k�priportok | mozg� gy�ngyszemek
K�PESLAP | UTAZ�S
F�rfi v�zilabda-v�logatott
F�rfi v�zilabda-v�logatott | f�rfi kajakn�gyes
Janics Natasa - Kov�cs Katalin
Nagy T�mea | Igaly Diana | Majoros Istv�n
Vizilabda Eb 2006 Belgr�d
Kajak-kenu vb, Szeged 2006
�sz� Eb, Budapest 2006
TORINO 2006
Ha j�n a f�n�k, kattints ide!
FONTOS


 
KatacaSportSitemapE-mail








EU �S A SPORT - T�rt�neti �ttekint�s
Eur�pa: egy�tt t�bbre megy�nk!

----------------------------------------------------------------------
forr�s: Sz. Nagy Tam�s, Nemzeti Sport 2003.07.22
----------------------------------------------------------------------
Kapcsol�d� anyagok:
  • �vi 2.7 milli�rd uni�s forint
  • A tag�llamok sportja
  • Eloszlatott bizonytalans�g
  • Szabadabb j�t�kosmozg�s
  • Uni�s szerep az olimpiai rendez�sben
  • T�mogat�s a nevel�s�rt
  • Magyar szt�rok az EU-r�l
  • A k�nyszerv�llalkoz�k ideje lej�r
  • Az EU �s a sportszab�lyoz�s
  • Eur�pa: egy�tt t�bbre megy�nk!
  • Neh�z megfelelni a norm�knak
    --------------------------------------------------------------------------------

    EU…
    Sz�pen lassan mindennapjaink r�sz�v� v�lt ez a k�t, az Eur�pai Uni�t jelk�pez� bet�. Nemhi�ba k�sz�n r�nk nap mint nap az �js�gokban, a telev�zi�ban, hiszen 2004-t�l kezd�d�en mi is tagok lesz�nk, Magyarorsz�g is csatlakozik az �j eur�pai rendszerhez. Hogy ez j� lesz-e nek�nk, avagy sem, arra nem tiszt�nk v�laszt adni, viszont n�zz�k meg r�viden, hogy voltak�ppen milyen szervezethez is csatlakozunk majd j�v� m�jusban.

    Az eur�pai nemzetek k�z�tti egy�ttm�k�d�s kezdeteinek vizsg�lat�hoz j�csk�n a m�ltba kell tekinten�nk. T�bb mint m�sf�l �vsz�zada Victor Hugo, a kiv�l� francia �r� m�r az "Eur�pai Egyes�lt �llamokr�l” �lmodozott. 1848-ban ez persze nem volt realit�s, hiszen Eur�pa a t�rt�nelem sor�n sohasem volt teljesen egys�ges, ebben az id�ben is megosztva volt. Birodalmak, majd k�s�bb �ntudatos nemzet�llamok alakultak ki az �reg kontinens ter�let�n, amelyek hol fegyverrel, hol csellel terjeszkedtek egym�s rov�s�ra. A m�lt sz�zad els� fel�ben ez az �lland�sul� szemben�ll�s vezetett az els� vil�gh�bor�hoz, ahhoz a puszt�t�shoz, amelyhez foghat�t addig m�g nem l�tott a f�ldgoly�. De Eur�pa nem tanult, az ideol�gi�k els�p�rt�k a j�zan gondolkod�st, �s �jra csak �rtelmetlen puszt�t�s lett a v�ge. J�tt a m�sodik vil�gh�bor�, �rtelmetlen szenved�ssel, meg nem rendezett olimpiai j�t�kokkal. A h�bor� ut�n a nyugat-eur�pai �llamok els� embereiben - legyenek b�r a gy�ztes oldal r�gi vagy a vesztes oldal �j vezet�i - v�gre tudatosult: egy�tt t�bbre megy�nk! �s Nyugat-Eur�pa az 1951-ben al��rt Eur�pai Sz�n- �s Ac�lk�z�ss�gr�l (ESZAK) sz�l� szerz�d�ssel elindult az integr�ci� �tj�n.
    Els�dleges c�l a fegyveres szemben�ll�s kock�zat�nak cs�kkent�se volt, de a d�nt�sben megjelentek olyan gazdas�gi �s politikai okok is, amelyek a kontinens felz�rk�z�s�t voltak hivatva el�seg�teni a k�t szuperhatalom mell�. A katonai egy�ttm�k�d�s k�rd�se a NATO 1949-es megalak�t�s�val megold�dott, gazdas�gi t�ren viszont sz�mtalan �j, a fejl�d�shez n�lk�l�zhetetlen int�zked�sre volt sz�ks�g. Az �j, f�k�ppen gazdas�gi c�lokra �p�l� egy�ttm�k�d�s k�vetkez� l�pcs�je volt a sokat emlegetett R�mai Szerz�d�s, amely 1957-ben k�ttetett hat �llam (NSZK, Franciaorsz�g, Olaszorsz�g, Belgium, Hollandia, Luxemburg) r�szv�tel�vel. A szerz�d�s kimondja a k�z�s piac alapjak�nt szolg�l� n�gy t�nyez� �rv�nyes�l�s�t, a munka (szem�lyek), az �ruk, a t�ke �s a szolg�ltat�sok szabad �raml�s�t a tagorsz�gok k�z�tt, valamint k�z�s politik�k kialak�t�s�t. Ilyen uni�s politik�t dolgoztak ki t�bbek k�z�tt a mez�gazdas�gban, a k�zleked�sben. A sport nem kapott helyet e meg�llapod�sban, a kult�r�val egy�tt, mint t�rsadalmi tev�kenys�get az uni� - a t�le teljesen f�ggetlen - Eur�pa Tan�cs hat�sk�r�be utalta. Nem is lett volna igaz�n logikus a sport be�p�t�se az uni� jogrendj�be, hiszen az EU kimondottan gazdas�gi c�lok megval�s�t�s�ra szervez�d�tt, �s a sport ezekben az �vekben m�g nagyr�szt t�rsadalmi egyes�letek nonprofit tev�kenys�gek�nt m�k�d�tt. A sport gazdas�gi szerep�nek er�teljes n�veked�se a 80-as �vekben indult meg, ennek legf�bb oka a m�dia megjelen�se az �gazatban. Ebben az id�ben a m�diaipari fejl�d�s m�r lehet�v� tette a sportesem�nyek megfelel� sz�nvonal� k�zvet�t�s�t, �s a telev�zi�k ki is haszn�lt�k ezt a lehet�s�get. Az elektronikus m�dia behozta az otthonokba a l�tv�nyos, nagy �rdekl�d�sre sz�mot tart� sportesem�nyeket. A fokoz�d� �rdekl�d�s a sportesem�nyek ir�nt a k�zvet�t�si jogok n�veked�s�t eredm�nyezte, ez - a tavaly jelentkez� m�diapiaci probl�m�kig - biztos bev�telt jelentett a kluboknak. A csapatok m�k�dtet�s�re egyre t�bb helyen sportv�llalkoz�sok alakultak, egyes futball-r�szv�nyt�rsas�gokat be is vezettek a t�zsd�re, valamint t�megesen megjelentek azok a hivat�sos j�t�kosok, akik m�r nem hobbib�l sportoltak, hanem ez v�lt keny�rkeres� tev�kenys�g�kk�. Ez�ltal nyugodtan mondhatjuk: ma m�r egyes sport�gak a sz�rakoztat� ipar�g r�szek�nt, �zleti alapon m�k�dnek az �reg kontinensen is.
    Az �let teh�t fel�l�rta a jogalkot�k sz�nd�k�t, hiszen, ami elk�pzelhetetlen volt az 50-es �vekben, az m�ra val�s�gg� v�lt: a sporttal - a fentebb v�zolt logika alapj�n - uni�s szinten is foglalkozni kellett. De a helyzet nem volt teljesen egyszer�… A sport saj�tos szab�lyai - p�ld�ul a k�lf�ldi j�t�kosok szerepl�s�t korl�toz� kv�tarendszer - ugyanis t�bb esetben is �tk�ztek az uni�s alapelvekkel. Az els� �s tal�n legfontosabb teend� a szem�lyek szabad mozg�s�nak megteremt�se volt a sportban, ezt a konfliktust az Eur�pai B�r�s�g d�nt�se rendezte az �gynevezett Bosman-�gyben hozott d�nt�s�vel, amellyel sorozatunkban k�s�bb b�vebben foglalkozunk. �sszegz�sk�ppen az EU �s a sport kapcsolat�r�l elmondhat�, hogy az amat�r alapon szervez�d� sporttev�kenys�geket - k�zt�k a nemzeti v�logatottak m�rk�z�seit - az uni� nem szab�lyozza, a professzion�lis sporttev�kenys�g viszont mint az �zleti szf�ra egyik �ga az uni�s joganyag hat�sk�r�be tartozik. Itt is �rv�nyes�lnie kell teh�t az Eur�pai Uni� n�gy alapk�vetelm�ny�nek. Ezek megker�lhetetlen elvek, a sportszf�r�nak alkalmazkodnia kellett hozz�juk. Egy�bk�nt az uni� minim�lis szinten szab�lyozza a sportot, k�z�s sportpolitik�ra - az �rintettek teljes egyet�rt�se mellett - nincs sz�ks�g, a sportpolitika kialak�t�s�nak joga tov�bbra is nemzeti hat�sk�rben marad.
    Amennyiben pedig a k�zelj�v�ben az EU �jonnan k�sz�l� alkotm�ny�ba beker�lne egy sportr�l sz�l� cikkely, az egy�rtelm�en gesztus�rt�k� tett lenne az uni� r�sz�r�l: a k�z�ss�g ezzel deklar�ln�, hogy elismeri �s fontosnak tartja a sport �ltal k�pviselt �rt�keket, a sport t�rsadalmi szerepeit.

    vissza | fel | home      



  • ATH�N.2004

      ATH�N 2004
      - program
      - magyar csapat
      - eredm�nyek
      - dics�s�gtabl�
      - Pass the Flame (klip)
      - Flasholimpia (flash)
      PARALIMPIA
      versenynapt�r 2004

     
    K�PEK

      
      Kov�cs �gnes 09.02

      
      Nagy T�mea 09.02

      
      Kov�cs Katalin 09.01

      
      Mohamed Aida 09.01

      
      Itthon a csapat 08.30

      
      Magyarok az olimpi�n

      
      Janics-Kov�csK 08.28

      
      N�i kajakn�gyes 08.27

      
      Vaszi T�nde 08.27

      
      Tudja J�lia 08.23

      
      Moln�r Krisztina 08.21

      
      Igaly Diana 2004.08.19

      
      Kov�cs �gnes

      
      Mohamed Aida 08.18

      
      n�i HUN-RUS 2004.08.18
      n�i GRE-ITA 2004.08.18

      
      Czink Melinda

      
      V�zilabda az olimpi�n

      
      �sz�s az olimpi�n

      
      Kajak-kenu az olimpi�n

      
      M��sz�s az olimpi�n

      
      M�ugr�s az olimpi�n

      
      Megnyit�

      
      Ath�ni �letk�pek

      
      Kov�cs Katalin 08.10

      
      N�i kajakosok 2004.08.02

      
      Ruhapr�ba 2004.07.28

     
    LINKEK

      ATH�N.2004

     
    K�NYVAJ�NL�

      
      TORINO 2006

      
      TIZENK�T MENET

      
      Sportenciklop�dia
      >>> Sportk�nyvek

     
    SPORT�GAK

      OLIMPIA
      V�ZILABDA �SZ�S
      M��SZ�S M�UGR�S
      KAJAK-KENU EVEZ�S
      VITORL�Z�S SZ�RF
      �TTUSA

     
    KATACA.HU

      HOME SITEMAP
      K�PRIPORTOK
      GY�NGYSZEMEK
      E-MAIL