|
| ||||
|
ING-bajnokság, férfiak, döntő, első mérkőzés
A Vasas sokáig ura volt a helyzetnek, de a végét megint elrontotta Lépéselőnyben a Honvéd -------------------------------------------------------------------------------- forrás: CSG, SZG, Gulyás Attila, Szűcs András, Nemzeti Sport 2004.05.03 -------------------------------------------------------------------------------- Hát, ismét összecsaptak. Az Euroliga negyeddöntő szerdai visszavágója után négy nappal újra Vasas–Honvéd. A kudarc utáni állapotban lévő angyalföldi gárda (friss emlék még a Final Four elszalasztása), és a sikerélménnyel gazdagodó piros-fehérek. Kásás Zoltán az eltelt rövid idő alatt arra jutott, hogy kapust cserél, így védhetett Németh Zsolt Kósz helyett. A forgatókönyv a szerdait idézte, tudniillik 3–1-gyel fordulhatott a Vasas a második negyedre – ami a következőképpen történt… Kásás kapásból avatta fel Gergelyt, majd Varga Tamás négyesből tett hozzá. Biros irtózatos ziccerben hibázott, nem sokkal később, immár lehetetlenebb helyzetből, már eredménnyel járt. Csakúgy, mint Kásás, előnyből, egy gyönyörű felső sarkos lökettel. Jöhetett tehát a második játékrész, amelynek első percében mindjárt kétszer is megrezdült a háló. Varga Tamás kiállítását Molnár használta ki, majd a túloldalon Kovács szabálytalanságát követően Varga torolta meg az előbbi sérelmet, ismét négyesből szerzett gólt (4–2). A Honvéd jórészt Kovács Olivér megjátszásával igyekezett "pénzre váltani" emberelőnyeit, ám a védő kétszer sem találta el húzásból a kaput – harmadjára aztán bejött a figura (4–3). Hiába, ismétlés a tudás anyja. Kovács ekkor kiszállt a medencéből, s míg a kispadig jutott, útravalóul kapott néhány "kedves" szót a Vasas-szurkolóktól. Varga Dániel pedig puszit Steinmetz Barnától, miután látványos átlövéssel növelte kétgólosra együttese előnyét a harmadik felvonásban. A romantikus jelenetet Biros válasza homályosította el, sőt Vári a 20. percben irtózatos bombával késztette megadásra Némethet (5–5). Vagyis 0–0 után először állt ismét döntetlen az eredményjelzőn. Befejezésként két blokkos találat következett: Kásás löketébe Fodor, Szívós kísérletébe Vindisch ért bele, s előbb Gergely, majd Németh átkozhatta a sorsot (6–6).
Vindisch Fodort nem egészen tisztán otthagyva (fogta is az arcát a honvédos) közelebb hozta a Vasast, és húsz másodperccel a vége előtt is labdához jutott a házigazda. Kásás Zoltán időt kért, amit hevesen vitatott a másik kispad, mondván, Kovács István másodpercekkel megelőzve kollégáját már jelezte időkérési szándékát. De ha már így alakult, jöttek az angyalföldiek. Már csak három másodperc volt vissza, passz ide, passz Kásásnak, aki lóbált, s úgy tűnt, befejezi az akciót. De ő még továbbadta a labdát Varga Zsoltnak, aki gyorsan behúzta azt Gergely kapujába, miközben már a dudát is hallani lehetett. Tanácstalanság mindkét oldalon, eszmecsere a parton, aztán megszületett a döntés: a találat időn túli, így 8–7-re győzött a Honvéd a finálé első mérkőzésén. Mestermérleg Mit szól a találkozó utolsó jelenetéhez? – kérdeztük a két szakvezetőt. – Én a játékra koncentráltam, így döntöttek, el kell fogadni – mondta Kovács István. – Örülök, hogy felálltunk, két góllal vezettünk már a végén, úgy érzem, megérdemeltük a győzelmet. Gratulálok játékosaimnak a fordításhoz. – Nem az utolsó másodpercben kell megnyerni a mérkőzést – vélte önkritikusan Kásás Zoltán. – Csak ismételni tudom magam: kihagy a figyelmünk, amit kihasznál a Honvéd, újra és újra felsegítjük őt. Két emberelőnyt sem tudtunk például kapura lőni a mérkőzésen. Szóról szóra Kiss Gergely: – Sokat számított, hogy a végén át tudtuk lőni a Vasas zónáját. Az elején kiálltak a jól lövő játékosainkra, többek között rám is, de voltak ennél fontosabb momentumok is. Például amikor a végén hátrányba kerültünk, és Szívós Marci lehúzta Kása passzát. Ha abból gólt lőnek, lett volna negyven-ötven izgalmas másodperc. Vári Attila: – Megint gyengébben kezdtünk, sok helyzetet kihagytunk az elején. Lassan tendenciává kezd válni, hogy a meccs első felében elkapkodjuk alehetőségeket. Fontos, hogy az első mérkőzést megnyertük, ezáltal lélektani fölényben vagyunk. Ugyanezt a munkát kell folytatnunk tovább. Steinmetz Barnabás: – Sajnos megint nem tudtunk úgy elhúzni, hogy megtörjük a Honvédot, a zónavédekezésünk nem működött megfelelően, és a végén figyelmetlenek voltunk. Varga Tamás: – Öt háromnál nem kaptam meg egy tiszta négyméterest, itt úszott el az egész. Ez volt a fordulópont, így lett hat három helyett öt négy. Varga II Zsolt: – Az elején jól játszottunk, aztán a bírók megfogtak minket. Az elmaradt négyméteresünkkel megnyerhettük volna a meccset. Vízcseppek Amikor egy játékos élete első bajnoki döntőjén három gólt szerez, úgymond örök emlékként tarthatja számon, akkor is, ha veszít a csapata. Kásás Tamással gyaníthatóan más a helyzet. Pályaíve úgy hozta, hogy Magyarországon először szerepelt a fináléban – ám három gólja ellenére aligha volt boldog. És aligha boldogítja a kényelemkedvelők megállapítása, mely szerint jó, hogy nem lőtte el azonnal a végén, mert a három lóbával és az időntúli passzal megmentette a nézősereget egy kiadós esőtől. Az ég ugyanis szinte azonnal leszakadt a lefújás után. A gólokat többször is megnézhettük: az európai színvonalú margitszigeti uszoda kivetítőjén ugyanis élőben ment a meccs, azaz amikor a tévé lassított, a közönség is láthatta, hogy s mint esett az aktuális találat. Vagy éppenséggel miért volt érvénytelen. A legvégén, Varga Zsolt húzásánál látszott a 0 a támadásidő-jelző órán, kvázi az is, hogy időn túl esett – a játékvezetőket ez győzte meg végleg. (S minthogy a szünetben a reklámokat is láthattuk, a Szabadság téren nyugodtan hozzácsaphatnak kétezer főt az AGB nézettségi adataihoz.) Érdekes, amikor külföldi bírók vannak, sosincs balhé. Ott esetleg a harmadik négyest is befújják, ha úgy hozza a sor. Itt mintha sokallták volna: Varga Tamás megúszásánál csak szimpla szabaddobás járt. Persze, attól még a Vasasnak nem kellett volna eladnia többgólos előnyét. Mint szerdán. Ez azért elgondolkodtató. Az efféle időmizéria olykor megbolondítja a pólómeccseket. 1982-ben emiatt nem lettünk világbajnokok, Guayaquilben a szovjetek örvendhettek, sőt, hogy egészen friss orosz–magyar órapurparlét említsünk, a honvédosok győztes gólját ugyanígy annullálták Volgográdban a februári Euroliga-mérkőzésen. Kiss Gergőék most valamit visszakaptak a sorstól. |
| ||
Vasas-Domino 05.02 .. további képsorok >> |
||
|
||
|