Bob. A férfiak már harmadik alkalommal indulhatnak az olimpián
A legjobb húszba kerülés a cél
A magyar téli sportok, talán túlzás nélkül állítható, hogy
legmostohább körülményei között készülő versenyzői a férfi bobosok,
akik úgy kezdték meg az olimpiai felkészülésüket, hogy 1998-ban, a
naganói téli olimpia után a MOB vezetői kijelentették, hogy magyar
bobsportnak nincs jövője idehaza. Indoklásul annyit mondtak, hogy a
bobosoknak nincs saját független szövetségük (a korcsolyázók
alszövetségeként funkcionálnak), nincs saját nemzeti bajnokságuk, és
egyetlen bobpálya sincs Magyarországon. Ezekkel a megállapításokkal
nehéz vitatkozni, hiszen tények. Ezek a tételek azonban a világ
számos országában megállják a helyüket, mégis létezik, mi több
virágzik a sportág. Jamaicát talán említenünk sem kell, de ott van
még a Virgin-szigetek vagy Tajvan példája. Ennek ellenére, vagy
ezekkel a súlyosbító körülményekkel együtt is a négyes a 24. helyen
ért célba Japánban, ami négyhelynyi előrelépést jelentett a
lillehammeri kettes szerepléséhez képest. Márpedig 1994-ben egyedül
a műkorcsolyázó Czakó Krisztina végzett előkelőbb helyen a
Frankl Nichols, Gyulai Miklós párnál.
A négyes szerencséjére azonban időközben feltűnt a színen
Stréhli Ildikó, akinek az erőfeszítéseit látva a MOB vezetői
megváltoztatták korábbi döntésüket, és azt mondták, hogy az elért
eredmények ismeretében a hazai olimpiai bizotság elnöke, főtitkára
és csapatvezetője dönt arról, nevezi-e a kvalifikációt szerzett
egységeket, vagy sem. Időközben a renitens Frankl is változtatott
hozzáállásán, Schmitt Pál, Aján Tamás és Molnár Zoltán
pedig úgy határozott, hogy a férfiak is utazhatnak, hiszen ebben a
szezonban a szükséges 60 pont helyett 82-t szereztek, mi több az
Amerika-kupa 2001-es kiírásában két futamgyőzelemmel megszerezték az
összetett elsőséget is a magyarok. Történelmi tett volt, annyi
szent, hiszen magyar bobcsapat ezelőtt soha, semmilyen versenyt nem
nyert még. És a Lake Placid-i diadalnak az értékét még az sem
csökkenti, hogy nem a világ legjobbjai ellen érték el a mieink.
Pedig a szezon egy csúnya bukással kezdődött, a winterbergi
jégcsatornában a mieink hátáról ugyancsak leégett a bőr. Utána
azonban már az amerikai versenyek következtek, előbb egy tisztes
helytállás Calgaryban, majd a szenzációs győzelmek Lake Placidben.
Pedig a csapat kétségkívül legerősebb embere, a 115 kilós Zsombor
Zsolt nem ülhetett bele a kölcsönbobba. Ugyanis a 630 kilós
maximális súlyhatáron jócskán túlestek volna, így az addigi
tartalék, Gyulai Márton került a csapatba a régi motorosok,
Pallai Péter és Pintér Bertalan mellé. Mert azt tudni
kell, hogy saját bobja nincs a mieinknek, és mikor milyen
sporteszközt tudnak bérelni, attól is függ a helyezésük.
Még szerencse, hogy a Szerencsejáték Rt. a bobosok segítségére
sietett, és állta a fiúk egyhetes edzőtáborozását Calgaryban.
Azonban amíg a többi csapat az edzések során a formáját élesíti, a
pilóta az egyre jobb, ideálisabb ívet keresi a jégcsatornában, addig
sokszor Frankl Nicholas még csak barátkozik a járgánnyal. Ennek
ellenére bizakodnak. Egyfelől bíznak az eddig elvégzett munkában - a
sok hétvégi autótolásban például - és abban, hogy már tudják, melyik
bob lesz az övék az olimpián. A kanadai Pierre Luederstól
bérelnek egy jó minőségű járművet. Abban már ültek, tudják, mire
számíthatnak. A gond csupán az, hogy a kanadai Cortina d'Ampezzóban
hatalmasat bukott, és csúnyán összetörte a sajátját. Ezek után
kérdéses, megkapják-e a mieink a tartalékot.
Bármi lesz is az olimpián, a magyar bobsport komolyabb szerepet
kíván betölteni a hazai sportéletben. Gyulai Márton, a legifjabb
versenyző már tanulja a vezetés fortélyait, önálló szövetség
alapításán töri a fejét, és nagyra törő terveit bátyja, a jelenleg
szövetségi kapitányként tevékenykedő Miklós is pártolja. Nem
elképzelhetetlen, hogy a testvérpár a jövőben párosban indul majd.
És lehet, hogy egyszer lesz saját bobjuk, pályájuk, bajnokságuk is.
Vagy ez már az álmok kategóriájába tartozik. Lehet, ám a női és
férficsapat eddigi erőfeszítéseit látva egyet kell értenünk
Stréhli Ildikó szavaival.
Ahol akarat van, ott út is van.
MB, Nemzeti Sport 2002.01.27.
|