Sz�lam �t karik�ra
TOP 11
A r�gm�lt� m�r a purit�n amat�rizmus. Elavult a sz�, elvesz�tette
kor�bbi jelent�s�t. A p�nz "diktat�r�ja" �rv�nyes�l a sportelitben, �s aki
versenyben �hajt maradni a nemzetk�zi porondon, annak -- k�ztudottan,
elfogadottan -- biztos �s nagyvonal� anyagi h�tt�rre van sz�ks�ge.
Ezzel persze egy�ltal�ban nem arra k�v�nok c�lozni, hogy
le�rt�kel�dtek volna a versenysport mor�lis �rt�kei, m�g akkor is, ha
sokak szerint ebben is van n�mi igazs�g... Meggy�z�d�sem: a p�nz
elker�lhetetlen megjelen�se, mi t�bb, uralkod�sa egy�ltal�ban nem
jelent(het)i a sportban rejl� nemes eszm�k sz�ks�gszer�
megsemmis�l�s�t. Ahol r�szben vagy teljess�ggel azt jelentette, ott az
emberi gyenges�gben, sek�lyes gondolkod�sban keresend�k az okok.
A vil�gszinthez n�lk�l�zhetetlen sokoldal� felt�telek megteremt�s�r�l,
valamint a kimagasl� teljes�tm�ny indokolt elismer�s�r�l van teh�t
legink�bb sz�.
A sport -- �zlet is. Az olimpiai mozgalom meg egyenesen bomba�zlet.
Azonban a j� �zletnek is tisztess�gesnek kell lennie. A gazdagod�s
nem v�tek, ha ellenben csal�sra, vissza�l�sekre, net�n
megveszteget�sekre der�l f�ny -- oda a hiteless�g, a bizalom. Az �zlet
cs�dbe juthat.
A Nemzetk�zi Olimpiai Bizotts�g vil�grasz�l� idei vessz�fut�s�t
szeml�letes p�ldak�nt eml�thetj�k.
Hadd ne soroljuk fel mindazt a gondot, politikai �s gazdas�gi term�szet�
bajt, amely az elm�lt �vtizedek sor�n s�jtotta a NOB-ot. T�nyk�nt
r�gz�ts�k legfeljebb azt, hogy az 1976-os montreali j�t�kok ut�n nem
akadt egyetlen b�tor v�llalkoz� sem az 1980-as, majd ugyan�gy az
1984-es ny�ri j�t�kok rendez�s�re a szovjeteken, k�s�bb az
amerikaiakon k�v�l. A sz�rnyaszegett NOB felt�mad�sa Los Angeles
olimpi�j�val kezd�d�tt. Egy Peter Ueberroth nev� hajdani v�zilabd�z�
�zleti v�llalkoz�sk�nt k�sz�tette el� a j�t�kokat, �s mintegy 250 milli�
doll�ros nyeres�get produk�lt. Polg�rjogot nyert a mamutc�gek
bevon�sa a t�mogat�sba, az �tkarik�s szimb�lumok �zletszer�
ki�rus�t�sa, a t�v�jogok �rt�kes�t�se, m�ghozz� ugr�sszer�en
emelked�, �gbesz�k� �sszegekkel.
A kanadai Richard Pound (jelenleg a NOB els� aleln�ke) �j elvek �s �j
gyakorlat alkalmaz�s�val l�tott munk�hoz -- mint Samaranch eln�k els�
sz�m� marketing- �s telev�zi�s specialist�ja -- a NOB szil�rd pill�reken
nyugv� anyagi j�l�te, j�v�je �rdek�ben.
A NOB 1985-ben alap�totta meg az �gynevezett TOP-ot (The Olympic
Program), s aj�nlotta fel a leger�sebb nemzetk�zi c�gek sz�m�ra. A
kiv�lasztott, illetve k�telezetts�get v�llal� c�gek -- �zleti profiljukat
illet�en -- kiz�r�lagoss�got �lveznek, t�mogat�suk n�gy�ves peri�dusra
sz�l. Az�ta m�r -- 1997 �s 2000 k�z�tt -- a negyedik program fut, a TOP
IV, jelenleg 11 a tagok sz�ma. A kilenc amerikai �s egy-egy jap�n,
illetve d�l-koreai c�g egyenk�nt mintegy �vi 10 milli� doll�ros t�mogat�st
szavatolt az olimpiai j�t�kok rendez�inek (Nagano 1998 �s Sydney
2000), tov�bb� az olimpiai mozgalom c�ljaira. A tizenegyek: Coca-Cola,
Kodak, Sports Illustrated/Time, VISA, IBM, Xerox, UPS, John Hancock
biztos�t�, McDonald's, a jap�n Panasonic �s a d�l-koreai Samsung.
Az �vi t�bb sz�zmilli� doll�ros t�mogat�s mellett a m�sik f� bev�teli
forr�st a telev�zi�s k�zvet�t�sek r�v�n befoly� �sszegek k�pezik. A
Sydney �s az azt k�vet�, 2008-ig megrendezend� j�t�kok k�zvet�t�si
jog��rt az amerikai NBC 3.5 milli�rd doll�rt fizet a NOB-nak.
Az angol The Economist elemz�s�t id�zve: "A NOB zseni�lis �zleti
v�llalkoz�st val�s�t meg. A tagok -- nevezhetj�k �ket tulajdonosnak is --
egyetlen centnyi befektet�s n�lk�l jutnak a j�t�kok �s az �t sz�nes
karika �rt�kes�t�se j�volt�b�l �ri�si t�k�hez. �s ez a hatalmas t�ke --
�vi mintegy egymilli�rd doll�r -- nem csup�n ingyenes, hanem r�ad�sul
megszerz�s�nek semmi kock�zata sincs."
Pardon... Kiv�ve 1999-et. A Salt Lake City-i megveszteget�si botr�ny
ugyanis megrend�t� fenyeget�ssel szolg�lt. A NOB vil�gszerte
�rz�kelhet� tekint�lyveszt�se �rthet�en aggodalommal t�lt�tte el a
tizenegyeket. David D'Alessandro, a John Hancock biztos�t� els�
embere �lesen b�r�lta Samaranchot; M. Douglas Ivester, a Coca-Cola
eln�ke csal�d�s�t fejezte ki; a The Wall Street Journal arr�l adott h�rt,
hogy a tizenegyek t�bbs�ge alternat�v terveket dolgoz ki arra az esetre,
ha megszakadn�nak kapcsolatai a NOB-bal. P�nik ugyan nem t�rt ki a
NOB sz�khely�n, Samaranch azonban a v�szhelyzetben szokatlan
l�p�sre sz�nta el mag�t. Szem�lyesen h�vta fel telefonon a nagy
szponzorok eln�keit, hogy a NOB tekint�ly�nek visszaszerz�se
�rdek�ben kil�t�sba helyezett int�zked�seinek ismertet�s�vel
megnyugtassa az �rintetteket, majd s�rg�sen New Yorkba k�ldte
Poundot, hogy v�ls�gtan�cskoz�sukon szem�lyesen csillap�tsa le a
felh�borodott f�szponzorokat.
Mindezek ismeret�ben �rt�kelhet� csak a val�s jelent�s�ge annak a
t�nynek, hogy a napokban felt�n�en terjedelmes k�zlem�nyt adott ki a
NOB Lausanne-ban: a TOP keretei k�z�tt a VISA meg�j�totta exkluz�v
f�szponzori szerz�d�s�t a NOB-bal a 2001-t�l 2004-ig terjed� n�gy�ves
olimpiai ciklusra, bele�rtve a 2002-es Salt Lake City-i t�li, illetve a
2004-ben Ath�nban sorra ker�l� ny�ri j�t�kok �s a mindk�t esem�nyt
k�s�r�-k�vet� paralimpiai j�t�kok t�mogat�s�t is.
Mr. Malcolm Williamsonnak, a VISA International eln�k�nek idev�g�
nyilatkozat�t megnyugodva �s el�gedetten olvashatt�k az olimpiai
mozgalom vez�rei: "Semmilyen m�s szponzori partners�g nem
hasonl�that� �ssze a NOB-�val -- mondta. -- Ez a kapcsolat a lehet�
legsz�lesebb nemzetk�zi megjelen�st biztos�tja a sz�munkra, olyat,
amely a legnemesebb eszm�kkel t�rsul, olyan nagyszer�
esem�nyekkel azonosulhatunk, amilyenek ir�nt �ri�si az �rdekl�d�s a
vil�g minden sark�ban."
Salt Lake City cs�ddel fenyeget� viharai elvonul�ban vannak, az �t
karika var�zslat�ra imitt-amott m�r kikandik�l a nap a felszakadoz�
felh�k k�z�l. Samaranch -- b�r decemberi washingtoni l�togat�sa aligha
lesz k�jutaz�s -- fell�legezhet. Ann�l is ink�bb, mert a VISA mellett
az�ta a Sports Illustrated/Time, valamint a Coca-Cola is meg�j�totta
szerz�d�s�t imm�r a TOP V keret�ben (2001--2004), s�t az informatika
ter�let�r�l �j partner, a SEMA jelentkezett a t�voz� IBM helyett.
Gallov Rezs�, Nemzeti Sport 1999. november 22.
vissza | fel | home
|