egyesek szint�n hangot adtak hasonl� sz�nd�kaiknak. A NOB nyilv�n a saj�t rendszer�ben fogja ellen�rizni az olimpiai sport�gak versenyz�it, ami egy�ltal�n nem z�rja ki, hogy a hasonl� int�zm�nyekkel ne a lehet� legszorosabban koordin�lja a tev�kenys�g�t. Javaslat sz�letett arr�l, hogy az �gynevezett B-mint�t m�s laborat�riumban kell vizsg�lni, mint az A-mint�t. Az olimpiai akkredit�l�s ut�n valamennyi versenyz� k�teles mag�t al�vetni b�rmikor doppingellen�rz�snek. A sportol�i bizotts�g feladat�ul kapta az olimpiai esk� �jrafogalmaz�s�t, amely tartalmazni fogja, hogy a versenyz�k csak tiszta eszk�z�kkel versenyeznek, s�t �gy is k�sz�lnek az �tkarik�s k�zdelmekre. �s v�g�l egy, a NOB elt�k�lts�g�t jelz� figyelmeztet�s is megfogalmaz�dott Lausanne-ban -- azok a sport�gak, amelyek nem fogadj�k el a NOB doppingellen�rz�ssel kapcsolatos rendelkez�seit, leker�lnek a j�t�kok programj�r�l. --Eln�k �r! V�lem�nye szerint a decemberi NOB-k�zgy�l�s marad�ktalanul j�v�hagyja �s megszavazza a NOB2000 aj�nl�sait? -- Elk�pzelhet� egy-k�t pont k�r�l kisebb-nagyobb vita, de a f� k�rd�sekben, �gy v�lem, alapvet� m�dos�t�s nem v�rhat�. Miut�n �t�ltem a folyamatot, �s cselekv� r�szt v�llaltam a reformbizotts�g tev�kenys�g�b�l, meggy�z�d�sem, hogy a Nemzetk�zi Olimpiai Bizotts�gra m�lyrehat�, pozit�v v�ltoz�sok v�rnak, a NOB teljesen meg�julva v�ghat neki a huszonegyedik sz�zadnak. Gallov Rezs�, Nemzeti Sport 1999. november 3. |
FONTOS
K�NYVAJ�NL�
