|
| ||||||||||
|
Olimpikonjaink köszöntése: kitüntetés, avatás, jutalomátvétel
A sportolókat, edzőiket és a sportvezetőket Göncz Árpád köztársasági elnök, Horn Gyula miniszterelnök és Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke fogadta. Göncz Árpád köszöntő beszédében hangsúlyozta, hogy az egész olimpiai csapat teljesítménye elismerést érdemel, hiszen hazánk megőrizte sportnagyhatalmi státusát. - Tudom, hogy nemcsak a győztesek tettek meg mindent a sikerért, hanem azok is, akik ezúttal lemaradtak a dobogóról - folytatta a köztársasági elnök -, éppen ezért rájuk is ugyanannyira büszkék vagyunk. Göncz Árpád a jövőről is beszélt. A jelenlevőket emlékeztette Horn Gyula miniszterelnök szavaira ... - A miniszterelnök úr ígéretet tett arra, hogy a sport több pénzt fog kapni a jövőben, mint eddig - mondta Göncz Árpád -, tehát már csak egy nagy feladat maradt hátra: okosan kell felhasználni ezt az összeget, úgy, hogy négy év múlva újabb bajnokokat köszönthessünk itt, a Parlamentben. Végül ezekkel a szavakkal búcsúzott a megjelentektől a köztársasági elnök: - Mindannyiótoknak gratulálok, teljesítettétek a küldetéseteket! Isten tartson meg titeket erőben és egészségben! A versenyzők nevében Kovács István ökölvívó szólt: - Büszkék vagyunk arra, hogy részt vehetünk az olimpián - kezdte -, és arra is, hogy becsülettel szolgálhattuk 1100 éves hazánkat. Köszönjük az állami vezetők, a közjogi méltóságok és a nép segítségét és azt kérjük, hogy a továbbiakban is támogassák a sportot! A kitüntetések áradása után a vendéglátók és a meghívottak a Parlament Vadásztermében megtartott állófogadáson vettek részt, ahol már nem a hivatalos hangvétel volt az uralkodó. - Még soha nem jártam a Parlamentben - mondja Csollány Szilveszter -, nem gondoltam volna, hogy ilyen gyönyörű ... Még szívesen maradnék, de nem tehetem, a napokban vissza kell utaznom Amerikába, ahol azonnal munkába kell állnom. Kiss Balázs, aki szintén Amerikában él (pontosabban ott tanul), kicsit tovább maradhat, mint az olimpiai ezüstérmes tornász: - Szeptember közepén megyek vissza Amerikába, addig két versenyen veszek részt. - Pihenés? - Most is Tatáról jöttem - mondja nevetve. - Pihenésre majd csak télen szakíthatok egy kis időt. Ám vannak olyanok is, akik már a napokban elindulnak nyaralni. - Amint vége a fogadások sorának - kezdi Imre Géza -, megyek nyaralni és csak októberben kezdem el az edzéseket. Örülök a hosszú pihenőnek, hiszen két éve folyamatosan helyt kell állnunk, a versenyprogramnak "köszönhetően" egy perc megállásunk nem volt. - Én is hamarosan elmegyek pihenni valahová - veszi át a szót Zala György -, de az az igazság, hogy nagyon nehezen bírom mozgás nélkül. Ma is elmentem erősíteni az egyik klubba. Szalay Gyöngyi azon kevesek egyike, akik már kifújhatták magukat. - Néhány napot Hévízen töltöttem, nagyon jólesett. - Nem fárasztja a sok-sok fogadás? - Nem, szívesen teszek eleget a meghívásoknak. Németh Helga is hasonlóképpen érez. - Egyáltalán nem fáraszt, hogy szinte mindennap meg kell jelenni valahol, inkább jólesik, hogy ennyi helyre hívnak, és hogy ennyire szeretnek minket. - A sok fogadás közepette azért jutott ideje egy kis pihenésre? - Öt napot kaptunk, ezalatt kellett kifújnunk magunkat, hétfőtől ugyanis már edzünk. Mindenki a saját klubjában tréningezik, hiszen hamarosan kezdődik a bajnokság. De a téli pihenőnkből is le kell csípnünk, hiszen decemberben rendezik az Európa-bajnokságot. Kilátástalan ... Czene Attila, mint mindig, ezúttal is mosolyog és mosolyog ... - Még mindig ez a gyermeki mosoly. Meddig lehet "konzerválni"? - Remélem sokáig - feleli. - Ám ennek tulajdonképpen az a magyarázata, hohy szokatlan a sok-sok ünneplés, a szeretet ilyen egyértelmű megnyilvánulása. Az, hogy örökké mosolygok, inkább ennek szól. Nem annak, hogy olimpiai bajnok lettem, mert azt még mindig nem fogtam fel, hiszen egy percem sem volt arra, hogy magamban elgondolkozzak a történteken. - A jövőben is lesz rá ideje? - Nem sok, hiszen még legalább egy hétig járjuk a fogadásokat, utána pedig le kell tennem a vizsgáimat a TF-en. Talán majd utána ... Utána viszont jó sok, hiszen a szeptember csak az enyém lesz! Meg Szabó Bencéé, aki gondolkozik. Nagyon gondolkozik ... - Nem tudom, hogy folytatom-e - meséli. - Sok minden függ attól, hogy miként alakul a klubom és néhány sportot irányító intézmény sorsa ... - Sportvezetői szereppel kacérkodik? - Nem elképzelhetetlen, hogy jövőre már olyan minőségben dolgozom. - Mikor dönt? - Ha az említett helyeken kitisztulnak a viszonyok ... De azért az is megeshet, hogy egy évig még versenyző maradok. Ki tudja? Október elején már okosabb leszek. Kolonics György és Horváth Csaba rendületlenül járják a fogadásokat. Olimpiai bajnokok - ez a kötelességük. Az már viszont csak ráadás, hogy mindig találnak módot az élcelődésre. Amikor csütörtökön Horváth Csaba megnyerte az olimpiai bajnokok között kisorsolt autót, érthetően boldog volt és több pazar viccet is szélnek eresztett. A péntek Kolonics Györgyé: - Már a többi kitüntetést is megnéztem, az enyém a legszebb - mondja. - A felső része is nagyon szép, de az alsó kidolgozása még gyönyörűbb - és mesél és mesél ... A bajnokok lassan távoznak, hiszen ezen a napon is rengeteg meghívásnak kell eleget tenniük. A bajnokok távoznak. Azt azonban nem tudjuk, hogy kivel mikor találkozhatunk legközelebb. S ha találkozunk is, a pályán, a páston, a vízen vagy csak mellette üdvözölhetjük őket. Pénteken délután a Széchenyi rakparton felavatták az Olimpiai teret és az azt díszítő szobrot. Az eseményen részt vett Demszky Gábor főpolgármester, valamint Atlanta több bajnoka is. A köszöntő beszédet Schmitt Pál, a MOB elnöke, a NOB alelnöke tartotta meg. Tamás Rita Nemzeti Sport 1996.08.16. |
Schmitt Pál, MOB, ISM |
|||||||||
|