A hullámsírból hozták vissza
--------------------------------------------------------------------------------
forrás: , Népszava 2005.04.28
--------------------------------------------------------------------------------
Ha csak annyit közlünk, hogy a Domino-BHSE bejutott a vízilabda Euroliga négyes döntőjébe, azonnal hozzátehetjük: még szép, nincs ebben semmi rendkívüli. Hiszen a hat világbajnokot foglalkoztató csapat tavaly és tavalyelőtt is résztvevője volt a Final Fournak, és a két héttel ezelőtti negyeddöntőben idegenben szerzet egygólos előnyt. De aki azt merészeli állítani, hogy szerdán a Kőér utcában a harmadik negyed elején, 6-2-es Vasas-vezetésnél egy árva petákot is tett volna a Honvédra, az megrögzött hazudozó.
Az első negyedben a Vasas brillírozott, és bevágott három akciógólt. Kettőt mindjárt Madaras, aki két hete, a Komjádi uszodában betegen volt kénytelen vállalni a játékot, de most hét perc leforgása alatt megmutatta, milyen, ha egészséges. A 3-1-es első szakasz után az angyalföldiek a másodikat 2-1-re nyerték, majd amikor az 5-2-es félidőt követően Varga Dániel emberelőnyből 6-2-re - tehát összesítésben háromgólosra - növelte a különbséget, úgy tűnt, ez maga a végítélet. Nem is csak a pillanatnyi állás, hanem a mérkőzés képe miatt is; a Honvéd centerei kevesebb fórt kaptak a szokásosnál, de azokat is elpasszolgatták, a játékosoknak ekkor még ötletük sem volt, mit kellene tenniük azonos létszám mellett. Hogy mit nem, az látszott; a jobbára kényszerű lövéseket simán blokkolták az angyalföldiek. Radikális változást a harmadik periódus sem hozott, bár a hazaiak ezt legalább 3-3-ra mentették.
Aztán 8-5-nél előzmények nélkül, viszont súlyos következményekkel, hibázni kezdett a Vasas. Először engedte Kiss Gergelyt lefordulni (6-8), aztán - Vindisch két kapufája és Varga Dániel ziccerhibája után - a teljes védelem dermedten nézte, amint Molnár és Szívós közvetlen közelről igyekszik a kapuba tuszkolni a labdát, és előbbinek sikerül is (7-8). Az első negyed óta ekkor volt először döntetlen az összesítés, de Fodorék lélektani előnye már eldöntötte a folytatást. A hajrában is több lehetőséget rontó, már ,,idegből" pólózó Vasas páternosztere menthetetlenül haladt lefelé, a Honvédé viszont felfelé indult, és az emberéről elmozgó Molnár góljával megszületett a 8-8-as döntetlen és a 15-14-es összesített továbbjutás.
,,Pedig megvolt a meccs" - sóhajtotta Méhes Jenő, a Vasas szakosztályvezetője, majd Kovács István, a Domino trénere vonta meg a maga mérlegét: ,,Amióta edzősködöm, ilyen mélyről még nem jöttünk fel." De olyan magasra még juthatnak, mint Kovácsnak a Honvédot megelőző csapata, az Újpest, amely - mindmáig utolsó magyarként - kereken tíz esztendeje, 1994-ben megnyerte az Euroliga elődjét, a BEK-et. Gergely István kapus szentelt is néhány gondolatot a folytatásnak, amikor azt mondta: ,,Nem csak az számított, hogy a második félidőben sokat védtem, inkább az, hogy ekkor elkezdtünk gólokat lőni. A Final Four többi résztvevőjével szemben udvariatlanság lenne kijelenteni, hogy a nehezén már túl vagyunk, ez nem is igaz. Az viszont igen, hogy itt nem szabad megállnunk."
Már csak azért sem, mert az Európai Úszó Liga, a LEN ügyvezetése csütörtökön minden valószínűség szerint úgy dönt, hogy Budapest lehet a május 28-29-i négyes döntő színhelye. Persze, 2002-ben is a Margitsziget volt a házigazda, és akkor nem sikerült itthon tartani a serleget, de ne feledjük, hogy a görög Olympiakosz, Kásás Zoltán akkori csapata vitte el azt. És a Honvédnak az Euroligában Kásástól tegnap óta nem kell tartania.
|
FONTOS
