|
![]() Neh�z megfelelni a norm�knak ---------------------------------------------------------------------- forr�s: Gallov Rezs�, Nemzeti Sport 2003.07.22 ---------------------------------------------------------------------- Kapcsol�d� anyagok: -------------------------------------------------------------------------------- Nem �nnepelt�k meg m�jus 9-�t, Eur�pa �nnepnapj�t. M�g nem is volt mi�rt, �s ha a nem mindennapos alkalomhoz ill�en felharsantak volna Ludwig van Beethoven IX. szimf�ni�ja k�rust�tel�nek, az �r�m�d�nak akkordjai - nem tudtuk volna mire v�lni. J�v�re azonban m�r hivatalb�l mint az Eur�pai Uni� tagjai tudni fogjuk: a k�z�ss�g himnusza a volt francia k�l�gyminiszter, Robert Schuman (a "B�lcs ember”) 1950-ben ezen a napon tett bejelent�se eml�k�re sz�lal meg. A k�vetkez� �vben pedig megsz�letett az Eur�pai Sz�n- �s Ac�lk�z�ss�gr�l sz�l� meg�llapod�s, amely az Eur�pai Uni� t�rt�nelmet form�l� megalakul�s�hoz �s m�ig tart� fejl�d�s�hez vezetett. A szervezet 2004-ben, eddigi legnagyobb szab�s�, t�z �j orsz�got �rint� b�v�t�se sor�n Magyarorsz�got is befogadja. Err�l sz�lnak mindennapjaink az orsz�ggy�l�sben, a mez�gazdas�gban, az iparban, az oktat�sban, no �s term�szetesen a sportban is. Teli vagyunk v�rakoz�ssal, rem�nnyel, eleget akarunk tenni a kih�v�soknak, a beilleszked�s ig�nyeinek, s egyre-m�sra vet�dnek fel a sporttal kapcsolatos k�rd�sek is benn�nk. A Sportgazdas�g Online-on megjelen� cikkek e k�rd�sek megv�laszol�s�ban pr�b�lnak seg�teni, olyan form�ban, hogy t�bb oldalr�l megk�zel�tve mutatj�k be az Eur�pai Uni� �s a sport kapcsolat�t.
Mindezek ismeret�ben is �va int�nk a t�lz� der�l�t�st�l, a tags�gunk eset�re az EU-t�l v�rhat� k�zvetlen�l �s k�zvetve el�rhet� jelent�s sportt�mogat�st illet�en, amelyre egy�bir�nt persze �get�en sz�ks�g�nk lenne. A m�rs�kletre ebben a tekintetben nem az a k�r�lm�ny k�sztet benn�nket, hogy az Eur�pai Uni� b�rmiben is k�ts�gbe vonn� kimagasl� �rdemeinket. Egyszer�bb okokr�l van sz�. Az EU megalak�t�s�nak kifejezetten gazdas�gi term�szet� ind�t�kai voltak, �s az az�ta bek�vetkezett v�ltoz�sok a halad�s �s b�v�t�sek ellen�re a f� m�k�dtet� elemek v�ltozatlanok. A k�z�s piaci felt�teleket biztos�t�, mindenkire k�telez� �rv�ny� elvek hat�rozz�k meg az egys�ges�l� Eur�pa alakul�s�t. T�m�r�tve ez azt jelenti, hogy a k�l�nbs�gek, a hat�rok megsz�nnek a tag�llamok k�z�tt, az �ru, a szolg�ltat�sok, a szem�lyek - teh�t a munkaer� - �s a t�ke szabadon v�ndorolhat. Ezek mozg�s�t k�z�s rendeletek szab�lyozz�k. A fentiekb�l k�vetkez�en meg kell �llap�tanunk: a sport nem r�sze az uni� m�k�d�s�t igazgat� rendszernek. Min�s�thetj�k ezt hi�nyoss�gnak, p�tl�s�t ak�r s�rg�s feladatk�nt eml�thetn�nk, de t�nyk�nt jegyezz�k meg, ebben a vonatkoz�sban semmir�l sem maradtunk le, nincsenek k�telez� el��r�sok, rendeletek, amelyekhez igazodnunk sz�ks�ges. 1996-ban az Eur�pa Tan�cs kezdem�nyez�s�re a Br�sszelben �l�sez� Nemzetk�zi Sportf�rum �lesen b�r�lta az 1992-ben al��rt maastrichti egyezm�nyt, amely kiz�r�lag az Eur�pai Uni� keretein bel�li egy�ttm�k�d�s tov�bbi gazdas�gi �s egy�b form�it, lehet�s�geit foglalta mag�ba, �m figyelmen k�v�l hagyta mindazokat az aj�nl�sokat �s javaslatokat, amelyek a sportk�rd�sek napirendre t�z�s�t szorgalmazt�k, defini�lt�k, �s ehelyett csup�n egyetlen k�zbevetett utal�st tett r�. M�s sz�val: az uni� alapokm�ny�ban mind a mai napig nem tal�lhat� cikkely a sportr�l! Az ut�bbi hetek-h�napok fejlem�nyeinek ismeret�ben azonban v�rhat�, hogy az EU alkotm�ny�ban - lehets�ges, m�r a k�zeli j�v�ben - �tt�r�s t�rt�nik. T�bb�ves munka ut�n lez�rult az EU alapokm�nyainak rev�zi�ja, alkotm�ny�nak megalkot�sa, amelyet a volt francia �llameln�k, Val�ry Giscard d’Estaing �s munkat�rsai k�z�ss�ge k�sz�tett el�. A munka a v�gs� st�dium�hoz k�zeledik, s ezt az id�z�t�st v�lasztott�k a legtekint�lyesebb nemzetk�zi sportir�ny�t� szervezetek arra, hogy a k�rd�sben elt�k�lt l�p�st tegyenek. A NOB legut�bbi, madridi v�grehajt� test�leti �l�se ut�n tartott sajt�t�j�koztat� keret�ben ker�lt nyilv�noss�gra: k�z�s javaslat k�sz�lt arra, hogy az Eur�pai Uni� alkotm�ny�ban k�l�n �tfog� cikkely foglalkozzon a sporttal. Ennek a cikkelynek a megfogalmaz�sa hosszas k�z�s egyeztet�s eredm�nyek�nt sz�letett meg a NOB, az Eur�pai Olimpiai Bizotts�gok szervezete (EOC), a Ny�ri, illetve T�li Olimpiai Sport�gak Sz�vets�ge (ASOIF, AIOWF) �s a k�t nagy tekint�ly� nemzetk�zi labdar�g�-sz�vets�g, a nemzetk�zi �s az eur�pai, teh�t a FIFA �s az UEFA vezet�i k�zrem�k�d�s�vel. A javaslatot a felsorolt szervezetek nev�ben a NOB eln�ke, a belga Jacques Rogge terjesztette el� az "Eur�pa j�v�je” elnevez�ssel rendezett EU-cs�cs�rtekezleten, amely, egy�b fontos t�m�k mellett, az EU �j alkotm�ny�val is foglalkozott j�nius 20-22. k�z�tt a g�r�gorsz�gi Szalonikiben. El��r�sok, k�telez�en k�vetend� k�z�s szab�lyok foganatos�t�s�ra mindazon�ltal nem kell sz�m�tanunk, az uni� nem tervez �tfog� sportjog-harmoniz�ci�t. Elker�lhetetlen�l szembe kell n�zn�nk ellenben ha nem is a megszor�t� rendeletek tucatjaival, de az �ltal�nosan elfogadott �s alkalmazott eur�pai norm�k, gondolkod�sm�d, ir�nyzatok szabta k�telezetts�gekkel. Az �llami sportt�mogat�s m�rt�k�nek k�vetnie kellene n�lunk p�ld�ul az uni�s orsz�goknak legal�bb az �tlag�t. A k�lts�gvet�s nyelv�n ez azt jelenti, hogy ide�lis esetben a nemzeti �sszterm�k egy sz�zal�ka megy a sport ig�nyeinek kiel�g�t�s�re. Eset�nkben ez a jelenlegi 24 milli�rd forint helyett csaknem 200 milli�rdot jelentene a testkult�ra fejleszt�s�re. Elismerj�k, hirtelen�ben ez k�ptelens�gnek tetszhet. Jelenlegi viszonyaink ismeret�ben els� k�s�rletre megel�gedn�nk a k�lts�gvet�si t�rv�ny kiad�si v�g�sszege egy sz�zal�k�val is - ez hozz�vet�legesen 80 milli�rd forintot tenne ki… De h�t csak ilyen �ton k�pzelhet� el annak az elfogadhatatlan ellentmond�snak a felold�sa, egyebek k�z�tt, amely versenysportunk hagyom�nyos nagyszer�s�ge �s a lakoss�g sz�les r�tegeinek les�jt� fizikai �llapota k�z�tt sajnos m�r fiatal kort�l kezd�d�en fellelhet� az eg�szs�ges �letm�d hi�nya k�vetkezt�ben. T�vol �llunk iskol�ink l�tes�tm�nyei tekintet�ben az eur�pai norm�kt�l, �s egy�b sportl�tes�tm�nyeink �llapota is siralmas… A telep�l�si �s megyei �nkorm�nyzatok sportt�mogat�si rendszere, m�rt�ke az er�fesz�t�sek ellen�re sem el�gs�ges. Labdar�g�sunk eg�sze, a m�rk�z�sek biztons�ga, ne is soroljuk! E hely�tt maradjunk annyiban: a felz�rk�z�s Eur�p�hoz a sportp�ly�kon sem �g�rkezik k�nny�nek �s r�vid lefoly�s�nak. |