Kásás csúcsra ért az utolsó KEK-sorozatban
Emelt fővel zárt a Vasas
--------------------------------------------------------------------------------
forrás: AZ, Nemzeti Sport 2003.03.31
--------------------------------------------------------------------------------
Hogy minden mérkőzés más és más, a szombat
késő esti, nápolyi derbi is jelezte. Azok után, hogy a KEK
fináléjának pesti találkáján góldús 10-10-et játszottak a
felek, a visszavágón a két együttes találatainak együttese nem
érte el a tizet ... 4-3, olyan eredmény, amely egyértelműen
magában hordozza a "fordítva is lehetett volna" tipikus
esetét, olyan eredmény, amely mindkét fél védekezését hivatott
dicsérni - és olyan eredmény sajnos, amely a Posillipo Napoli
dicsőségét jelenti ...
Kósz Zoltán egészen
fantasztikusan védett Nápolyban is, avagy: nem rajta
múlott ... (Fotó: Árvai Károly) |
Nem
sikerült tehát a bravúr, a félelmetes hangulatú, hétezer
megvadult, ünneplésre készülő hazai szurkoló előtt kikapott a
Vasas. Kikapott, mert az első negyedben talán nyomasztólag
hatott rá a légkör, kikapott, mert a 4-1-es hátrány soknak
bizonyult, kikapott, mert a hat emberelőnyéből egyet
értékesített, kikapott, mert ... és itt ingoványos talajra
érkeztünk. Nyilvánvalóan rontja az összképet, hogy egy-egy
vereség alkalmával a játékvezetőkben keressük a hibát, de
higgyék el, szólni kell róluk. Szólni, hiszen a horvát, görög
duó (ide vesszük az olaszokat, s máris a pólózás nagy,
háttérből irányító triumvirátusánál vagyunk ... ) rendkívül
"okosan" vezette a derbit, szinte észrevehetetlenül tolta a
Posillipo szekerét. A Varga Zsolt vezérletével fantasztikusan
küzdő, szép lassan felzárkózó angyalföldiek azonban az utolsó
percben rákényszerítették a fehér ruhás urakat arra, hogy
főszerepet vállaljanak: az egyenlítésért, a hosszabbításért
adogatott az utolsó felvonásban mentálisan és fizikailag is a
nápolyiak fölé kerekedő magyar együttes, ám a bírák elvették
az esélyt tőle. Egy módfelett megmosolyogtató kontrafault
pecsételte meg a Vasas sorsát - amin persze senki sem derült
honfitársaink közül a Scandone uszodában.
LEN-kupa |
Döntô, visszavágó: Brescia-Florentia
5-4. A Brescia 8-6-os összesítéssel nyerte a
kupát. A vendég firenzeiek közel álltak a
bravúrhoz a mindössze öt kiállítást hozó
összecsapáson, a negyedik negyed elején 3-2-re
vezettek, ám túl sokat hibáztak, s végül a
címvédô által a záró negyedben szerzett két
akciógól (plusz egy-egy négyméterest
értékesítettek a felek) eldöntötte a trófea
sorsát. |
"Ez
nem lehet igaz! Ilyen nincs, minősíthetetlen ítélet volt" -
puffogott egyöntetűen még fél órával a lefújást követően is a
piros-kékek vezérkara, amely a játékosokkal egyetemben nehezen
törődött bele a megmásíthatatlanba. Mindazonáltal dőreség
lenne csak a bírókra fogni az utolsó KEK-serleg elhódításának
elmaradását, mert a három lőtt gól a megannyi kontrától
függően három lőtt gól, amivel, valljuk be, képtelenség egy
ilyen meccsen nyerni. "Sajnálom, mert meglehetett volna" -
mondta tömören az olaszok ünneplése közben a csata
kiemelkedően legjobb teljesítményét nyújtó Kósz Zoltán, aki
káprázatos bravúrok sorozatával tartotta a lelket csapatában.
Ha ő nem véd ily zseniálisan (ahogy hetek, hónapok óta teszi),
most nem sopánkodhatnánk a záróakkord lélekromboló mivoltára
emlékezve ... "Nagy csata volt, de sikerült, megvan végre
valahára a KEK is" - fújt egy nagyot a rajongók körében a
Posillipo ásza, Kásás Tamás, aki ezzel a győzelemmel
egyedülálló bravúrt hajtott végre: az egyetlen magyar pólós,
akinek mindhárom klubtrófea a birtokában van. Ez amúgy annyira
felvillanyozta klasszisunkat, hogy a legjobb formáját idézte,
mosolygott, mindenkihez volt néhány kedves szava, azonnal
teljesítette néhány szomorú Vasas-szurkoló kérését, sálat
szerzett nekik. Az olaszok másik magyar bajnoka, Steinmetz
Barna is kaján vigyorral fogadta a gratulációkat, miközben
végig azon iparkodott, miként járhat a kiutazó családja, a
mama és a papa kedvében. Maradjunk annyiban, ezzel a sikerrel
megtette - még ha a szülők másik szeme érthetően sírt a
Vasasban körömszakadtáig küzdő fiú, a védekezésben elsőrangút
nyújtó Ádám, a magyar gárda miatt ... "Mindent megtettünk,
emelt fővel mehetünk haza. Ez a mérkőzés is bizonyította a
csapat erejét" - vélekedett Földi László, akinek szavaival
csak egyet lehet érteni. Egyetértett volna az a Somossy József
is az edző szavaival, aki odahaza, a Petőfi Rádió élő
közvetítését hallgatta, az a szakvezető is, akinek a
pólósokkal közös munkáját dicséri az, hogy a Vasas újfent
KEK-fináléban szerepelhetett, felejthetetlen perceket szerezve
ezzel a sportág rajongóinak. Csak azt a kontrafaultot tudnák
feledni ...
|