Érik a Vasas–Posillipo csata, azaz a Steinmetz–Steinmetz párharc
Márciusi finálé Márciussal?
--------------------------------------------------------------------------------
forrás: AZ, Nemzeti Sport 2003.02.18
--------------------------------------------------------------------------------
Amíg Ádám a válogatott keret edzésén
iparkodott hétfőn, bátyja, Barnabás a volgográdi túra
fáradalmait pihente. Sikeres hétvét zárt a
Steinmetz-testvérpár, sikereset, amely után még közelebb
kerültek a hőn áhított KEK-döntőhöz. No és egymáshoz ...
Egymáshoz, hiszen amíg egyikük (Ádám) a
spanyol Sabadellt 9-6-ra legyűrő Vasas-Plaket-Euroleasing
együttesét erősíti, másikuk (Barna) az orosz válogatott
pólósokkal teletűzdelt Lukoil otthonában bravúros, 8-4-es
diadalt arató olasz Posillipo Napoliban keresi a kenyerét. És
ami tovább fokozhatja kettejük találkozását - mert ha
összejön, és reméljük, az angyalföldiek részéről ennek nem
lesz akadálya, és Barcelonából továbbjutóként tér majd haza a
Somossy-legénység, bizonyosan ezzel fogják őket nyaggatni -,
posztjukból adódóan (center-bekk) alaphelyzetből szembe
találhatják magukat. "Nézze, amennyiben így lesz - és
remélem, így lesz, azaz mi és Ádiék sem hibáznak a visszavágón
-, megpróbáljuk majd pozitívan felfogni a történést. A mottónk
az lesz: az egyikünk biztos örülni és nyerni fog, azaz
KEK-győzelmet ünnepelhet"- magyarázta az olimpiai bajnok
fivér, Steinmetz Barnabás, aki láthatóan készül tehát a nem
mindennapi összejövetelre. Persze, addig is kőkemény csaták
várnak rá és csapatára, mindjárt pénteken, a bajnoki címvédő
Pro Recco ellenében (a Benedek Tibor vezette együttes szárnyal
a Bajnokok Ligájában, százszázalékos teljesítménnyel vezeti a
Kék-csoportot, biztos résztvevője a várhatóan Genovában, azaz
hazai pályán vívandó májusiFinal Fournak!). "Jó volna az
élen zárni a bajnoki alapszakaszt, de kusza a helyzet, a két
hátralévő meccsünket megnyerve sem biztos, hogy sikerül
előbbre lépnünk. Azért megpróbáljuk" - így a kitűnő
védő, aki a KEK-elődöntőben is kiválóan látta el feladatát,
többek között neki is köszönhetik a nápolyiak, hogy mindössze
négyszer találtak be az oroszok. "Ragyogóan működött a
zónavédekezésünk, hála istennek nem nagyon tudták bejátszani a
labdát centerbe. Az elején kaptak ugyan gyorsan három fórt, de
miután nem jutottak semmire, nyert ügyünk volt. Nagyon együtt
volt a csapat, boldogak voltunk, hogy a várakozásokat
felülmúlva idegenben is nyertünk. Jól éreztük magunkat,
jobban, mint gondoltuk, csak a hideg időt szoktuk nehezen."
És hogy a magyar légiósok sikerét tovább fokozzuk: a Märcz
Tamás, Varga Zsolt, Monostori Attila fémjelezte Savona a
LEN-kupa elődöntőjében brillírozott: Fodor Rajmund excsapata,
a Florentia 1-3 után ugyan még egyenlíteni tudott, ám ezt
követően a "hazaiak" nem adtak esélyt. És hogy miért
idézőjelben a hazai szó? A magyarázatot a gárda húzóembere,
Märcz Tamás (kell-e mondani, ő is a sydneyi hősök egyike) adja
meg: "Uszodaproblémáink miatt a várostól hetven kilométerre
játszuk a hazai mérkőzéseket. Sokan elkísértek bennünket, volt
szurkolás, és ünneplés a végén. Nyerhettünk volna többel, de
voltak nekik is lehetőségeik, azaz reális eredmény született,
amivel jók lehetünk a márciusi fináléra". A tavalyi
itáliai meglepetésgárda is kilábalóban tehát a hullámvölgyből,
azaz akár a végső sikerre is esélyes lehet a LEN-kupában.
"Végre a holland srác, van der Meer is beilleszkedett, talán
elkapjuk a fonalat. A bajnokság alapszakaszából két meccs van
hátra, két nehéz, idegenben a Camogli, és otthon a Canottieri
ellen. Ezeket sikerrel kellene vennünk, hogy elérjük az ötödik
helyet, azaz a négy közé jutásért a hasonló erőt képviselő
firenzeiekkel csatázzunk" - elmélkedett a
"Március" becenévre hallgató pólós, aki az említett
elődöntőn a védőről levállva gyönyörű akciógólt zúdított
Riccardo Tempesti kapujába (ez volt a Savona hetedik góla a
meccsen). Varga Zsolt két fórt értékesített a szélről (az
eredménylistáját természetesen nála is az ötkarikás arany
vezeti ... ), Monostori Attila pedig a védekezésben vívott nagy
harcot a spanyol légióssal, Salvador Gómezzel. Alaposan
kivették tehát a részüket a mieink a diadalból - persze, ezt
már megszokhattuk tőlük.
|