A f�titk�r kiemelte, a hazai futballcsapatokat m�k�dtet� gazdas�gi t�rsas�gok �lete jelent�sen megv�ltozik a csatlakoz�st k�vet�en. A legkarakteresebb m�dos�t�s �rtelm�ben a munkaad�k (azaz a klubok) a k�zelj�v�ben csak munkaviszony keret�ben foglalkoztathatj�k a munkav�llal�kat (p�ld�nk eset�ben a labdar�g�kat), vagyis a futballist�k (�s glob�lisan tekintve, a sportol�k) eset�ben meg kell sz�ntetni az egy�ni v�llalkoz�i st�tust, mivel az EU ilyen esetben az egy�ni v�llalkoz�i szerz�d�seket nem ismeri �s nem fogadja el - azaz az �gynevezett "k�nyszerv�llalkoz�sok” ideje lej�r. Ez annyit tesz, hogy a term�szetesen a tov�bbiakban is gazdas�gi t�rsas�gk�nt m�k�d� egyes�leteknek kell kifizetni�k alkalmazottaik ut�n az �sszes j�rul�kot, a klubok adminisztr�ci�ja teh�t megv�ltozik, mivel a b�rsz�mfejt�s is az � feladatuk lesz.
K�pletes�tve a le�rtakat: ha p�ld�ul egy futballc�gnek eddig 200 milli� forintja volt k�l�nb�z� megb�z�si d�jakra, akkor az eml�tett summ�val a bel�p�s ut�n m�r �gy kell "s�f�rkodnia”, hogy az el�g legyen a brutt� munkab�rhez k�t�d� k�zterhek kifizet�s�re is. A jelenleg fut� rendszer szerint a most sz�mla ellen�ben kifizetend� mondjuk 200 ezer forint plusz �fa �sszeg helyett a labdar�g� a p�nz szem�lyi j�vedelemad�val cs�kkentett �rt�k�hez juthat majd hozz�, azaz a klub SZJA-t fizet az id�ig a sportol� �ltal k�nyvelt �s befizetett t�rsas�gi ad� helyett. Az �talakul�s jelent�s pluszterheket r� a klubokra, melyek k�lts�gvet�s�t megterhelik a j�t�kosok ut�n fizetend� k�zterhek. Igaz, a folyamat r�szek�nt - elvileg - realiz�l�dhat a b�rt�bla, �s az egyes�letek is �tgondoltabban l�pnek a p�nz�gyek ter�n, ellenkez� esetben ugyanis egyszer�en t�nkremennek a n�h�ny kiv�telt�l eltekintve ma is financi�lis gondokkal k�zd� gazdas�gi t�rsas�gok.
A jelenleg hat�lyos sportt�rv�ny szerint napjainkban m�g munkav�gz�sre ir�nyul� tev�kenys�g ell�t�jak�nt alkalmazz�k a gazdas�gi t�rsas�gok a profifutballist�kat, �m a t�rv�ny m�dos�t�sa folyamatban van, �s ennek v�gezt�vel megv�ltozik a manaps�g honos gyakorlat. A j�t�kos alkalmazott lesz, a munkaviszony pedig nagyobb biztons�got ny�jt, jobban v�di a futballista �rdekeit, ugyanakkor megk�ti a klubot.
Fontos szegmense a csatlakoz�st k�vet� peri�dusnak, hogy az uni� nem ismer el semminem� korl�toz�st a munkaer� szabad v�ndorl�sa ter�n, elm�letileg egy-egy magyar futballklubn�l is visszak�sz�nhet a "Chelsea-effektus” - az angol elitklubn�l az ut�bbi k�t bajnoki �vben t�bbsz�r is el�fordult, hogy kezd�csapat�ban egyetlen angol j�t�kos sem kapott helyet. (A labdar�g�st illet�en Magyarorsz�gon m�r a legut�bbi bajnoki ki�r�st tekintve is el�fordulhatott volna ez a helyzet, az MLSZ d�nt�se �rtelm�ben ugyanis korl�tlan sz�m� l�gi�s volt egyszerre szerepeltethet�.) Az uni�s sportol�k a bel�p�st k�vet�en teh�t nem tekinthet�k k�lf�ldinek, �s ford�tva: az EU-tag�llamokban a magyarok sem sz�m�tanak annak 2004 m�jus�t�l. A munkav�llal�si enged�lyek kiad�sa a tag�llamok �llampolg�rai sz�m�ra automatikuss� v�lik.
Ez a - n�lunk szint�n nem elk�pzelhetetlen - n�pv�ndorl�s m�g ink�bb h�tr�nyos helyzetbe hozhatja a labdar�g�-ut�np�tl�s tagjait, a fiataloknak m�g nehezebb lesz a csapatok els� kereteinek k�zel�be ker�lni�k. Mint a f�titk�r megjegyezte, az uni� egyes orsz�gainak futballsz�vets�geiben felismert�k ezt a vesz�lyt, ez�rt ki-ki igyekszik valamif�le korl�toz�st bevezetni (Olaszorsz�gban p�ld�ul "menynyis�gi” korl�toz�s al� esnek a nem uni�s �llampolg�rs�g� labdar�g�k), az �tfog� megold�st azonban egyel�re m�g keresik az �rintettek. A magyar labdar�g�st illet�en dr. Horv�th G�bor szerint az a k�rd�s, hogy a migr�ci� milyen ir�ny� lesz, azaz a magyar fuballista megy-e vagy a szlov�n, szlov�k, cseh j�n?
A tag�llamokban a sportkluboknak mark�nsan sz�t kell v�lasztaniuk az �zleti alap� �s a nonprofit, amat�r sportot. Az uni�s szab�lyoz�s szerint az �llamnak az el�bbib�l ki kell vonulnia, az ut�bbit viszont - mivel az EU a sportot a kult�ra r�sz�nek tekinti - t�mogathatja. Az �llam szerepe a gyermeksportban, a sportoltat�s felt�teleinek megteremt�s�ben teljesedhet ki, azaz prevent�v funkci�t kell bet�ltenie az eg�szs�ges �letm�dra nevel�s ter�let�n, amibe az ut�np�tl�s-nevel�s t�mogat�sa is helyet kap. Hasonl� okb�l - a sport a kult�ra r�sze - az �nkorm�nyzati, illetve az �llami tulajdon� l�tes�tm�nyek (futballstadionok, edz�p�ly�k �s a k�l�nb�z� kiszolg�l� egys�gek) �zemeltet�se kapcs�n ugyancsak el�ker�l az �llam szerepe.

vissza | fel | home