FONTOS


  

A tévedés joga

Itt valami hibádzik - a kommunikációval biztosan. Nem is értjük egészen pontosan a döntés magyarázatát, azt, amely az 2008-as ötkarikás játékok pályázóinak végső listájának közreadása után látott napvilágot. Még mielőtt értetlenségünknek adnánk hangot, vessünk össze két lajstromot: Kuala Lumpur, Bangkok, Kairó, Havanna, Sevilla, Peking, Párizs, Toronto, Oszaka, Isztambul. Ezen a listán a nyolc év múlva esedékes olimpia rendezéséért hivatalosan jelentkező városok szerepelnek. A végleges névsor: Peking, Párizs, Toronto, Oszaka és Isztambul.

Pekingben lelkes, önszerveződő tömegek spontán ünnepelték a NOB döntését
fotó: China Daily
És akkor most értetlenkedünk, nem okvetlenül mondjuk Bangkok (Kairó)mellett, viszont Toronto (Isztambul) ellenében - lehet, a mi hibánk, hogy hagyjuk magunkat zavartatni a tényektől. Nos, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság okfejtéséből az hámozható ki, hogy a politikailag és gazdaságilag problematikus aspiránsok hullottak ki a rostán. Érzésünk szerint azonban baj van indoklással: mely gondot itt alaposan kiveséztek és felnagyítottak, ahhoz hasonló horderejűt amott szinte semmibe vettek, és így tovább.

Ó, igen. Kuala Lumpur valóban problematikus hely, utánanéztünk, és bizony két ellenjavallatra is bukkantunk Malájzia jelenében. Nosza 1: a helyi egészségügyi hatóságok arra figyelmeztetnek, az emberekre is veszélyes, úgynevezett japán encephalitis (JE) vírus az eddigi tapasztalatok szerint sertésekből, Culex szúnyog közvetítésével terjed. A járvány Malájzia veszélyeztetett övezeteiben több emberi áldozatot követelt, és száz fölé emelkedett a fertőzöttek száma. A fertőzést eddig csak sertéstelepeken dolgozók, vagy a telepek közvetlen környezetében lakók kapták el. Talán nem is ez volt a kizáró ok, hanem a nosza 2: áprilisban fegyveresek több mint húsz embert (köztük európaiakat is) ejtettek foglyul az országhoz tartozó Sipadan szigetén. A túszok között európai turisták is vannak. Non plusz ultra: elemzők szerint az emberrablásnak köze lehet Abu Sayyafhoz. Ajjaj... Ehhez csak annyit, az iszlám bázisú világterrorizmus első számú célpontja az Egyesült Államok - általánosan szólva, minden, ami amerikai. A veszély nem csupán elméleti, legalábbis nem annyira, hogy ilyetén vonatkozású döntésnél ne kéne mérlegelni. Atlanta pedig ugye megkapta négy éve a rendezés lehetőségét, igaz, moszlimok nem terrorizáltak. A hátteret ismerjük, a pénz beszélt, a karaván haladt, a kutyák ugattak, az amik meg jól elbaltáztak, amit csak lehetett. Malájziáról még annyit, hogy nekünk ugyan isten háta megetti, viszont rendkívüli ütemben fejlődik: a főváros, Kuala Lumpur mellett két új, mintegy negyedmillió lakosú, egyenként 500 négyzetkilométeres területű városrészt építenek. A Putrajaya az informatikai társadalom kihívásainak megfelelő elektronizált, papírmentes ügyvitelű kormányzati negyed lesz, a Cyberjaya pedig egy olyan ipar- és egyetemváros, amely megfelelő infrastruktúrájával és a különféle beruházási kedvezményekkel a világ vezető informatikai cégeit csábítja letelepedésre.

Aztán itt van ez a Bangkok. Meg az ellene szóló érvek. Tesszük azt, Thaiföld természetes erdői, édesvizei és tengeri ökoszisztémái súlyosan elszegényedtek. A tengerparti mangrove erdőkre kemény csapást mért a garnélarák tenyésztés, az idegenforgalmi fejlesztés és az ipari szennyezés. Sokkal többről van szó, mint a mangrove fák pusztulásáról, végső soron az összetett tengerparti ökoszisztéma megmaradása a tét. Vagy a prostitúció, a zilált infrastruktúra... Mindazonáltal a thai népek nem estek kétségbe, az elbukott pályázat után Chuan Leekpai miniszterelnök további támogatásáról biztosította Gen Chettha Thanajarót, a thai olimpiai komitté elnökét, és arra bíztatta, folytassák az elkezdett munkát, virágoztassák fel Thaiföld sportéletét. Sőt, Nat Intrapana, Thaföld NOB-tagja arról beszélt, a dolgok még korántsem lefutott, hajrá Bangkok, lesz ott még olimpia.

Az elutasítottak sorát már nem ilyen hosszan taglalva, a Kubai Olimpiai Bizottság erős rosszallással fogadta a 2008-as ötkarikás játékok pályázóinak végső listáját - az ország sportvezetése bizony pobedál, a harmadik világra mért újabb csapásként értékeli a NOB döntését. Nos, Havanna bűbáj, a maga lepusztultságában is az. A Malecón, a Marina Hemingway és így tovább, mindössze a tartalommal van baj. Világos, a glóbusz utolsó kommunista rezsimjeinek egyike nem koronázhatja meg országa lezüllesztését és internacionalista kártékonyságát egy olimpia megrendezésével. Nem sírunk Kairó után sem, Hiteles szemtanúk állítják, a forgalmasabb utcák egyik, vagy másik oldalára legfeljebb születni lehet, innen oda, vagy onnan ide átmenni nem. Kairó egyenlő káosz, amit uralni 2008-ig valóban elképzelhetetlen... Az egyiptomi valóságtól hermetizáló rezervátumot építeni az olimpiára érkezőknek pedig nem lenne szerencsés.

Sevilla helyzete minden korábbi pályázóétól eltérő. Andalúzia fővárosát csak nagyobb, erősebb, gazdagabb európai metropolis moshatta le a listáról, ez esetben Párizs. Arról nem is szólva, hogy a gallok bizony régen rendeztek olimpiát, ami nem mindható el a spanyolokról.

Viszont: ha Havanna nem, Peking miért igen? Kína ugyan már nem ortodox kommunista állam, viszont retrográd világpolitikai hatása miatt ugyanúgy berzenkedni való, akárcsak Kuba. Miközben az Egyesült Államokkal (a Nyugattal) szövetséges Tajvan minden rezdülésére Peking (a Kelet) rakétákat irányoz a szigetre és hadihajókkal árasztja el a két országot elválasztó szorost, tavaly januárban beadott pályázatuk szemforgató, álszent, a képünkbe mosolygó, hátunkba tőrt döfő: ha 2008-ban Peking rendezhet olimpiát, közelebb kerül egymáshoz a Kelet és a Nyugat. Vagy, a teljesítménysport és a dopping Kínában nem elválaszthatatlanok egymástól? A futónők és a halálra tesztoszteronozott úszónőkért, az egyenlő pályák, egyenlő esélyek elvének nagy ívben történő tudomásul nem vételéért hála, nesze nektek egy olimpia? Na mindegy, a pénzérdekek ellen akadályt görgetni lehetetlen, márpedig Kína már most a világ második legnagyobb gazdasági hatalma. (Nem úgy, mint Kuba.)

És Isztambul? Esztendeje egy teljes, földrengés romba döntötte várost dózeroltak a Márvány-tengerbe, bár a tektonikai törvényszerűséget a NOB-nál nyilván nem sokat vetnek latba. És a kurdok? Biztos nyugton maradnak? Oszaka? Japán csak méregdrága olimpiát képes rendezni, ami eleve kizárja a kevésbé tehetőseket a helyszíni műélvezetből, és ez a kvázi diszkrimináció a világtrendekkel merőben ellentétes jelenség lenne. Toronto? Hát, Toronto rendben. Se földrengés, se bolsevista rezsim, se kurválkodás, csak a kiegyensúlyozottság.

És akkor most nézzük csak végig az utóbbi húsz év a helyszínekben tükröződő, mind markánsabban hagyománnyá kristályosodó rendezési elvét: a hármas tagozódás szerint a 12 éves ciklusokban egy-egy olimpiát rendezhet Európa, illetve (Észak-)Amerika, egyet pedig Ázsia-Ausztrália. Avagy a 2004 utáni évekre előrevetítve, 2008 valószínűleg Toronto éve lesz, 2012-ben jön ismét Európa, hogy 2016-ban tőlünk ismét Keletre vessünk figyelő tekintetünket.

A tévedés joga a miénk...

T.H.F., Sportfórum 2000.09.01.



SYDNEY.2000

CIKKEK
KÉPEK

  

  
LINKEK

  SYDNEY 2000