 |  |
| |
|
 | ||||
| ||||
|
A vil�g legdr�g�bb olimpiai nyit�nya Salt Lake Cityben
A 2002-es Salt Lake City-i t�li j�t�kok megnyit��nneps�g�re az olimpi�k t�rt�net�nek legdr�g�bb bel�p�it hozz�k forgalomba. Az 50 ezer n�z� befogad�s�ra alkalmas Rice-stadionba 320 �s 850 doll�r k�z�tti �ron lehet jegyet venni. Az eddigi rekordot Atlanta tartotta, ahol az 1996-os ny�ri olimpia megnyit�j�ra 250-720 doll�r k�z�tt k�n�lt�k a bel�p�ket. - Nagan�ban (1998, t�li olimpia) a korm�ny t�mogatta a rendez�st, ez�rt voltak alacsonyabbak az �rak - mondta Mitt Romney, a szervez�bizotts�g (SLOC) eln�ke. - Nek�nk saj�t forr�sb�l kell el�teremten�nk a rendez�s k�lts�geit. Ha nem akarunk r�fizetni, akkor k�nytelenek vagyunk dr�g�n eladni a jegyeket. A t�li olimpi�t 2002. febru�r 8. �s 24. k�z�tt rendezik, nyolc sport�gban 76 arany�rmet osztanak ki. A versenyekre 25 �s 300 doll�r k�z�tti �ron lehet jegyeket v�ltani. A szervez�k �sszesen 1,7 milli� bel�p�t hoznak forgalomba. A n�kn�l a m�korcsoly�z� Sonja Henie, m�g a f�rfiakn�l a gyorskorcsoly�z� Eric Heiden lett az �vsz�zad legjobb t�li sportol�ja az AP amerikai h�r�gyn�ks�g �ltal rendezett szavaz�son. A norv�g Sonja Henie (1912-1969) az 1926-os vil�gbajnoks�got k�vet�en t�z �vig verhetetlen volt: h�rom olimpi�t (1928, 1932, 1936), t�z vb-t (1927-t�l 1936-ig megszak�t�s n�lk�l) �s hat Eur�pa-bajnoks�got (1931-t�l 1936-ig) nyert. 1937-t�l j�grev�kben l�pett fel. A hat szavaz�b�l h�rman l�tt�k a skandin�v sportol�n�t a legjobbnak, aki �sszesen 55 pontot kapott. A k�pzeletbeli ez�st�rem szint�n m�korcsoly�z�nak, a n�met Katarina Wittnek (39 pont) jutott. A 80-as �vek szt�rja (1965-ben sz�letett) 1984-ben �s 1988-ban olimpiai bajnok volt, �sszesen n�gy vil�gbajnoki (1984, 1985, 1987, 1988) �s hat Eur�pa-bajnoki c�met szerzett. A harmadik helyen Bonnie Blair amerikai gyorskorcsoly�z� (37 pont) v�gzett: � �tsz�r�s olimpiai arany�rmes (1988 - 500 m, 1992 �s 1994 - 500 �s 1000 m), s n�gy alkalommal nyert sprintvil�gbajnoks�got (1989, 1993, 1994, 1995). Az amerikai Eric Heiden (50 pont) 1980-ban, a Lake Placidben rendezett olimpi�n egyed�l�ll� teljes�tm�nyt ny�jtott: 500, 1000, 1500, 5000 �s 10 000 m�teren sem tal�lt legy�z�re. Az amerikai gyorskorcsoly�z� (1958-ban sz�letett) h�tszeres vil�gbajnok: 1977-ben, 1978-ban �s 1979-ben gy�z�tt az �sszetett versenyben, valamint 500 m-en, majd 1980-ban a sprintt�von diadalmaskodott. Heiden m�g�tt a m�sodik a francia alpesi s�el�, Jean-Claude Killy (44 pont) lett: az 1968-as grenoble-i olimpi�n lesikl�sban, m�lesikl�sban �s �ri�sm�lesikl�sban szerzett arany�rmet. Hatszoros vil�gbajnok: 1966 - lesikl�s, alpesi �sszetett, 1968 - lesikl�s, m�lesikl�s, �ri�sm�lesikl�s, alpesi �sszetett. A k�pzeletbeli "bronz�rmet" a norv�g s�fut�, Bj�rn D�hlie (35 pont) szerezte meg. A skandin�v klasszis (1967-ben sz�letett) 8 olimpiai arany�rmet (1992 - 15 �s 50 km, 4x10 km v�lt�, 1994 - 10 �s 15 km, 1998 - 10 km �s 50 km, 4x10 km v�lt�) �s 9 vil�gbajnoki c�met (1991 - 15 km, 4x10 km v�lt�, 1993 - 10 �s 30 km, 4x10 km v�lt�, 1995 - 4x10 km v�lt�, 1997 - 10 �s 15 km, 4x10 km v�lt�) mondhat mag��nak. [origo], 1999. december 14. |
FONTOS
K�NYVAJ�NL�
