Férfibajnokság az ING-kupáért, elődöntő, 2. mérkőzés
BVSC: Derekas helytállás
--------------------------------------------------------------------------------
forrás: CSG, Nemzeti Sport 2003.04.07
--------------------------------------------------------------------------------
Mátyás két jó szerelése nyitotta a partit,
plusz Varga Tamás blokkba vert emberelőnye. A BVSC - a védősor
előző, csendes remeklése után - először a harmadik perc táján
hallatott magáról, igaz, ekkor Németh átlövése nem csupán a
kapufa csattanása okán keltett ricsajt az uszodában: a zuglói
tábor a vezetést ünnepelhette az emberes bomba után.
Nem sokáig:
Szécsi belepiszkált egy gyanúsan rossz lövésbe (talán
mellément volna a labda), Madaras pedig a kornert
ritkaságszámba menő módon gólpassznak használta, ha
áttételesen is. A magas bejátszásnál Steinmetzet ugyanis
négyest érően szerelték, Varga Tamás pedig gond nélkül beverte
a büntetőt. Később megint a kézbe törölt egy előnyt a
bombagyáros, ami azért került sokba, mert Varjas fórban
elengedett lövése bepattant Kósz feje fölé a védők blokkjáról.
A harmadik előnyt mindazonáltal kihasználta a Vasas, a gólt
jegyző Varga Tamás pedig azzal tüzelte a többieket a
szünetben, hogy "gyerünk, úgyis meg fognak törni!" Decker
pompázatos betörése nem ezt mutatta, a hegyomlás méretű ifjút
nem is tudták feltartóztatni, s közelről besúvasztotta a
kezére tett labdát. Hanem az addig normális, vízilabdás
mederben folyó parti eztán már-már hagyományosnak mondható
módon összekuszálódott. Történt, hogy Fülöpöt jogosan kiszórta
Kiszelly a centerről, ám konzekvensen a 8-as számot mutogatta
a kiállított sapkaszámaként. Fülöp közben - fején 6-ossal -
kitempózott, míg a többiek üvöltöttek Ibolyának, így aztán ő
is kifelé vette az irányt, Varga Tamás pedig "betömte" az így
támadt lyukat. Vincze évezredes rutinjával persze felmérte a
helyzetet, és addig ütötte a vasat a gól után, míg az
ellenőr-játékvezető a találkozó végeredményeképp újra nem
játszatták az előnyt az angyalföldiekkel, immáron Fülöppel a
kiállított szerepében. Szécsi védett, ám a szögletet követően
kapott még egy előnyt a Vasas, és Tóth ezúttal már jól
pattintott, azaz végül is csak győzött az igazság, az
eredményjelzőn újfent megjelent a 3-3. Nem sokáig maradt ott:
Vincze fórban ugyanis elsőrangúan helyezett, a kétgólos
vezetés esélye azonban elszállt, miután a nézőtérre telepedett
feszült csendben Nitsovits lövését Kósz védte hátrányban.
Átellenben viszont megszületett a mesterhármas, Varga Tamás
megint átverte Szécsit, azaz a szünetben ott tartottak, ahol
elkezdték (4-4).
Császár György
boldogsága nem szorul magyarázatra, gyôzött és szépített
a BVSC |
A harmadik fejezet
mindazonáltal csak a BVSC-ről szólt: előbb Vincze mattolta
Kószt, majd Ibolya bizonyította egy új formáció
létjogosultságát, midőn szokatlan helyről, a szélről fejezte
be az újabb emberelőnyt. Az amúgy pörgős, izgalmas parti ezen
periódusában egyértelműen a fórkihasználáson múlt minden: a
Vasas sorra hibázta el lehetőségeit (no persze, Szécsi is
brillírozott), és a negyed vége felé már a szétesés jelei
mutatkoztak a piros-kékeken, rendre lekontrázta őket a hazai
gárda, s csak Kószon múlott, hogy nem kerültek végképp
medencefenékre. Más kérdés, hogy a vén zászlótartó "csak"
Decker és Kis ziccerét hárította, Császár megúszásánál
tehetetlen volt, így sokat sejtető, háromfás különbséggel
fordultak a zárórészre a csapatok (7-4).
Elutasították a BVSC óvását |
"Én próbáltam rávenni őket, hogy induljanak inkább a városvédő futáson, az is itt van a Szigeten, olcsóbb is a részvétel, de nem hallgattak rám” – kedélyeskedett Jakab Zoltán, a szövetség főtitkára vasárnap délelőtt. A hét ezen szakaszában másutt az ebédfőzés, a pihenés, a kirándulás (netán a Vivicitta…), esetleg az istentisztelet van napirenden – pólóberkekben egy óvási ügy tárgyalása kötött le sokakat.
A BVSC ugyanis azt szerette volna, hogy játsszák újra az elődöntő első összecsapását, amelyen Hesz gól utáni kiállításánál szerinte a meccs eredményét befolyásoló műhibát követtek el a játékvezetők (vagy cserével kellett volna kiállítani a szabálytalankodót, vagy eggyel kevesebben kellett volna kezdenie a Vasasnak). Ám az óvás ügyére áldozott százezer forint végül nem jövedelmezett: első fokon elutasították a keresetet, míg az elnökség délutáni, gyorstalálkáján Gém Zoltán szakosztályvezető bejelentette, visszavonják a fellebbezést. (Amennyiben az elnökség újrajátszást rendelt volna el, gyaníthatóan le kellett volna fújni a kora esti, második partit.) Cserébe az MVLSZ kilátásba helyezte a játékvezetők és az ellenőrök felelősségének kivizsgálását, s ezzel az ügy lezárult. Hogy a csapatok közben bizonytalanságban voltak? A medencében elért eredmény alapján úgy fest, ezt a Szőnyi úton aligha bánják…
|
Madaras ugyan
faragott ebből valamit (addig csak a kapufákkal csinálta
ugyanezt), ám a BVSC rendkívül higgadtan használta ki a maga
előnyét (Németh lóbált kedvére, s lőtt pontosan), azaz
tartotta a távolságot (8-5). A hajrában lassan, biztosan
szabadultak el az indulatok, Szécsi Varga Zsolt orrával együtt
szerzett labdát, majd Varga Tamás és Németh Zsolt üvöltött
egymással néhány centis távolságból, szerencsére, ennél tovább
nem jutottak. A Vasas sem: kihagyta az újabb előnyt is
2:40-nel a duda előtt (Vindisch labdáját nyelte le Szécsi),
így egy Vincze Balázs-Varga Zsolt pofonváltást nem számítva
békében csorgott le a meccs (a végén az eltiltott Gerendás
György csak annyit mondott: "Jó lenne, ha más is észrevenné,
milyen jó csapat a BVSC, és milyen jó edző Derekas Szilárd.")
A feszült derbi közös dolgait az urak némi levezető
úszkálással oldották békévé, sőt, elmenőben már kölcsönösen
röhörésztek. Ami természetesen nem jelenti azt, hogy kedden
nem kezdődik a gyilkos hirig elölről.
Mestermérleg:
Derekas Szilárd: - Szombaton is ugyanilyen jól
ment a harmadik negyed elejéig, ott azonban következett egy
hullámvölgy, s ezt akkor kihasználta a Vasas. Ma nem estünk
vissza, és a Vasast sem engedtük kibontakozni, ezért arattunk
magabiztos győzelmet.
Földi László: - Kicsit
elfáradtunk a mai mérkőzésre: mentünk, kialakítottuk a
helyzeteket, de nem mindig lőttünk jó ütemben, jó helyre, és a
harmadik negyed vége felé már nem működött úgy a csapatjáték,
ahogy szokott.
|