EU �S A SPORT - T�rt�neti �ttekint�s
Eur�pa: egy�tt t�bbre megy�nk!
----------------------------------------------------------------------
forr�s: Sz. Nagy Tam�s, Nemzeti Sport 2003.07.22
----------------------------------------------------------------------
Kapcsol�d� anyagok:�vi 2.7 milli�rd uni�s forint A tag�llamok sportja Eloszlatott bizonytalans�g Szabadabb j�t�kosmozg�s Uni�s szerep az olimpiai rendez�sben T�mogat�s a nevel�s�rt Magyar szt�rok az EU-r�l A k�nyszerv�llalkoz�k ideje lej�r Az EU �s a sportszab�lyoz�s Eur�pa: egy�tt t�bbre megy�nk! Neh�z megfelelni a norm�knak --------------------------------------------------------------------------------
EU… Sz�pen lassan mindennapjaink
r�sz�v� v�lt ez a k�t, az Eur�pai Uni�t jelk�pez� bet�.
Nemhi�ba k�sz�n r�nk nap mint nap az �js�gokban, a
telev�zi�ban, hiszen 2004-t�l kezd�d�en mi is tagok lesz�nk,
Magyarorsz�g is csatlakozik az �j eur�pai rendszerhez. Hogy ez
j� lesz-e nek�nk, avagy sem, arra nem tiszt�nk v�laszt adni,
viszont n�zz�k meg r�viden, hogy voltak�ppen milyen
szervezethez is csatlakozunk majd j�v� m�jusban.
Az eur�pai nemzetek k�z�tti egy�ttm�k�d�s
kezdeteinek vizsg�lat�hoz j�csk�n a m�ltba kell tekinten�nk.
T�bb mint m�sf�l �vsz�zada Victor Hugo, a kiv�l� francia �r�
m�r az "Eur�pai Egyes�lt �llamokr�l” �lmodozott. 1848-ban ez
persze nem volt realit�s, hiszen Eur�pa a t�rt�nelem sor�n
sohasem volt teljesen egys�ges, ebben az id�ben is megosztva
volt. Birodalmak, majd k�s�bb �ntudatos nemzet�llamok
alakultak ki az �reg kontinens ter�let�n, amelyek hol
fegyverrel, hol csellel terjeszkedtek egym�s rov�s�ra. A m�lt
sz�zad els� fel�ben ez az �lland�sul� szemben�ll�s vezetett az
els� vil�gh�bor�hoz, ahhoz a puszt�t�shoz, amelyhez foghat�t
addig m�g nem l�tott a f�ldgoly�. De Eur�pa nem tanult, az
ideol�gi�k els�p�rt�k a j�zan gondolkod�st, �s �jra csak
�rtelmetlen puszt�t�s lett a v�ge. J�tt a m�sodik vil�gh�bor�,
�rtelmetlen szenved�ssel, meg nem rendezett olimpiai
j�t�kokkal. A h�bor� ut�n a nyugat-eur�pai �llamok els�
embereiben - legyenek b�r a gy�ztes oldal r�gi vagy a vesztes
oldal �j vezet�i - v�gre tudatosult: egy�tt t�bbre megy�nk! �s
Nyugat-Eur�pa az 1951-ben al��rt Eur�pai Sz�n- �s
Ac�lk�z�ss�gr�l (ESZAK) sz�l� szerz�d�ssel elindult az
integr�ci� �tj�n. Els�dleges c�l a fegyveres szemben�ll�s
kock�zat�nak cs�kkent�se volt, de a d�nt�sben megjelentek
olyan gazdas�gi �s politikai okok is, amelyek a kontinens
felz�rk�z�s�t voltak hivatva el�seg�teni a k�t szuperhatalom
mell�. A katonai egy�ttm�k�d�s k�rd�se a NATO 1949-es
megalak�t�s�val megold�dott, gazdas�gi t�ren viszont sz�mtalan
�j, a fejl�d�shez n�lk�l�zhetetlen int�zked�sre volt sz�ks�g.
Az �j, f�k�ppen gazdas�gi c�lokra �p�l� egy�ttm�k�d�s
k�vetkez� l�pcs�je volt a sokat emlegetett R�mai Szerz�d�s,
amely 1957-ben k�ttetett hat �llam (NSZK, Franciaorsz�g,
Olaszorsz�g, Belgium, Hollandia, Luxemburg) r�szv�tel�vel. A
szerz�d�s kimondja a k�z�s piac alapjak�nt szolg�l� n�gy
t�nyez� �rv�nyes�l�s�t, a munka (szem�lyek), az �ruk, a t�ke
�s a szolg�ltat�sok szabad �raml�s�t a tagorsz�gok k�z�tt,
valamint k�z�s politik�k kialak�t�s�t. Ilyen uni�s politik�t
dolgoztak ki t�bbek k�z�tt a mez�gazdas�gban, a k�zleked�sben.
A sport nem kapott helyet e meg�llapod�sban, a kult�r�val
egy�tt, mint t�rsadalmi tev�kenys�get az uni� - a t�le
teljesen f�ggetlen - Eur�pa Tan�cs hat�sk�r�be utalta. Nem is
lett volna igaz�n logikus a sport be�p�t�se az uni�
jogrendj�be, hiszen az EU kimondottan gazdas�gi c�lok
megval�s�t�s�ra szervez�d�tt, �s a sport ezekben az �vekben
m�g nagyr�szt t�rsadalmi egyes�letek nonprofit
tev�kenys�gek�nt m�k�d�tt. A sport gazdas�gi szerep�nek
er�teljes n�veked�se a 80-as �vekben indult meg, ennek legf�bb
oka a m�dia megjelen�se az �gazatban. Ebben az id�ben a
m�diaipari fejl�d�s m�r lehet�v� tette a sportesem�nyek
megfelel� sz�nvonal� k�zvet�t�s�t, �s a telev�zi�k ki is
haszn�lt�k ezt a lehet�s�get. Az elektronikus m�dia behozta az
otthonokba a l�tv�nyos, nagy �rdekl�d�sre sz�mot tart�
sportesem�nyeket. A fokoz�d� �rdekl�d�s a sportesem�nyek ir�nt
a k�zvet�t�si jogok n�veked�s�t eredm�nyezte, ez - a tavaly
jelentkez� m�diapiaci probl�m�kig - biztos bev�telt jelentett
a kluboknak. A csapatok m�k�dtet�s�re egyre t�bb helyen
sportv�llalkoz�sok alakultak, egyes
futball-r�szv�nyt�rsas�gokat be is vezettek a t�zsd�re,
valamint t�megesen megjelentek azok a hivat�sos j�t�kosok,
akik m�r nem hobbib�l sportoltak, hanem ez v�lt keny�rkeres�
tev�kenys�g�kk�. Ez�ltal nyugodtan mondhatjuk: ma m�r egyes
sport�gak a sz�rakoztat� ipar�g r�szek�nt, �zleti alapon
m�k�dnek az �reg kontinensen is. Az �let teh�t fel�l�rta a
jogalkot�k sz�nd�k�t, hiszen, ami elk�pzelhetetlen volt az
50-es �vekben, az m�ra val�s�gg� v�lt: a sporttal - a fentebb
v�zolt logika alapj�n - uni�s szinten is foglalkozni kellett.
De a helyzet nem volt teljesen egyszer�… A sport saj�tos
szab�lyai - p�ld�ul a k�lf�ldi j�t�kosok szerepl�s�t korl�toz�
kv�tarendszer - ugyanis t�bb esetben is �tk�ztek az uni�s
alapelvekkel. Az els� �s tal�n legfontosabb teend� a szem�lyek
szabad mozg�s�nak megteremt�se volt a sportban, ezt a
konfliktust az Eur�pai B�r�s�g d�nt�se rendezte az �gynevezett
Bosman-�gyben hozott d�nt�s�vel, amellyel sorozatunkban k�s�bb
b�vebben foglalkozunk. �sszegz�sk�ppen az EU �s a sport
kapcsolat�r�l elmondhat�, hogy az amat�r alapon szervez�d�
sporttev�kenys�geket - k�zt�k a nemzeti v�logatottak
m�rk�z�seit - az uni� nem szab�lyozza, a professzion�lis
sporttev�kenys�g viszont mint az �zleti szf�ra egyik �ga az
uni�s joganyag hat�sk�r�be tartozik. Itt is �rv�nyes�lnie kell
teh�t az Eur�pai Uni� n�gy alapk�vetelm�ny�nek. Ezek
megker�lhetetlen elvek, a sportszf�r�nak alkalmazkodnia
kellett hozz�juk. Egy�bk�nt az uni� minim�lis szinten
szab�lyozza a sportot, k�z�s sportpolitik�ra - az �rintettek
teljes egyet�rt�se mellett - nincs sz�ks�g, a sportpolitika
kialak�t�s�nak joga tov�bbra is nemzeti hat�sk�rben marad.
Amennyiben pedig a k�zelj�v�ben az EU �jonnan k�sz�l�
alkotm�ny�ba beker�lne egy sportr�l sz�l� cikkely, az
egy�rtelm�en gesztus�rt�k� tett lenne az uni� r�sz�r�l: a
k�z�ss�g ezzel deklar�ln�, hogy elismeri �s fontosnak tartja a
sport �ltal k�pviselt �rt�keket, a sport t�rsadalmi szerepeit.
vissza | fel | home
|