|
|
| ||||||||||
|
A "sohasem szabad másodiknak lenni" gyötrelmeiről
Rózsa Norbert: "Nyáron egyszerű" 
Érdekelt ez az ember.
Kis túlzással azt is mondhatom, az atlantai bajnokok közül ő érdekelt igazán. Mert regénye, meséje, sztorija, története van. Őt nálam sokkal jobban ismerő (valljuk be, ez nem nehéz ...) kolléganőm mondta: a te embered! Lehet vele beszélgetni. Van miről. Van? Nekem ő egy hős. És a hősökkel nem tudok mit kezdeni. A hősök előtt az ember leveszi a kalapját (akkor is, ha sohasem volt), tiszteleg előttük, aztán megy tovább. A hősről az ember azt hiszi, hogy "szoborból van". Hogy az nem is képes másként, csak fennkölt módon kommunikálni. - Szeretsz úszni? - Nyáron. - Nyáron egyszerű? - Ez mi? - Egy filmcím. Szép volt. Kamaszkoromban láttam vagy 15-ször. - Hol? - Itt én kérdezek! Egyébként a Május 1-ben. Ma azt hiszem Atriumnak hívják. - Tudod, én dombóvári vagyok ... - Hallottam. Tudod, hogy az a város egyes-egyedül csak rólad híres? - Volt egy futó is ... - A balhék idején szerettek? - Balhék? - Tudod ... A Zemplényi, meg a menekülés, valahová Ausztráliába. - Nem szeretnék ezekről beszélni. - Én sem. - Akkor miért tartunk máris itt? - Mert ez tőled elválaszthatatlan. Valaki rád néz és azt mondja: "Ez az a Rózsa, aki ..." - Melyik? - Amelyik ... - Te elhitted? - Mit? - Amiket rólam híreszteltek ... - Nem mindegy, mit hisz egy őszóról egy sportújságíró, aki életében most beszélget először úszóval? - Egyáltalán nem. Sőt. Talán éppen azért fontos nekem, mert nem vagy fertőzött uszodai ember. - Talán éppen azért nem hittem el soha egy szót sem. Mert nem vagyok uszodai ... Az egyébként fontos? - Néha igen. Közöttük élek. - Szeretsz közöttük élni? - Néha nagyon. Néha nagyon nem. - Mikor igen? - Nyáron. - Mikor nem? - Télen, ősszel, tavasszal. - Nyáron egyszerű? ... - Nem csapsz be, tudom, Május 1 ... - Szoktál félni? - Néha. - Embertől? - Attól a legjobban. - Mert megver? - Azért soha. Ha jobb, nyerjen. Ez nem érdekel. - Mi riaszt? - A gonoszság. - Sokan bántottak? - Amikor gyenge és sebezhető voltam, szinte mindenki ... - Most? - Most sztár vagyok. Nyertem. - Féltél, hogy kikapsz? - Nem féltem, csak szörnyű lett volna. - Belőlem lehetne világ- és olimpiai bajnok úszó? - Kérdezd meg a Tamás bácsit. Ő rád néz és megmondja. - Azt látni? - Persze ... - Látod te is? - Énnekem még nincs szemem hozzá. - Lesz? - Azt mondják, idővel igen. - Én nem látok semmit ... - Mert nem vagy a Tamás bácsi! - Rajongsz érte? - Mindent neki köszönhetek ... - Ez szokott általában egy jó nagy gyűlölet alapja lenni ... ... - Kizárt. - Tőle való félelmedben nyertél Atlantában másodszor? - Először sem azért kaptam ki ... - Miért? - Jobb volt, aki megvert. - Az ilyet már tudni, amikor felálltok a kőre? - Nem. - Mikor? - Amikor elhúz melletted, s te érzed, hogy már nincs erőd utánamenni ... - Olyan ez, mint amikor álmodban futnál, de nem visz a lábad? - POntosan. - Az ilyenbe belehal az ember? - Inkább megsemmisül. - MIkor élvezted utoljára az úszást? - Nyáron. - Mert akkor egyszerű? - Fenét. Akkor van meleg. - Van értelme a te helyzetedben kockáztatni? - Nincs. - Akkor miért csinálod? - Vonz az a rohadt startkő. Fel kell állni ... - Aztán jön egy gyerek, valahonnan a semmiből ... - Ez benne van. - TE is voltál "egy gyerek a semmiből"? ... - Persze, Perthben. A kutya nem ismert, senki nem foglalkozott velem. - Most az a világszám, ha a Rózsa betlizik ... - Mi abban a világszám? - Talán csak az, hogy az egyszerű emberek számára borzongató a királyt bukni látni. - Én ezt nem így érzem. Én belehalok, ha egy nagy versenyző veszít. - Persze, mert te is egy nagy, egy nagyon nagy versenyző vagy. Érzed ... - Csak azt nem érzi senki, hogy milyen az, amikor én veszítek. - Most a száz mell után azt mondták ... Zemplényi miatt ... - Hülyeség! - Pontosan ezt gondoltam én is. Szerintem az égvilágon semmi összefüggés nincs a kettő között. - Honnan tudod? - Te mondtad, most, az előbb ... Nem így van? - De, pontosan így van. - Szerintem ott és akkor mindenképpen veszítettem volna. - Mi vagy te, úszóedző? - Ugyan ... Csak érzem! Ezt meg én érzem ... - Igazad van. - Tudom. - Kérdezhetek valamit? - Persze. - Amikor azt hallottad, hogy a Rózsát százon porrá verték, adtál bármi esélyt arra, hogy kétszázon nyerhetek? - Nem vagyok én úszóedző ... - Mint magánember, vagy mint újságíró. - Túl didaktikus, ha most azt mondom: tuti volt ... - Miért? - Mert az igazi világklasszis ilyen. Nyer, amikor az emberek lélekben már kezdik leírni. - Engem leírtak? - Nem, csak rizikós lett volna tenni rád ... - Én meg úgy éreztem, az egész ország velem van ... - A kettő nem zárja ki egymást. Hogy viselted, amikor ütöttek-vágtak? - Nagyon rosszul. Abba akartam hagyni, el akartam menekülni, azt szerettem volna, ha soha többé, senkivel nem kell beszélgetnem, aki tud magyarul. - Most? - Tudom, hogy nagy hülyeség lett volna. - Tudod, mit nem értek? Hogy miért folytatod? - Mert őszó vagyok. - Atlanta után te már csak veszíthetsz. Mert ha megint nyersz, bármit, azt mondják: és akkor mi van? Ha meg veszítesz, akkor bukott emberként kulloghatsz el onnan, ahol most te vagy a király. - Azt hiszem, ez az olimpiai bajnokok örök dilemmája ... - Miért vállalod? - Mert Sydney még az enyém. - Honnan tudod? - Tamás bácsi mondta ... - Ő sohasem tévedhet? - Biztos téved, csak én nem tudok róla . - Igaz, hogy edzésen tiéd a nyolcas pálya, Czenéé meg a hetes, mert "az Öreg" a lelátóról így tud a legjobban figyelni benneteket? - Igen, enyém a nyolcas! - Ennek rangja van? - A legnagyobb. A nyolcast ki kell érdemelni ... - Meddig lesz a tiéd? - Amíg nyerek. - Tudod már, hogy ki fog egyszer megverni? - Még nem. Ha meglátom, azonnal szólok. - Nem elviselhetetlen, hogy neked mindig, mindenhol csak győznöd szabad? - Rettenetes. - A múltkor jutott eszembe, hogy nálatok úszóknál még csak az sincs, ami a futballban mindennapos, hogy valaki rossz játékkal nyer ... Ott egy vb-döntőn győzhetsz úgy, hogy közben sír a labda ... Itt az aranyat töbnyire életed legjobbjáért adják. - És századmilliméterek döntenek. Nem különbség, különbségek ... Mennyivel vagyok én rosszabb úszó, ha egy fél körömhosszal megver valaki? - Semmivel. Tényleg, rosszabb vagy akkor? - Persze. Ha második vagyok, vesztettem. - Mi lesz Sydneyben? - Veszíteni fogok! - Az előbb azt mondtad, Sydney még a tiéd ... - Szeptemberben lesz az olimpia! - Na és? - Nem te mondtad, hogy nyáron egyszerű? Lakat T. Károly, Nemzeti Sport 1996.08.13. |
Schmitt Pál, MOB, ISM |
|||||||||
|
FONTOS
