 |  |
| |
|
 | ||||
| ||||
|
ISM-MOB �rtekezlet a sl�gersport�gak j�v�j�r�l
�t sport�g - a cselg�ncs, a kajak-kenu, a k�zilabda, az �sz�s �s a v�v�s - az ISM megalakul�s�val �j finansz�roz�si helyzetbe ker�lt: f�leg a sikeres olimpiai szerepl�s (108-130 pont) �rdek�ben �sszesen 400 milli� forintos m�helyt�mogat�sban r�szes�ltek 1999-ben. A kapott p�nznek legal�bb a 30 sz�zal�k�t azonban a j�v��p�t�sre, sport�gfejleszt�sre kell ford�taniuk. Az �t �gynevezett kiemelt sport�g j�v�beni terveir�l volt sz� azon a keddi �rtekezleten, amelyet az ISM �s a MOB k�z�sen rendezett a Testnevel�si Egyetemen. Az �t sz�vets�g egy-egy k�pvisel�je r�vid sz�beli kieg�sz�t�st f�z�tt az el�zetesen elk�sz�tett �r�sos tervekhez, amelyek - technikai hiba miatt - nem jutottak el minden �rdekelthez. Figyelemre m�lt� �szrev�tel a j�v��p�t�ssel kapcsolatban, hogy a fejleszt�si tervek k�sz�t�s�re k�telezett kiemeltek k�z�l a kajak-kenu sz�vets�g az egyetlen, amely m�r t�z �vvel ezel�tt hozz�l�tott fejleszt�si koncepci�j�nak kidolgoz�s�hoz. Horv�th P�ter aleln�k �s Schmidt G�bor szakfel�gyel� terve a m�lt, a jelen �s a j�v� k�rd�seit elemzi. Ami a jelent illeti: �r�mmel �llap�tj�k meg, hogy a vil�g �lvonal�ban vannak a magyarok, a versenyz�k sz�ma az elm�lt t�z esztend�ben n�mileg emelkedett (4321-r�l 4500-ra), az edz�k sz�ma azonban (175-r�l 106-ra) jelent�sen cs�kkent. A j�v�r�l megjegyzik a terv k�sz�t�i: a szakoszt�lyoknak klubszer� m�k�d�sre van sz�ks�g�k. Sz�les szabadid�sport-r�teget kell foglalkoztatni, �s k�z�l�k azut�n spont�n m�don kiemelkedik n�h�ny sz�letett tehets�g, aki bels� ind�ttat�sb�l t�bbet szeretne el�rni a sportban a rendszeres testmozg�s adta eg�szs�ges �letn�l. A kajak-kenu sz�vets�g region�lis ter�leti k�zpontokat szeretne �letre h�vni, illetve tov�bb er�s�teni a Dunakanyarban, az orsz�g �szakkeleti r�sz�n, a D�l-Alf�ld�n, az �szak-Dun�nt�lon, a D�l-Dun�nt�lon �s Budapesten. Tudatos�tani k�v�nj�k: a sz�vets�g csak t�mogat� lehet, �s nem v�rhat� el az, hogy az egyes szakoszt�lyok eltart�j�v� v�ljon. �ppen ez�rt a fejleszt�si elk�pzel�sekben a kajak-kenu t�megb�zis�nak kisz�les�t�se sz�m�t fontos szempontnak, �s a m�k�d�st v�llalkoz�sokkal kell er�s�teni. A kajak-kenu fejleszt�si terve minta, k�vetend� p�lda is lehet, b�r k�ts�gtelen, hogy az egyes sport�gakban k�l�nb�z�ek a gondok, m�s-m�s feladatokat kell megoldani. Abban azonban egyet�rtettek a tan�cskoz�s r�sztvev�i, amit N�dori L�szl�, az egyik legelismertebb hazai sporttud�s a vita �sszefoglal�j�ban megfogalmazott: rendk�v�l hasznos gondolatok hangzottak el, s a folyamatosan form�l�d� fejleszt�si tervek megval�s�t�sa csak nyeres�ge lehet a magyar sport j�v�j�nek. [origo], 1999. december 14. |
FONTOS
K�NYVAJ�NL�
