A Domino-BHSE esélyesként vág neki ma a Margitszigeten a vízilabda Euroliga négyes fináléjának
Hétéves adósság törlesztése a feladat
--------------------------------------------------------------------------------
forrás: , Népszava 2005.05.28
--------------------------------------------------------------------------------
Mielőtt azt hinnénk, nincs olyan vízilabdás versenyforma, amelyben ne halmoztak volna győzelmet győzelemre a magyarok, vessünk egy pillantást keretes írásunkban az 1997-ben életre hívott Bajnokok Ligája (újabban már Euroliga) dicsőséglistájára! Három olasz, két horvát, valamint egy-egy görög és szerb elsőség láttán jogos hiányérzet támadhat bennünk, amelyet azonban a Domino-BHSE szombat estére orvosolhat. Méghozzá a sportág talán világszerte legpatinásabb fellegvárában, a margitszigeti Nemzeti Sportuszodában.
A BL-előd, a BEK 1964 óta íródó története során persze több magyar csapat is elnyerte a legrangosabb európai klubtrófeát: az OSC és a Vasas egyaránt kétszer, majd az Újpest egyszer, kereken tíz esztendeje, kispadján Kovács Istvánnal, a Domino jelenlegi trénerével. Az 1996/97-es szezonban életre hívott BL-ben viszont a Final Fourba kerülés is csupán háromszor sikerült; a BVSC 2000-ben Óbecsén elveszítette az elődöntőt, a Honvéd ellenben 2002-ben Budapesten és 2003-ban Genovában az olasz Posillipo, illetve a német Spandau ellen még onnan is továbbjutott. A trófeát azonban két éve a görög Olympiakosz, míg tavaly az olasz házigazda, a Pro Recco kaparintotta meg. Soványka vigasz, hogy mindkét siker jelentős magyar segédlettel született meg, hiszen az athéniakat Kásás Zoltán edzette (2000-ben a Naftagas Becejjel is nyert), a reccóiak legjobbja pedig Benedek Tibor volt.
Idén viszont nem a részleges, hanem a teljes hatalomátvétel a cél. És ez nem afféle hurráoptimizmus, vagy egy másik sportágból ismert handabandázás, az esélyek szinte elbillennek a Honvéd felé. Hiszen a csapat az elmúlt években folyamatosan erősödött, így 2002-höz képest most már lényegesen nagyobb előny, hogy ismét itthon játszhat, ráadásul a magyar bajnoki döntőn a Hajós Alfréd uszodát is volt alkalma ,,belakni". Kovács István vezetőedző külön örül neki, hogy tavaszra végre összeállt a csapata, és hozzáteszi: ,,Idén az Euroligában és itthon is elég feszült légkörű, nagy tétre menő meccset játszottunk ahhoz, hogy ebben is kellő rutint szerezzünk. A Vasas elleni mérkőzéseken már azt tapasztaltam, hogy minden rendben van a csapattal, és a Final Fourra is maradt elegendő időnk rápihenni, majd felkészülni." A pozitív előjeleket erősíti a sorsolás, hiszen az elődöntőbeli rivális, a Primorje Rijeka a három vetélytárs leggyengébbike. A jegyzett nemzetközi klasszis nélkül felálló fiumeiek - a videofelvételek alapján a centerük érdemel külön figyelmet - csoportjukból a Sturm Csehov mögött másodikként haladtak tovább, aztán a negyeddöntőben két egygólos győzelemmel múlták felül a Mladost Zagrebet. Megnyugtatásképpen annyit, hogy a másik komoly horvát alakulattól, a Jug Dubrovniktól viszont háromból háromszor kikaptak.
A Honvédtól a mai siker mindenképpen elvárható. Ez a direkt megfogalmazás szombatra talán már nem érvényes, de akár a Sefiket, Udovicicset, Jokicsot, Zlokovicsot felvonultató Jadran Herceg Novit, akár a Stratant, Jevsztignyejevet, Vasovicot soraiban tudó Sturm Csehovot képzeljük oda a fináléba, annyit leszögezhetünk: a Honvédnak most nagyobb az esélye a végső győzelemre, mint bármelyik magyar BL-résztvevőnek eddig bármikor.
|
FONTOS
