k�priportok | mozg� gy�ngyszemek
K�PESLAP | UTAZ�S
F�rfi v�zilabda-v�logatott
F�rfi v�zilabda-v�logatott | f�rfi kajakn�gyes
Janics Natasa - Kov�cs Katalin
Nagy T�mea | Igaly Diana | Majoros Istv�n
Vizilabda Eb 2006 Belgr�d
Kajak-kenu vb, Szeged 2006
�sz� Eb, Budapest 2006
TORINO 2006
Ha j�n a f�n�k, kattints ide!
FONTOS


 
KatacaSportSitemapE-mail








EU �S A SPORT � felforgat�k: Bosmant�l Balogig
Az EU �s a sportszab�lyoz�s

----------------------------------------------------------------------
forr�s: Szabados G�bor, Nemzeti Sport 2003.07.23
----------------------------------------------------------------------
Kapcsol�d� anyagok:
  • �vi 2.7 milli�rd uni�s forint
  • A tag�llamok sportja
  • Eloszlatott bizonytalans�g
  • Szabadabb j�t�kosmozg�s
  • Uni�s szerep az olimpiai rendez�sben
  • T�mogat�s a nevel�s�rt
  • Magyar szt�rok az EU-r�l
  • A k�nyszerv�llalkoz�k ideje lej�r
  • Az EU �s a sportszab�lyoz�s
  • Eur�pa: egy�tt t�bbre megy�nk!
  • Neh�z megfelelni a norm�knak
    --------------------------------------------------------------------------------

    Ha feltessz�k a k�rd�st, hogy mely labdar�g�k gyakorolt�k a legnagyobb hat�st a sportvil�gra, akkor a legt�bben tal�n Pel� vagy Pusk�s �csi nev�t eml�ten�k, pedig nem j�runk messze a val�s�gt�l, ha azt mondjuk: Jean-Marc Bosman id�zte el� a legnagyobb v�ltoz�sokat.


    Az eg�sz azzal kezd�d�tt, hogy Jean-Marc Bosmannak lej�rt a szerz�d�se
    Nevezett belga �r a futballban koroszt�lyos v�logatotts�gig vitte, de az Eur�pai Uni� t�rgyal�termeiben eredm�nyesebb volt: fenekest�l ford�totta fel a kontinens sport�let�t. Nev�hez k�thet� az EU sportszab�lyoz�s�nak legfontosabb eleme, a sportol�k egy�b munkav�llal�khoz hasonl� szabad mozg�s�nak megteremt�se.

    A Bosman-�ggyel kezd�d�tt

    Csaknem m�sf�l �vtizede, 1990 j�nius�ban Bosmannak a belga RFC Li�ge j�t�kosak�nt lej�rt a szerz�d�se, klubja azonban p�nzt k�vetelt �rte. A vev�, a francia m�sodoszt�ly� Dunkerque nem fizetett, Bosman szerz�d�s n�lk�l maradt. Beperelte a Li�ge-t �s a belga sz�vets�get, mert megs�rtett�k az EU alapokm�ny�nak sz�m�t� r�mai szerz�d�snek a szabad munkaer�-�raml�sr�l sz�l� 48. cikkely�t. V�gigj�rt minden l�pcs�fokot, v�g�l 1995. december 15-�n a Luxembourgban sz�kel� Eur�pai B�r�s�g C-415/93 sz�m� hat�rozat�ban kimondta a sportol�k szabad mozg�s�t, amely k�t pontot foglal mag�ba. Egyr�szt a lej�rt szerz�d�s� sportol�k�rt k�rt transzferd�j elt�rl�s�t, m�sr�szt az idegenl�gi�sok sz�m�t korl�toz� szab�lyok elt�rl�s�t, idegenl�gi�s alatt egyel�re az Uni� �llampolg�rait �rtve. (Bosman csak a transzferd�j elt�rl�s��rt harcolt, de a b�r�s�g az �gy vizsg�lata kapcs�n d�nt�tt az idegenl�gi�s-korl�toz�s felold�s�r�l is.)

    Perek �s gy�zelmek

    �s ez m�g csak az els� l�p�s volt - a hat�rozatokat �t�ltette gyakorlat�ba az �j vil�g ellen eleinte tiltakoz� Eur�pai Labdar�g�-sz�vets�g (UEFA), de ezzel az EU-n k�v�li labdar�g�k h�tr�nyba ker�ltek uni�s t�rsaikkal szemben. V�rhat� volt, hogy a Bosman-�gyet tov�bbi �gyek k�vetik, �s a sportol�k fell�pnek a diszkrimin�ci� ellen.
    A lengyel kos�rlabd�z�, Lilia Malaja a francia RC Strasbourg csapat�ba nem f�rt be, mert betelt a klub l�gi�skerete - tavaly decemberben a francia legfels�bb b�r�s�g kimondta, hogy a Bosman-szab�ly a t�rsult �llamok sportol�ira is vonatkozik, �gy �k nem sz�m�thatnak idegenl�gi�snak. Id�n m�jusban a szlov�k k�zilabdakapus, Maros Kolpak �gy�ben hozott Malaj��hoz hasonl� d�nt�st maga az Eur�pai B�r�s�g, miut�n a h�l��r a n�met TSV �stringen csapat�b�l szorult ki l�gi�sst�tusa miatt.
    A belga Charleroival �sszet�z�sbe ker�lt labdar�g�nk, Balog Tibor - az el�bbiekt�l elt�r�en - nem az idegenl�gi�s-korl�toz�st vette c�lba, hanem a transzferd�j elt�rl�s�nek kiterjeszt�s�t. V�g�l Balog "R�k�nak” nem kellett v�gigvinnie a pert Luxemburgban, mert a Nemzetk�zi Labdar�g�-sz�vets�g (FIFA) kompromisszumk�nt beleegyezett abba, hogy a lej�rt szerz�d�s� j�t�kosok szabadon igazolhat�k legyenek szerte a vil�gban - a nevel�si k�lts�g megfizet�se ellen�ben.

    Felszabad�t�s �s korl�toz�s

    Kik profit�lhatnak a fenti hat�rozatokb�l? Az EU-val t�rsult viszonyban �ll� tizenh�t orsz�g, amelyek k�z�l t�z - k�zt�k haz�nk - 2004 m�jus�t�l teljes jog� tagja lesz az uni�nak. Az EU-val egy�ttm�k�d�si meg�llapod�st k�t�tt orsz�gokra (a szovjet ut�d�llamokra) azonban nem vonatkozik a d�nt�s. Milyen k�vetkezm�nyei lettek �s lesznek Jean-Marc Bosman per�nek? A labdar�g�sban felszabadult a munkaer�piac, a leggazdagabb csapatok val�s�gos vil�gv�logatottakat v�s�roltak �ssze. Elszabadultak viszont a labdar�g�k b�rei is, mivel az ingyen igazolhat� j�t�kosok t�bbet tudtak k�vetelni a szign�juk�rt, ami a futballgazdas�g tavaly felbukkan� recesszi�j�nak egyik f� oka. E visszaes�s miatt a kisebb klubok nem tudt�k kor�bbi f� bev�teli forr�suk, a transzferd�j megsz�n�s�vel kiesett eur�kat egy�b forr�sokb�l p�tolni - a futballvil�gnak alapvet� reformra, k�lts�gcs�kkent�sre van sz�ks�ge. Erre j� es�lyt k�n�l a j�v�ben a jogok kiterjeszt�se: az �j �s t�rsult tag�llamokb�l �rkez� labdar�g�k alacsonyabb fizet�ssel is be�rik, mint nyugat-eur�pai koll�g�ik, ez�rt jelent�sen le fogj�k szor�tani a b�reket. �gy a Bosman-szab�ly, amely eredetileg hozz�j�rult a sportgazdas�g recesszi�j�hoz, az EU-s jogok kiterjeszt�se r�v�n egyben a visszaes�s orvosl�s�ban, a k�lts�gek lefarag�s�ban is seg�ts�get ny�jt. Mindez nemcsak a futballvil�gra, hanem a teljes sport�letre is igaz, de fontos l�tni, hogy a labdar�g�s, mint a legpiack�pesebb sport�g mindig is vez�rhaj�k�nt szolg�l a sportgazdas�g v�ltoz�sai sz�m�ra.

    A sporttelev�zi�z�s szab�lyoz�sai

    Az uni� egyes alapelvei a l�tv�nysport egyik f� bev�teli forr�s�nak sz�m�t� telev�zi�s k�zvet�t�seket is befoly�solj�k, de e ter�leten a jogalkalmaz�s jobban elismeri a sport speci�lis jelleg�t. Az EU-ban p�ld�ul, a szabad versenyt v�dend�, tilos a kartell, a konkurencia kiz�r�sa - mindez nem vonatkozik azonban a telev�zi�s jogokat egy�ttesen (gyakorlatilag kartellk�nt) �rt�kes�t� labdar�g�lig�kra. A k�z�ss�g arra is igyekszik gondot ford�tani, hogy a nagy �rdekl�d�sre sz�mot tart� sportesem�nyeket ne csak fizet�s csatorn�kon lehessen megtekinteni. A szab�lyoz�s nem t�mogatja a felt�n�en hossz� t�vra (t�z �vre vagy t�bbre) k�t�tt szerz�d�seket, sz�ljon az telev�zi�s jogokr�l, vagy ak�r szponzor�ci�r�l - ennek c�lja a monopolhelyzet �s az er�f�l�nnyel val� vissza�l�s megakad�lyoz�sa.

    vissza | fel | home      



  • ATH�N.2004

      ATH�N 2004
      - program
      - magyar csapat
      - eredm�nyek
      - dics�s�gtabl�
      - Pass the Flame (klip)
      - Flasholimpia (flash)
      PARALIMPIA
      versenynapt�r 2004

     
    K�PEK

      
      Kov�cs �gnes 09.02

      
      Nagy T�mea 09.02

      
      Kov�cs Katalin 09.01

      
      Mohamed Aida 09.01

      
      Itthon a csapat 08.30

      
      Magyarok az olimpi�n

      
      Janics-Kov�csK 08.28

      
      N�i kajakn�gyes 08.27

      
      Vaszi T�nde 08.27

      
      Tudja J�lia 08.23

      
      Moln�r Krisztina 08.21

      
      Igaly Diana 2004.08.19

      
      Kov�cs �gnes

      
      Mohamed Aida 08.18

      
      n�i HUN-RUS 2004.08.18
      n�i GRE-ITA 2004.08.18

      
      Czink Melinda

      
      V�zilabda az olimpi�n

      
      �sz�s az olimpi�n

      
      Kajak-kenu az olimpi�n

      
      M��sz�s az olimpi�n

      
      M�ugr�s az olimpi�n

      
      Megnyit�

      
      Ath�ni �letk�pek

      
      Kov�cs Katalin 08.10

      
      N�i kajakosok 2004.08.02

      
      Ruhapr�ba 2004.07.28

     
    LINKEK

      ATH�N.2004

     
    K�NYVAJ�NL�

      
      TORINO 2006

      
      TIZENK�T MENET

      
      Sportenciklop�dia
      >>> Sportk�nyvek

     
    SPORT�GAK

      OLIMPIA
      V�ZILABDA �SZ�S
      M��SZ�S M�UGR�S
      KAJAK-KENU EVEZ�S
      VITORL�Z�S SZ�RF
      �TTUSA

     
    KATACA.HU

      HOME SITEMAP
      K�PRIPORTOK
      GY�NGYSZEMEK
      E-MAIL